Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-27 / 118. szám

Csütörtök, T937. május 2?. DELMAGyARORSZKO „Titkos választójog nélkül nem lesz politikai nyugalom Magyarországon —€€ Kéthly Anna nyilatkozata a titkos választójog megvalósításáról (A Délmagyii>-orí<ság munkatársától.) A magyar politikai élet egyik igen fontos problémája hosszú idő óta: az általános titkos választói jog. Ujabban ismét felszínre került a kérdés, pártközi tárgyalások folytak, nyilatkozatok hangzottak el és a közvéleménynek általában az a felfogása, hogy előbb-utóbb, de inkább előbb, törvénybe kell iktatni a titkos választójogot. ummm neihiii nincs poJitihai nyugalom Erről Kéthly Anna — aki a választójog ügyében egybehívott pártközi konferencián is résztvett a szociáldemokrata párt képviseletében — a következőket mondotta: — Tudvalévőleg a választójog kérdésében statisztikai adatgyűjtést végeztek legutóbb. Ez befejeződött nemrég és most az adatok feldolgozása folyik — a miniszterelnök ur szerint — teljes erővel. Részletekről még korai volna nyilatkozni, hiszen annyi féle hir van forgalomban a választójogról. hogyha ezeket kritika alá akarnók venni, felesleges munkát végeznénk. Ehelyett leszögezzük ismét a szociáldemokrata párt álláspontját: állítjuk, hogy az általános titkos választójog törvénybeiktatása nélkül nem lehet politikai nyugalom Magyarországon. A íiihossdíí nem lehet Köpönyeg — Enélkül pedig sem gazdasági, sem pedig társadalmi téren nem állhat bc az az annyira szükséges biztonság, amely nélkül viszont nincs felemelkedés. A nyomorúság és a bizonytalan sors amúgy is ezerfelé szaggatja a magyar társadalmat — folytatta Kéthly Anna. S ha a legerősebben nyugtalanító tényezőt: a választójog megoldatlanságát, félrendszabályokkal benne hagyják a magyar közéletben, akkor szinte elképzelhetetlen erővel fognak fellángolni újból a választójogi küzdelmek. A magyar falu és a város dolgozó tömegei nem hajlandók belenyugodni abba, hogy az állampolgári jogok alapját képező választójogot megint csonkán alkossák meg és a titkosság csak köpönyeg legyen, amely mögött nem jogkiterjesztés, hanem újfajta jogfosztás rejtőzzék. A tialászdshoz síUKseges zavaros . . • — Aggodalommal látjuk a titkolódzást az alkotmányjogi javaslatok körül és olyan erök felvonulásától féltjük az annyira szükséges megnyugvást, amelyek számára a félmegoldások a halászáshoz szükséges zavarost jelentik. — Mindenkinek, aki az utolsó két évtized zűrzavarai után — fejezte be nyilatkozatát Kéthly Anna — végre a felenelkedéshez elengedhet etlelenül szükséges nyugalmat és biztonságot óhajtja, nem lehet más kívánsága, minthogy a becsületes, titkos választójogot minél előbb mlösitsák meg. Azzal végezte a beszélgetést Kéthly Anna, hogy a szociáldemokrata párt teljes erővel küzd. hogy a titkos választójog valósággá váljék és az erre vonatkozó nyilatkozatok necsak Ígéretek legyenek, hanem teljesítsék is azokat. 11. M. »J1 mai viszonyok között nem becsületsértés az az állítás, ha egy ügyvéd nem tudja pontosan fizetni a lakbérét« \ kúria érdekes fléleíe egy sajtóperben (.1 Délmagyarország munkatársától.) A kuria Tore/.7/-tanácsa egy sajtóperben rendkívül érdekes és elvi jelentőségű határozatot hozott a napokban. A per vádlottja Klamár Gyula hírlapíró, a Délmagyarország munkatársa volt, akit dr. darai; Lajos ügyvéd jelentett fel sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés címén. Az ujságiró ügyvéddel kapcsolatban azt irta, hogy lakbérére csak J pengőt tudott fizetni, mert nem volt pénze, a többi lakbérrel adós maradt, más lakást pénzhiány miatt nem kapott. Az ügyvéd panaszában előadta, hogy a cikknek ez a rcsze valótlan és erkölcsi tekintélyének megsemmisítésére alkalmas, mert <iz nz ügyvéd, aki havi 12 pengő lakbért nem képes kifizetni, a jogkereső közönség bizalmára méltatlanná válik. A Vádlott hírlapíró n törvényszék előtt azzal védekezett, hogy nem volt szándékában az ügyvédet sérteni, ellenkezőleg. a sértett érdekében irta a cikket és annak keretében az ügyvédi kar egyes tagjainak szociális bajaira akarta felhívni a figyelmet. A törvényszék, majd a tábla is felmentette a hírlapírót, az ügyvéd azonban a felmentés ellen semmisági pnn;iszt jelentett bc és igi került az üg\ a kuria elé. A kuria a semmiségi panaszt a következő indokolással utasította el: Dr. Garay Lajos amiatt jelentett bc semmiségi panaszt, mert a vádlottat a tábla felmentette, jóllehet a cikk sérelmére rágalmazó tényállításokat és becstelenitő kifejezéseket tartalmaz. Ez a semmiségi panasz nem alapos. Az ügyvéd feljelentésében a vádbeli sajtóközleménynek azt a részét jelölte meg rágalmazás vétségének alapjául, amely szerint ő február 1-én lakbérre csak 5 pengőt tudott fizetni, mert nem voll pénze, a többivel adós maradt. Állítása szerint a cikk ez a része valótlan és erkölcsi tekintélyét sérti és bizalmatlanná teszi vele a jogkereső közönséget. Becsületsértőnek tartja a cikk hangját, mert az iránta szánalomkeltésrc és lekicsinylésre alkalmas. A kuria megítélése szerint helyesen határoztak az alsófoku bíróságok abban a tekintetben. hogy a mai gazdasági viszonyok közt unnak állítása, hogy egy ügyvéd lakbérét . nem hídja pontosan fizetni, sem rágalmazás, sem becsületsértés vétségének megvalósítására nem alkalmas. Ez a tényállítás valósága'esetén sem szolgálhat okul arra, bogy a főmagánvádló ellen bűnvádi, vagy fegyelmi eljárást indítsanak, vagy bogy őt közmegvetésnek tegye ki. Ez a tényállítás nem lehet bántó, dc rágalmazást nem valósit meg. Olyan jellege sincs a cikknek, amely a sértett iránt szánalma' kivárnia ébreszteni vagy erkölcsi értékének, emberi méltóságának kisebbítésére lenne alkalmas. Takarékoskodni ! IflIlV cipőben járni! 121 TÖRV.VÉOVÉ Gyári lerakai: Kárásx-ucca 6. Dinnyés Lajos pisztolypárbaja Fáy főispánnal Buáapest, május 26. Dinnyés Lajos kisgazdapárti politikus — mint ismeretes — a képviselőházban történt egyik felszólalásában a költségvetési vita során „élharcos kuvaszokról" beszélt Fáy István kecskeméti és debreceni főispán, valamint külön a főispáni kar lovagias uton kért elégtételt a képviselőtől. A főispáni kar tagjai sorsot húztak, hogy ki verekedjék meg Dinnyéssel, a sors Borbély Maczky Emilt szemelte ki. Az első párbaj szerdán délelőtt zajlott le a budaörsi erdő tisztásán. Dinnyés — aki néhány nap előtt Keszthelyen megsérült — botra támaszkodva jelent meg s párbaj színhelyén segédei, Dinieh Ödön és Mizsey György társaságában. A főispán segédei gróf Teleki Mihály és Kölcsey ístván képviselők voltak. Elsőnek Fáy István lőtt, nem talált. Amikor pedig Dinnyésre került a sor, a képviselő leeresztette pisztolyát és kijelentette, hogy nem kii'i\: élni a lövés jógiival. A párbaj után a telik kibékültek. A másik párbaj feltételeit a segédek' még nem állapították meg. -oO— D békésmegyei gazdák, a szövetkeze! és a Hangya (A Délmagyarország békéscsabai szerkesztőségétől.) A nagymultu Békésvármegyei Gazdasági Egyesület szerdán tartotta tavaszi közgyűléséi az egyesület székházában Beliczey Géza nagybirtokos, felsőházi tag elnöklése mellett. A vármegye birtokosai közül számosan megjelentek a közgyűlésen, többek között vitéz Márky alispán, Geist Gáspár békésmegyei nagybirtokos, gazdasági főtanácsos, Ullmer Tibor szentetornyai nagybirtokos és az igazgatóválasztmánynak majdnem minden tagja. A közgyűlés előtt az igazgatóSE NATO R CELOFILTER FÜSTSZŰRÖS Cl GARETTAHÜVELY