Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-27 / 118. szám

MGYARORSZA Csütörtök, 1937. május 27. Politikai napilap XIII. évfolyam. 118. sz. Önkormányzat és szabadság A belügyminiszter ur első költségvetési beszédét az ország polgársága megnyugvással fogadta. A magyar önkormányzat híveiben a belügyminiszteri expozc a megnyugváson felül reményteljes várakozást is keltett. Kiváló államférfiúi és emberi erények jellemezhették a korábbi belügyminisztert, az azonban bizonyos, hogy az önkormányzati rendszernek nem volt hive. Szerinte az önkormányzat csak eszköz volt az állami akarat megvalósulására s ezért az állami akarat csorbíthatta, sorvaszthatta és eljelentéktelenithette az önkormányzati gondolatot. Kőzni a Miklós lehetett kitűnő miniszter, de minden szaván és minden intézkedésén meglátszott, hogy nem önkormányzatban nőit fel, nem fiatal korában tanulta meg az önkormányzat tiszteletét, — az önkormányzat szelleme idegen szellem maradt számára. Ez volt oka annak, hogy amit a nyolc évvel ezelőtti úgynevezett közigazgatási reform az önkormányzaton csuffátett, azt nem tette jóvá, nem igazította helyre minisztersége alatt. A jelenlegi belügyminiszter az önkormányzati életből nőtt fel, közigazgatási tudását önkormányzati szolgálata alatt szerezte meg s. a munka végzését, irányítását és ellenőrzését is önkormányzatban sajátította el- A magyar önkormányzatok talán annak köszönhetik' a korszellemmel szemben is fennmaradásukat, hogy kiröpítő fész' kei lettek a magyar politika nagyjainak. Önkormányzatból indult el szinte mindenki, aki ebben az országban államférfivá nőtt fel. Az önkormányzat: a szabadság iskolája, nemcsak a szabadság szeretetére, de a jogok tiszteletére is megtanított. A polgár gerince nz önkormányzatban egyenesedett ki, itt kapott hangot és önérzetet a magyar polgárság. Az önkormányzat az önrendelkezési jog, — crett polgárság a maga vagyonának intézésében számot tarthat mindig cselekvési jogának és rendelkezési képességének teljességére s nem nyugodhatik abba bele, hogy önkormányzatának megsemmisítésével gyámság alá kerüljön s politikai kiskorúságát meghosszabbítsák. Az önkormányzat — a demokrácia valósága, itt bontakozik ki, itt teljesül, itt válik valóra a polgárság joga, az államhatalom ellenőrlése s a polgárság szabadsága csak a teljesjogu önkormányzat 'mellett teremti meg azt az egyensúlyt, aminek egyik serpenyőjében a r e n d, másikban a szabadság van. Azt mondjuk, hogy aki egy angol grófságot nl tud vezetni, az el tudja vezetni az angol világbirodalmat is. Mit jelent ez ? Azt, hogy az önkormányzat neveli fel az államférfiakat s látja cl őket a kormányzás bölcsességével. Franciaországban polgármesterekből lettek miniszterelnökök s amig Németországban volt demokrácia, polgármesterek adták a birodalomnak kancellárokat. Mindez uz önkormányzat szükségessége és fontossága mellett bizonyíték. Deák Ferenc, K o s s u t h L:ijos, Tisza István önkormányzatokban nőttek fel, ott nőtt fel Bethlen István, Bckhardt Tibor és — Darányi Kálmán, de a mai belügyminiszter is s ha valaki keresné annak okát, bogy a letűnt kormányzat miért volt önkormányzatellenes, talán megtalálná a magyarázatát abban, hogy Gömbös Gyula és Kozma Miklós soha nem szolgálták a vármegyét. Ha a belügyminiszter ur az önkormányzat feletti ellenőrzést teljesebbé akarja tenni, akkor egy módon érheti el kitűzött célját: ha visszaadja a polgárságnak régi önkormányzatát. Igaz, hogy itt is, ott is visszaélések kompromittálták uz önkormányzati rendszert, de ez nem azért történhetett, mert volt önkormányzat, hanem azért, mert nem volt. Csak adják meg a polgárságnak az önkormányzati jog teljességét, a polgárság el fogja tudni végezni az ellenőrzés kötelességét is, de minél kevesebbjoga van a polgárságnak, annál kevésbé fogja tudni az ellenőrzés kötelességét is teljesíteni. Ami zavart az önkormányzati élet felmutatott az utóbbi években, az mind az önkormányzat sorvadásának volt az eredménye. Ne higgyék azt, hogy ha állami számvevők lesznek, akkor megbízhatóbb l-?sz az ellenőrzés. Minél függetlenebb az ellenőrzés,, annál biztosabb, hogy visszaéléseket nem követhetnek el- Ám a polgárság mennyivel függetlenebb cs mennyivel szabadabb, mint az állami számveyők. Bontsák le az önkormányzat korlátait, adják vissza a polgárságnak legalább azt a jogát, ami megillette és nem lesz szükség sem az árvaszéknek, sem a számvevőségnek, sem a pénztári tisztségeknek államosítására, a polgárság maga fogja elvégezni azt, umit félelmükben az államosított közigazgatásra szeretnének bizni. Nincs arra ok, hogy a magyar közéletiben kiujuljon a történelmi küzdelem a centralisták és autonomisták között. Ez a harc eldőlt — s nézzük meg a magyar városok fejlődését, nézzék meg, mi lett Budapestből az önkormányzat alatt s nem lesz kétséges, hogy a történelem melyik álláspontot igazolta. A magyar alkotmányos életnek az önkormányzatok voltak forrásai s minél égetőbb szükség van a béke biztosításában s a közrend megóvásában az alkotmányra, annál múlhatatlanabb s annál örökéletübb szempontok' harcolnak az önkormányzati rendszer mellett. Kánya külügyminiszter exoozéja Magyarország külpolitikai helyzetéről ,Közeledni akarunk a szomszédos államok leié, de kövefelitik felles szuverenitásunk elismerését, eguenioguságunk megvalósítását es a kisebbségek heluzetenek rendezését" — „\ kisantant egyeduralma megtört, bfkes eszközökkel követeltük bekes céljainkat' Vakmerő izgatások egy Gimnázium diákjai között — Szili belügyminiszter a esendő rsegröi Gróf Széchenyi Guörgu viharos ielenetek között interpellált a németországi vallásiilüözésekröl Budapest- május 26. Érdekes, mozgalmas ülést tartott szerdán a képviselőház. Napirend előtt Ember Sándor szóvátette a vasárnapi felhőszakadás súlyos következményeit. Elmondotta, hogy Pomázon és Szentendrén a községek melletti patakokban száz méter szélességben hömpölyög a viz. Szélt József belügyminiszter válaszolt a felszólalásra. Módot keres, hogy a rendelkezésére álló méretekhez képest anyagi sesitségben részesítse a katasztrófa áldozatait* A belügyi tárca részletes vitájában Artsdtfalvij Nagy István szólalt fe.l elsőnek. Soronkivüli előléptetést sürgetett a hadviselt közszolgálati alkalmazottak számára. Mojzes János a közigazgatás kinövéseit tette szóvá. A közigazgatási közegeket minden állampolgár egyformán fizeti, tehát joggal követelhet töltik egyforma elbánást. Kijelentette, ma is előfordul, hogy embereket vernek, pedig még uz állatok megvereiését is bünteti a törvény. Takács Ferenc: Jegyzökönyvek vannak arról, hogy egy terheltet nyolcszor ütött arcon egy csendőr. A szentesi munkásokat méltatlanul hurcolták meg. A szentesi rendőrség mindenáron baloldali mozgalmat akart felfedezni, hogy ezzel palástolja a jobboldali mozgolódásokat. A rendőrtanácsos széket ragadott az egyik törvényhatósági bizottsági tayra. Aki idegbeteg, annak nem a hivatalban van a helye, hanem ideggyógyintézetben. Propper Sándor: A választójogi törvényjavaslatról konkrét formában kellene tájékoztatni a törvényhozást, ötvenévi politikai paktálás után ideje, lenne ezt a kérdést nyugvópontra hozni. Vázsonyi János kifogásolta, hogy a kivételes ' hatalom alapján rendeleti uton kormányozzanak bármilyen kérdésben is. Az egyesülési és gyülekezési szabadságot törvényesen kell szabályozni. Vissza kell adni a tényleges sajtószabadságot. Kelhty Anna a szervezkedési szabadságot sürgette. Andaházy-Kasnya Béla volt a kővetkező felszólaló. Szóvátette azt az agitáeiót, amely egyik pesti gimnáziumban folyik. - — A legnagyobb aggodalommal kell néznünh azokat a tüneteket — mondotta —, amelyeket most tapasztalunk. Aggodalommal tapasztaljuk, hogy a mai ifjúság egy része kevesebb szabadságot, elnyomatást, ftseolgaiasoddst kövefel. Az ellen a leghatározottabban Hítakozni kell, hogy gimnáziumi ta-