Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-27 / 118. szám

2 D£t:M£G7AROB5ZXG Csütörtök", T057. rrátus 37: Nyári ruhák Uaió-köny vtk érvényének. Szeged. FőposOval szemben. óriást választékban Ttéltnagyarorsxdg legnagyobb nól ruhaUxIelébea P.Beich Erzsi aulók uolitirál iának. 4 budapesti Fáy András gimnáziumban van egy egyetemi hallgató, akinek a.' a feladata, hogy •í Vil. óa Vili. osztá'yu tanulókat megszervezze. Egyeseit horogkeresztes Jelvényeket, mások sólymot ábrázoló jelvényt viselnek kabátjuk belső hajtókáján. A jelvényeken ez olvasható: »Hüség, titoktartás és becsület.* A legnagyobb felháborodással kell szóvátennem azt is, hogy ennc't a szervezkedésnek a veaetőio a diákok előtt azt állította, hogy nincs mitől félniük, uiertt a miniszter is mögöttük dl. Tudom, hogy ez milyen otromba vaóHansag, (fiagy uj.) Lehetetlen állapot, h®j?y ily módon mérgezzék meg fiatal diákok lelkét. — Ha a gimnázium igazgatója átnézte volna a diákok dolgozatait, tapasztalhatta volna, hogy a diákok nem Kossuthról, Széchenyiről, hanem Hitlerről irtalr dolgozatokat... — Nyugdíjba az ilyen tanerőHKc<! Széauen gyalázott — kiabálják. Andahdzy-Kasnya Béla ezután a röpiraton es nyomtatványok tömegét Berg Miksával együtt átadta a mögötte ülö Bobory György belügyi államtitkárnak. Azután a röpirat- és nvomtatványkötegek a Ház asztalára kerültek. Tildy Zoltán indítványozta, hogy azoknak a főispánoknak, akik pártszervezési munkát folytatnak, csökkentsék le a fizetését. Dulin Jenő szerint a városi főispánokra szükség nincs. Ma harmincöt főispán van és ez teljesen felesleges. Egy várir.ejyébcn ejy főispán tejjcten elegendő. Fábián Béla elmondotta beszédében, hogy Szeged közéletét egy humoros eset foglalkoztatja. Mintegy száz fiatalember kérvényt adott b« a polgármesterhez, amelyben különböző uccák elnevezését kérte. A kisgyűlés egyhangúlag elutasította ii indítványt, amelyet a polgármester is komolytalannal' tartott. A tiatalemborek azon a címen, hogy amleklnpos tisztek, két t'szt ás két civil ur utján a kritika miatt provokaliattak a polgármestert. — Nemrég ejy főszolgabíró kért elégtételt az alispánjától. Most 3Zt látjuk, hogy a vdro&tól kivül alló tényezők provokáltatjak « polgármestert Nemsokára az lc.->s * helyzat, hogy <2 dijnokok fogják provokálni a jegyzőt- vagy a fösaohiabirót. A díjnok provokálja majd f főbírót azért mert a munkájáról véleményt mondott. — Ma már megszületett a repülő főszolgabírót ttpus is. A gödöllői járásban. A föbiró ahelyett, hogy a járásában tartózkodna, az országot járja... Gyömörey Sándor: A járásban járjon! Fábián Béla: A belügyminiszter szakítson véget ennek az anomáliának, mert ez aláássa a közlgazaalás tekintélyét. ' l Peyer Károly: A belügyminiszter azt mondotta tegnapi beszédében, hogy száműzni fogja a politikát as egyesületekből. Meg kell állapítani, bogy a Nemzeti Munkahözpont mást sem csinál, mint oolitizál. Malasits Géza szóvátette, hogy a munkáság cTsIestélyeire, táncmulatságaira tsak a legnagyobb nehézséggel adnak engedélyt. Ugy cenzúrázzák ma mir a munkásig műsoros estélyeit, hogy Petőfi t% Ady költeményeinek legnagyobb részét nem jzabad sza\ alni. Maholnap már csak az Anyám tyukja< cimij ver* *et leh-et m»jd elszavalni. Ezután ssóvlta kezdődött Károlyi Viktor és Fábián Béla között- Károlyi ezt mondta: — Tudom hogy a képviselő ur álláspontja a zsidókérdésben reni egyezik az enyémmel .. peyer Kiroly: Valamikor n«m »zidu a s*N dókat t Rupert Rezső (Károlyi fele): A? Angol-Magyar banknál 5iQ t.gtr pengő kölcsöne vaui A zsidók senkinek nem adtak ilyen nagy kölcsönt! Hálásabb lehetne! Ezután SzélJ József belügyminiszter szólalt feL — Mindenekelőtt megemlékezem arról — zesete —, hogy az Egyesült Államok előkelő polgára, John Rockefeller, akinek hazánk szociálpolitikája és szociá'politikai intézményei cly lókat köszönhetnek. a napokban elhalálozott. A képviselők állva hallgatták a belügyminiszter beszédét. — Hetvennél több magyar szakember köszönheti az alapnak, hogy tanulmányai kiszélesítésére* tapasztalatai gyarapítására módot és lehetőséget nyer. Azt hiszem, helyeselni méltóztatnak azt, hogy intézkedtem, hogy külügyi képviseletünk utján a magyar állam koszorúját ravatalára elhelyeziék. A belügyminiszter igy folytatta beszédét: — Több képviselő ur szóvátette a hatóságt és különösen esendöratrocitásokot. Hivatali kötelességem, hogy minden idevágó esetet a legszigorúbb és legobjekttvebb hivatali vizsgálat tárgyáivá tegyek, azonban azt hiszem, hogy egy magyar képviselőnek is törvényes kötelessége as objektivitásnak és az ig<azságkeresésnek az álláspontján maradni mindaddig, amig az ilyen esetek valósága megeáfolást nyer, illetőleg be nem igazolódik. — Nem hiszem, hogy a csendőrre minden egyes esetben rá lehetne fogni azt, hogy szadista hajiamból, kéj vágyból üldös és terrorizál embereket. Igen sokszor előfordul, hogy bűnös emberek arra használják fel politikai összeköttetésüket, hogy a közvéleményben bizonyos hangulatot támaszsiangk és előre terrorizálják a közvéleményt^ hogy enyhüljenek a hatósági intézkedések velük szemben. — Anclabázy-Kasnya Béla képviselő urnák azt válaszolom -T- folytatta hogyha csak a kultuszminiszter ur által az ügyben megindítandó vizsgálat matt nem eredményez, nem az én hatáskörömbe. tartozik a kérdésnek az a része, amely gs iskola falai között történt. Ha as iskola falain átcsapnának ezek a hullámok, akkor magától értetődik, hogy törvényes kötelességem eljárni az ügyben. 1 Ezután áttértek Hánya Kálmán mondotta el expozéját. Beszédében ezeket mondotta: — A külpolitikai helyzetről sajnálattal kell megállapítani, hogy az a világháború befejezése óta zavarosabb, mint valaha. Az oszthatatlan béke és az együttes biztonság utáni hajsza eredményeképen egész Európában lábra kapott a3 oszthatatlan és egyetemes bizonytalanság. Tavaly óta a helyzet nem javult. A népszövetségi politika mérlegében súlyos tehertételként szerepel az évekon át folyt tárgyalások teljes kudarca és a tehetetlenség, amely abban nyilvánult pi«g, hogy még az egyes nemzetközi birói fórumok zavartalan működését sem tudta biztosítani. Köshelyíyé vált igazságot szöges 1c akkor, amidőn megállapítja, hogy a kisebbségi kérdcn kezdésében Genf nem á't fefodala magaslatán. — A verwillesi béke lassan lemorzsolódott és ennek a szerződésnek tulajdonképen már csak a területi határozmányai vannak érvényben. Ugy látszik, hogy hasonló sorsban részesül a lausannei szerződés is. —* A trianoni békeszerződés alappilléreit maga a kisantant támadta meg. A népszövetségi alapokmány 8-ik szakaszának szövegével és szellemével ellentétben, állig fegyverkezett és tehetetlenné teszi a békeszerződés 380. szakaszának gyakorlati megvalósítását, amely tudvalevőleg a magyír állampolgárok jogait és vagyonát nemzetközi fórumok oltalma alá helyezi. Kétségtelen, hogy a győzte? nagyhatalmak egykori egyeduralma csökkent és cju olyan htfuzét fokozatos kíahkuldbU a külügyi tárca költségvetésének tárgyalására, amelyet Lakatos, Gyula előadó ismertetett. Gróf Sigray Antal azzal kezdte beszédét, hogj Magyarországnak meg kell óvnia semlegességét. Nem szabad világnézeti jelszavakkal induló hábo« ruban résztvennie. Külpolitikánk irányítása jó kezekben van, de nem tudunk elérni sikert a kisebbségi kérdésekben, jóllehet az utódállamok erre kötelezték magukat A Népszövetségre nem számíthatunk teljes mértékben, mert nem váltotta be a kisebbségvédelem terén hozzáfűzött reményeket és nem számíthatunk teljes mértékben barátainkra sem. A fegyveres egyenjogúság kérdésében hivatalos nyilatkozatok elhangzása után, hogy ha ma nincsen ia meg, de holnap meg kell, hogy legyen. Sérti szuverenitásunkat, hogy a trónkérdés betöltése esetén a rujgykövetek tanácsának meghallgatása nélkül nem járhatunk el és a kormánynak szabad kezet kell kapnia ebben a kérdésben. Báró Láng Boldizsár szeretné, ha Olaszország és Anglia között kiküszöbölnék a félreértést. A spanyol kérdés, ha nyugvópontra jut, a figyelem a dunamenti problémákra irányul és nekünk fel kell készülni erre az időre. Akkor leszünk elkészülve, ha egységesek, gazdaságilag és katonailag erősek leszünk. Egység alatt nem pártegységet ért, hanem azt, hogy egyek legyünk kifelé. Buchingcr Manó: A világpolitika legutóbbi hőnapjainak eseményei azt mutatják, hogy a régi világháborús frontok újból feléledtek, övafosanl tartózkodni kell attól, hogy a nagyhatalmak szövetségi politikájába belesodródjunk. Kérdi, hogy az eddig elhanyagolt nyugati orientáció kiépítésére .várhatunk-e valamilyen kísérletet. Újból megsürgeti a dunai kisállamokhoz való közelr/iést. Ha Olaszország meg tudott egyezni Délszláviával, akkor a szinte naponta felkínálkozó Csehszlovákiával próbáljuk viszonyunkat tűrhetőbbé tenni. A szomszéd államokkal való megegyezés előfeltétele egyenjogúságunk elismerése és a kisebbsegek védelme. A tárca költségvetését nem fogadta «L Pá ts Kálmán polemizált Buchinger kijelentéseivel. Ezután Külügyminiszter előtt állunk, amelynek végcélja a hatttlml egyensúly elérése. Bizonyos, hogy es az átalakuláa megkezdődött, de a nemzetközi élet még mindig cseppfolyós állapotban van. ' A külügyminiszter ezután a khantanlról beszélt. A maga részéről a kisantant bomlásáról forgalomba hozott hireket legalább is túlzottaknak tartja. Az egyetértés a három állam között ma is tökéletes — a magyar kérdésben. Ez a a egyetértés különösen pregnáns kifejezést nyer az ellenünk több mint egy évtizede fentartott katonai konvenciókban. Magától értetődő, hogy ml sem viseltethetünk bizalommal a kisantant őszintének hirdetett á'litdsajival szemben, mig a három állam, annak ellenére, hogy teljesen tisztán látja, hogy nekünk semmiféle támadó szándékunk iiincs, mégis görcsösen ragaszkodik egy állás-t pont megrögzitéséhes, amely sehogy sem egyeztethető össze aszal a szellemmel, amely kall, hogy áthassa az összes dunai államokat, ha őszintén óhajtják a jobb megértés légkörét. —~ Ha valaki felvetné a kérdést, nogy a fennálló nehézségek ellenére a jelen pillanat alkat< livjs-6 a köze cdési kifér!et folytatására, — a magara részérói ig'mml válaszolok- Megelégszünk asal ha becsületei kompromisszummal sikerűi Magyaromig és a szomszédállamok kőzött a kapcsolatokat normalizálni- Meg vagyok győződve arról. hogy egyedül ez a tény is nagy lépés lenna