Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-21 / 113. szám

Péntek, 1937. május 2T. w—iiiim — 3 Rubinstein Erna autóbalesete a szegedi törvényszék elölt A Salamon-turné után Vásárhein halárában felborult az autó — A világhírű hegedfimovesznöt 30 pengő pénz­mnmmr itaten Berczy Géza volt a következő tanú, aki mentő­vallomást tett. Szerinte a művésznő alig ment se­besebben, mint 10 kilométerrel, a jelzést vala­mennyien észrevették és Rubinstein idejében féke­zett. A szerencsétfenség okát a gép elülső meg­hajtásában látta. — Szóval ön szerint a vádlott nem volt gon­datlan? — kérdezte az elnök. — Nem kérem, a művésznő komoly és meg­fontolt minden cselekedetében, tiz esztendő óta vezet kocsit cs még soha nem volt semmi baj . . . Szabó János utkaparó volt a következő tanú, aki rövid, de velős vallomást tett: — Az ut szélén álltam az anyjukompial, ami­kor a kocsi elporzott mellettem. Mondtam is az anyjukomnak, hogv ezek biztosan Pestről sza­badultak el, ugy mennek . . . Azt is mondtam, hogy biztosan az árokban fogják végezni . . . Alig mondtam ki, jött egy biciklista és újságolta, hogy égy pesti kocsi befordult az árokba . . . Zvara György földműves közvetlen közelről látta a szerencsétlenséget. A kocsi nagyon sebe­sen haladt, feltűnt, hogy a kanyart is ezzel a gyorsasággal veszi. A fordulás előtt hallani lehe­tett a fékek erős csikorgását, a következő pillanat­ban már fel is fordult a kocsi . . . FÜRDŐRUHA DIVATBEMUTATÓ Ma és szombaton 21 és 22-én délután 4—6-ig gyártelepünk mln­latermében, Tábor utca 3. Valfiría-!ér 1., sarok szívesen látja LAMPEL és HEGYI * A szakértő terhelő véleményt adott. Dr. Szarvas János ügyész a vádlott megbüntetését kérte és indítványozta, hogy a biróság mellékbüntetésképen tiltsa el a vádlottat az autóvezetéstől. 'Dr. Ka­szás György védő felszólalása után a biróság bű­nösnek mondotta ki Rubinstein Ernát gondatlan­ságból okozott súlyos tcstisértés vétségében és ezért SO pengő pénzbüntetésre itélte, mellőzte azonban a vezetéstől való eltiltást. — Fellebbezek — jelentette bc Rubinstein Er­na, mire az ügyész is fellebbezést jelentett be. Végül Rubinstein Ernának megmagyarázták, hogy ennél enyhébb büntetést nem kaphat, jobb 1 tehát, ha megnyugszik. Igy aztán az itélet jogerős lett, az ügyész is visszavonta fellebbezését.. Ho'nap mm • & && • B BL A TITOK Aloar Gitta cimü kémtörténetbeu * ""— • i Az egyetemi ifjúság tiltakozása a magyar irók zaklatása ellen a képviselőház előtt Befejezték a kultusztárca vitáját és megkezdték az iparügyi tárca költségvetésének tárgyalását. — „4 falusi kisiparosság sok helyen hitelezője a védett nagybirtokosnak" (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtö­kön délelőtt a törvényszéki tárgyalóterem szür­ke programján érdekes műsorszám szerepelt: Rubinstein Erna, a világhírű magyar hegedümii­vésznő. A szerepé ezúttal szokatlan volt: "vádlott­ként kellett fellépnie egy gondatlanságból elköve­vetett testisértési perben. A fiatal művésznő zöld sportkosztümöt viselt és a tárgyalás előtt sokkal izgatottabb volt, mint koncertjei előtt. Soha sem állott még biróság előtt, ez seni történt volna meg, ha a mult év nyarán véletlenül fel nem borul Vásárhely határában az autója. Az eset ugy történt, hogy Rubinstein Erna a Salamon-társulattal turnézott és Szegedről Vásár­helyre igyekezett kocsiján. Mellette Berczy Géza, az ismert színész, hátul Hahn Sándor színházi ügyelő ült. Vásárhely közelében, egy éles kanyar­ban a kocsi hirtelen felborult. Egyedül Ilahn sé­rült meg, aki bordatörést szenvedett és a kór­házba került. Az ügyészség vádiratot adott ki Ru­binstein Erna ellen és gondatlansággal vádolta a művésznőt. A lefolytatott vizsgálat szerint a sze­rencsétlenség ugy történt, bogy az autó nagy se­bességgel aladt a veszélyes kanyarban. \ csütörtöki tárgyaláson elsősorban a személyi adatokat yették fel. A művésznő elmondotta, hogy 27 esztendős, nagyszebeni születésű, hege­dümüvésznő, bünetetve még nem volt soha. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, alig hallható hangon jelentette ki, hogy nem érzi magát bűnösnek. Szegedről a déli órák­ban indult el kocsiján . Vásárhely felé. 40—50 kilométeres sebességgel haladhattak az uton, a szabályos baloldalon, forgalmi akadály nem lát­szott sehol. A kanyar előtt a jelzést észrevette, fékezett és lényegesebben lassabban ment a kocsi, mégis felborultak. — Magyarázza meg kérem, hogy ön szerint mi okozta a szerencsétlenséget, ha semmiféle gondat­lanságoFném követett el? — kérdezte az elnök. — Fogalmam sincs róla — felelte a művésznő —. talán a fék nem működött jól. Nem tudom megérteni a dolgot . . . — Nem beszélgettek önök útközben? — Nem. erről szó sem lehetett, — tiltakozott Rubinstein Erna. Talán az volt a baj, hogy a kocsim elülső meghajtású és ennek következtében fordultunk be az árokba, — mondom, nem tu­dom magam seni . . . — önnek történt-e valami baja? — Sem nekem, sem Rerczvnek nem történt haja, ez azt is bizonyítja, hogy nem mehettem túl­ságosan sebesen. Ilalin sérülése onnan származott, hogy a kocsi rázuhant. De maga a kocsi sem sé­rüt meg, csak az olaj folyt ki belőle. Én ugyan­azzal a kocsival folytattam tovább utamat. Ezzt-l véget ért Rubinstein Erna kihallgatása és következtek a tanuk, elsősorban a sértett Hahn Sándor, aki színházi kellékesnek mondotta magát. Az elnök kérdésére elmondotta, hogy a mű­vésznő 50— 60 kilométeres sebességgel hajtotta a kocsit. A kanyar előtt figyelmeztette Rubinsteint a jelzésre és kérte, hogy menjen lassabban, de a művésznő nem hallgatott rá. nem fékezett és ugyanazzal a gyorsasággal vette a fordulót, mint az egyenesben ment. — Mi okozta a szerencsétlenséget ön szerint? — kérdezte az elnök. — Az, hogy a kanyarban a művésznő nem tu­dott uralkodni a száguldó gépen és majd neki ment a korlátnak, hirtelen lefékezett és a követ­kező pillanatban már gurultunk is . . . Elmondotta még. hogv három napig kórház­ban, nyolc napig otthon ápolták, egy hónapig gipszben volt a karja. Széchenyi Mozi Péntektől keddig KREUTZER SZONATA 5 Tolsztoj világbirü müve íilmon. Főszereplök Ul Daőover, Pefcr Petersen t% I. Sctinnals. Ceak lü ór-en felülieknek. Budapest• május 20. Az olasz király látogatása és a díszszemle miatt csütörtökön délben 1 óra­kor kezdődött a képviselőház ülése, amelyen foly­tatták a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. Mojzcs János volt az első felszólaló. Arról beszélt, hogy még mindig nincs meg az arány a népművelési célokra • és a felsőbb oktatás cél­jaira fordított költségvetési tételek között. — Erkölcsös nevelést kell adnunk az ifjúság­nak — mondta. De legelső dolog, hogy maga a tanfelügyelő erkölcsös, jellemes és kifogástalan egyéniség legyen. Ez a kijelentérem nem vonat­kozik minden tanfelügyelőre, hanem kifejezetten egy személyre. Bácsbodrog vármegye tanfelügyelő­jéről van szó. Most Ortai Józsefnek hivják. — Nem foglalkozom részletesen a tanfelügyelő dolgával, aki mindenre alkalmasabb, mint arra, hogv az ifjúság nevelése a kezébe legyen letéve. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen tanfelügyelő irányítása mellett a néptanítók közül többen hamis tanúvallomásokat tettek. Milyen lehet a rábízott ifjúság erkölcsi nevelése? Nem tűrhetjük, hogy egy ilyen tanfelügyelője is legyen ennek az or­szágnak. Molzler Károly megdöbbentőnek tartja a Moj­zes beszédében foglaltakat. Kétségtelen, hogy a szakfelügyelet nem süllyedhet le élharcos tevé­kenységgé. Törs Tibor színházi kérdésekkel foglalkozott. A színházi kritikusok jóhiszeműségét nem lehet kétségbevonni. A Nemzeti Szinház kritikusainak nem szabad azt az alapelvet elfe!éjteniök, amin maga a Nemzeti Színház nyugszik: a Nemzetit a magyar nyelv és a nemzeti érzés gondolata hoztz létrB: a magyar nyelv kuliurdiának és az irodalom­nak f okozottabb mértékben kell érvényre jutnia a Nemzeti Színházban. Amellett a kitűnő teljesít­mény mellett, amit a Nemzeti prorfukál, az az érzésem, hogy inai teljesítményénél többre is ké­pes volna. A Nemzetinek nem szabad kasszasike­rekre törekednie. A 600.000 pengő kötelezi a szin­házat arra, hogy a magyar nyelvet propagálja. Dinnyés Lajos: Nézzük meg a költségvetést: mennyi jut a Nemzeti Színháznak és mennyi bir­tokpolitikai célokra. Hóman kultuszminiszter: Ez ellen a beállítás ellen tiltakozom. Ez kulturellenes beállítás. Dinnyés Lajos: Tévedés, mi örömmel adunh meg minden pénzt a Nemzetinek és a magyar kulturdnak. Tisztábban kellene kimutatni, meny­nyit költ, kap és keres a Nemzeti és az Opera. A kultuszminiszter ur történész. Csodálom, hogy kritikai készsége nem mutat erre. Azt mondotta a kultuszminiszter, hogy hiába mindén, Németh Antal nem fog megbukni. El kellene dönteni, hogy ki felelős a Nemzetiért? Ki az igazgató? Németh Antal, vagy a kultuszminisztérium. Hóman kultuszminiszter: Ez ellen a beállítás ellen tiltakozom. Németh Antal az igazgató és én, a kultuszminiszter, vagyok a felettese és szintén felelős. | Dinnyés Lajos: Na végre ide eljutottunk, Meizler Károly a balatoni muzeum fejleszté­sét sürgette. Andahdzi-Kasnya Béla szerint az állami szín­házak nem üzleti vállalkozások, ezeket ráfizetés árán is fenn kell tartani. A hatodik cimnél Dinnyés Lajos az ifjúság kérj désével foglalkozott. A magyar egyetemi ifjúságot tévesen ismerik. A magyar ifjúság nem olyan,

Next

/
Thumbnails
Contents