Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-21 / 113. szám

4 DCLMAGYARORSZAG Péntek, 1937. május 2T. mint amilyenek a vezérel — mondotta. Rakovszky Tibor: Bizony nem olyanok, legalább is nem olyan kövérek. Dinnyés Lajos: A mostani vezetőket nem látjuk tudományos pályákon. Egyáltalában nem tudjuk, mit produkáltak az egyetemen, csak azért lettek vezérek, mert állítólag jó szervezők és debutterck. Rakovszky Tibor: Viszont Itt a Házban felolvassák beszédeiket. Dinnyés LH(OS: Tiltakozom a matuzsálem-koru iflvezcrek ellen. — A MEFHOSz-t a kormány mellőzi a bajtársi egyesületekkel szemben. Azonban itt a Ház előtt megmondhatom, hogy az egyetemi ifjúság Item hajtandó tovább tűrni a vének terrorját. Leteszem a Ház asztalára ezer egyetemi ifjú aláírásával azt tt Tiltakozó iratot, amelyben a magyar egyetemi ifjúság tiltakozik az ellen, amely zaklatja azokat a magyar Írókat, rnsgyarsagatioz, becsületességéhez semmi kétség nem fér, tiltakozik az ellen, hogy ezeket az írókat vád alá helyezzék és ellenük eljárjanak. A fiatal magyar irók rámutatnak a magyarság sebeire és ezeknek a sebeknek az okaira, bárhogy is fáj az egyeseknek és bármilyen viharokat idézzen ez fel. Ezek melle t a bajok mellett, nem lehet csak ugy elhaladni és nem lehet ügyésszel elinintézni. Csoór Lajos kérte, hogy a biztosítás-tudományra is neveljék az egyetemen az ifjúságot. Cztrják Antal pécsi iskolaügyet tett sióvá, a pécsi egyetemen szerb és horvát tans:ék felállítását kérte. Esztergályos János szintén Pécsről emlékezett rrieg, rámutatva arra,, hogy az a város piacát elvesztette. Kérte, hopy az egyetemen a tanszékek ne há-ikeze'ésben végeztessék el a munkákat hanem adják ki kisiparosoknak. Lázár Imre a polgári iskolák fejlesztését kívánta. Reíbtí Mihály kérte, hogy a felekezeti Iskolák őraadó tanítóinak adjanak engedélyt, hogy magánórákat adhassanak. Eszterházy Móric gróf a felekeseti tanítók sérelmének orvoslását kérte. Jtidy Zoltán kérte, hogv a felekezeti tanítókat vegyék fel az OTBA-ba és teremtsék mej a $ osztálya elemit. Csoór Lajos a felekezetf tanitók jogviszonyainak megváltoztatásáról beszélt. Balogh István a vallásoktatás kiterjesztését kérte. Andaházi-Kasnya Béla a felekezeti iskolák nehéz helyzetéről bűzéit. Lázár Imre a kántortanitói javadalmazás rendezését sürgette. Meizler Károly a Dunántúl számára mezőgazdasági szakiskolát kért. Balogh István, Dinnyés Lajos, Esitergd'gos János a leventekérdéssel foglalkozott. Petrováez Gyula a testnevelési főiskola túlterhelését tette szóvá. Lázár Imre szintén a leventekérdéssel foglalkozott. Hóman Bálint kultuszminiszter röviden válaszolt q részletes vita folyamán elhangzott kívánságokra. Hangoztatta, hogy a kívánságok nagy részével nyitott kaput döngetnek. Rámutatott arra, hogy a kérések legnagyobb része már kielégítést nye.rt. a költségvetésben. A kérdések másik csoportjára megegyezte, hogy ceknek megoldását maga is kívánja, de a megoldásra a pénzügyi lehetőségek most még nem adnak módot. Foglalkozott a Nemzeti Szinház kérdésével, megismételte előbb mér elmondott nyilatkozatát és kijelentette, hogy nines szándékában az Igazgató szerződését felbontani, mert ebben ioutalanságot és igazsáritalanságot látna. A Ház ezután részleteiben is elfogadta 3 tárca költségvetését, majd megkezdte az iparügyi lárca &'>ltscg-vrtésének tárgyalását, melyet Knob Sándor előadó ismertetett. Beszéde folyamán hoszszasan védte a gyáripart. Beszédének ezt a részét a képviselők alig akarták meghallgatni- Az ellenzék folytonos közbeszólásokkal árasztotta el, ugy. hogy az elnöknek többször figyelmeztetni kellett a képviselőket. A vita előbb csak Dulin Jenő és ffnob Sándor párharca volt, később azután a szocialisták Is' beavatkoztak,' végül pedig a Ház jobboldaláról is folytonos közbeszólások röpködtek feléje. Végül maga Bornemisza Géza iparügyi miniszter is felment az elnöki emelvényre és Sztranyavszky Sándor elnök előre hajolva valamit mondott is az előadónak. Az azonban tovább folytatta a gyáripar védelmét. Amikor beszédét befejezte, a Ház minden oldalán ezt hangos Hála Istennel fogadiák. Dulin Jenő kijelentette, hogy Knob előadó beszéde valóságos védőbeszéd volt a kartelek mellett. A karteleket a legkíméletlenebbül meg Kell rendszatályozni. CSIPETKE —0O0— A PATINA DRAGA KINCS, olyan érték, amit pénzen nem vásárolhat meg senki Különösen a városok szeretik a patinát, mert ez történelmet jelent, multat, nemeslevelet jelent számukra. Szeged egyik • legnagyobb fájdalma, hogy nem patinás város. Pedig a történelme évezredes. De sokszor kellett újjászületnie a századok során, mert hol tüz hamvasztotta el, hol a viz döntötte romba, hol a török pusztította cl Történelmi emlékeket őrző épülete, műemléke alig •van. A nagy viz után épült paloták most kezdenek patinásodni. Rézcsatornáik, tetőlemezeik most öltik fel zöld fátylukat, ha ugyan smirglivel, szidollal lc nem tisztogatják ezt a nemes zöldséget róluk. Gyönyörűen patinásodott a város egyik legszebb ékessége, a városháza, amelynek szépgége költőket ihletett meg nemegyszer. Babits Mihály szerette hasonlítgatni Lechncr alkotását holdfényben táncoló kőcsipkekötős menyecskéhez, A menyecske fölött kicsit elröppent az !dő. Hajdani szép gúnyája már sok helyen rlrongyolódott, a vakolata nagy darabokban hullt le a főidre és néha még a járókelők testi épségét is veszélyeztették ezek a leomló vakolatrészek, dc azért értékes köntös volt ez igv is, kopottan, rongyosan is. A kopottság ékességgé vált rajta, rongyosságát pedig kevés szeretettel, jószándéku hozzáértéssel ki lehetett volna foltozgatni az összhatás sérelme uélkül is. De nem ez történt. A városházára most nagysittve felöltik a parvenü hölgyek rikitóan világos báli köntösét. Festik a városháza homlokzatát. A Széchenyi-térre néző homlokzat egyik része elől már leszedték az állványokat ís. Es a lebontott álván)ok mögül előrikit az uj köntös. A s rvícdiek ijedten álluak meg előtte. Azt hiszik máshová, idegenbe tévedtek. t'gy érzik, hogy a régi szegedi városházát észrevétlenül elorozták és másikat, közönséges hamisítványt még pedig rosszul sikerült hamisítványt csempésztek a helyére. Bikit az uj homlokzat kellemetlenül, szinte ordít róla az olcsóság és szinte hivalkodik a tisztaságával. Senki sem tudja megmondani, hogy miért választották a sok lehetőség közül éppen ezt, 1 legbivalkodóbbut, a legcsuriyabbat. Senki sem ludja, hogy miért nem őrizték meg a régi vakolat szép, meghitt, patinás sziliét, mi szükség vot arra, hogy gyönge bárkaszárnyautánzattá degradálódjék a Széchenyi-tér és az egész város egyik legszebb, legművészibb ékessége. Nem tudja senki megmondani, hogy miért üldözik, irtják olyan vaskővetkezetes• séggel Szegeden a patinát. Pintér József beszélt ezután, majd gróf Esz* terházy Móric a miniszter figyel .-.őbe ajánlja, hogy a falusi kisiparosság sok helyen hitelezője a védett nagybirtokosnak, Petainek József a kisiparostársadalommal, mint nemzeti energiaforrással foglalkozott. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését pénteken reggel 8 órak'or tartja, amelyen folytatja a költségvetés tárgyalását. Az ülés 9 órakor ért véget Románia híve az egyenjogúsításnak, de csak — biztonsági garanciákkai A román külügyminiszter nyilatkozata Bukarest, május 20. Antonescu külügyminiszter az újságírók kérdésére kijelentette, hogy Magyarország ujrafegyverkezésével kapcsolatban nem tehet mást, mint emlékeztet 3 kisantant három államának 1936. • november 14-én kiadott közös hivatalos közleményére, amely közleményben utaltak arra, bogy 193& májusától kezdődően határozottan kijelentették, hogy a fegyverkezés kérdésében szintén a jogegyenlőség elvét vallják. Mindamellett azzal a feltétellel, hogy a megvalósítás szabad alku utján történjék és határozott biztonsági garanciák kíséretében. Olaszország kérdésében ezeket mondotta: Közös eredetünk, népeink megváltozhatatlan rokonszenvének kötelékei egyenesen arra készletnek, hogy együtt müködjünk ezzel a nagy latin néppel. Szívélyes és rokonszenvvel eltöltött mostani viszonyunk még tovább fejleszthető. Junius elején összeül a spanyol parlament Jelenlés a felkelők clönyomulósáról Valencia, május 20. Az uj spanyol kormány tegnap tartotta első minisztertanácsát, amelyen Negrini miniszterelnök kijelentette, bogy az ország belső helyzete és a közrend kielégítő. a kormány semmiféle rendzavarást nem lür. A spanyol parlament junius elején ül ös>zsze. A felkelő csapatok jelentése szerint folytatták előnyomulásukat a biscayai szakaszon és mintegy száz foglyot ejtettek. A többi hadszíntéren nem volt különös esemény. Ugyanebből a forrásból jelentik azt is, hogy most már döntő sládiutn előtt áll a baszk főváros ostroma és Franco Bilbaó „vasgyürüjeben" van. Londoni jelentés szerint a bilbaói angol konzul távirati utasítást kapott Londonból, értesítse a bilbaói kikötőben horgonyzó valamenynvi angol gőzöst, hogv sürgősen hagyják el. a kikötőt. Szerdán egy nagy tehergőzös mdult el a bilbaói kikötőből, ez-m elszállították a köz* pénztárak arany-, érték- és készpénzkészletét. A- hiradás szerint több, mint hétmillió font értékű volt a hajó rakománya.