Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-20 / 112. szám

Csütörtök 1937. május 20. Egyenjogúságot! Az olasz királyi pár magyarországi látogatásának gyönyörű és vigasztaló kísérőzenéjeként foglalkozik az olasz sajtó Magyarország nemzetközi helyzetével s követeli számára a más nemzeteket megillető jogok teljességét. A félhivatalos S t e f á n i diplomáciai szerkesztőjének tikkét közli, amely szerint miután Németország és Ausztria megkezdették az ujrafegyverkezést, Magyarország katonai egyenjogúságának elismerése sem várathat sokáig magára. A békeszerződés egyoldalú rendelkezéseit nem lehet alkalmazni tovább a magyar államra ugyanakkor, amikor a fegyverkezési verseny a népszövetségi alapokmányban vállalt kötelezettség ellenére még a népszövetségi tagállamok körében is általánossá vált. Magyarország követelésének — irja továbbá az olasz félhivatalos kőnyomatos 1— főként erkölcsi és jogi fontossága van, mert ami a tényleges helyzetet illeti, joggal tehető fel, hogy Magyarország gondoskodik honvédelmének követelményeiről. Az olasz közvélemény azon az állásponton van, — fejezi be nagyjelentőségű állásfoglalását, — hogy nz egyenjogúság egyetlen nemzettől sem tagad ható meg és ennek az egyenjogúságnak elismerése szükséges feltétele Európában a békés együttműködés kialakulásának. Olasz hang ez, olasz állásfoglalás, — méltó ahhoz a hanghoz és állásfoglaláshoz, melylyel M u s s o 1 i n i a magyar revizió mellett sikraszállt. Bennünk valóban nincsenek militarista hajlandóságok, mióta a tollat kezűnkbe vehetjük, küzdünk a hódító háborúk s a szociális, jogi és népi problémáknak karddal való eldöntése ellen. Ebből az állásfoglalásunkból következik az is, hogy mélységes tiltakozással tüntetünk mindig a versaillesi úgynevezett békemű s annak trianoni fattyuhajtása ellen. Vérgőzös győzelmi mámorban rajzolták meg Európa uj térképét s szövegezték meg az európai ember uj életének törvényeit, — amilyen szörnyűségben fogant a békeszerződések gondolata, olyan szörnyűségek szakadtak ki belőle. Nincs olyan pacifista lélek, aki nem küzd a fegyverek által szövegezett béke s a gyűlölet és kapzsiság által kirajzolt országhatárok ellen. De nem tartható fenn az egyenlőtlenségnek sem nz a rendszere, amit azok, akik maiinkat győzőknek hitték, illúzióik szétosztása előtt agyaltak ki. Magyarország katonai egyenjogúságának kérdése nem katonai kérdés, nem militarista követelés, de egyfelől a nemzeti önérzet kérdése, másfelől e béke b i z t o s i t é k a is. .Mert mi fenyegeti legjobban a békét ? Az a helyzet, hogy felfegyverzett hatalmasokra és fegyvertelen gyöngékre oszlanak meg az államok- A történelemben mindig a gvőzőnek van igaza s mindig az erősebb, a kiképzettebb és gazdagabban felszerelt hadsereggel rendelkező államé az igazság. A bibliai történetek nem szoktak megismétlődni €. harctereken: az igazság parittyájával nem lehet legyőzni n tankok és tengeralattjárók s repülőgépek dandárjaival rendelkező Góláátot. Magvarországnak központi fekvése van a dunai államok között s nem tartható fenn már a béke érekében sem az nz állapot, hogy fölfegyverzett szomszéd államok vegyék körül a lefegyverzett közPolilihat napilap pontot. Ha a dunai probléma megoldása csak Magyarországgal gondoliiató el, akkor nem szabad kapukat nyitni olyan törekvések számára, melyek ezt a problémát megoldásnak feltételétől megfosztatják. S a nemzetközi jogbiztonsággal nem lehet összeegyeztetni azt sem, hogy az egyes államok temperamentumuk, lolki felkészültségük, vagy vakmerőségük szerint választhassák meg a kényszerítő szabályok közül azokat, melyeknek engedelmeskedni készek s amelyeket nem létezőeknek deklarálhatnak. Ha egy akarat kényszeritette Magyarországot és Németországot fegyverkezési egyenlőtlenségének elismerésére, akkor nem lehet Magyarországot ennek az elismerésnek fenntartására kötelezni akkor, amikor Németország konzekvenciák nélkül tagahdatta meg a békeszerződésnek erre vonatkozó rendelkezését. A katonai egyenjogúság hiánya alárendelt helyzetet teremt azokkal szemben, akiknek cselekvési szabadságát nemzetközi megállapodások nem korlátozXIII. évfolyam. 112. sz. zák. De az nem lehet, hogy Magyarország még Németországgal szemben is vállalja az alárendeltség szerepét csak azért, n-.ert a nemzetközi megállapodások tisztelete s vállalt kötelezettségekkel szemben kipróbált hűség él benne. Az okosság nem vizsgálja minden kitartásnak és minden hűségnek teherbíró képességét, — a világ hatalmai elhihetik Magyarország őszinte békeszándékát s megszüntethetnék már azt az állapotot, ami éppen ezt a békeszándékot alkalmas gyöngíteni. .Csak azért, mert ez a nemzet nem valasztja az egyoldalú elintézés módját, nem lehet az európai béke érdekének sérelmével a megalázó és nyugtalanító jogtalanság helyzetébe tartani tovább is. A nemzetközi megállapodások hitele erősödnék meg, ha elismernék Magyarországnak azt a jogát, eminek gyakorlásában a magyar nemzetet eddig csak jogtisztelete akadályozza meg. De ez a jogtisztelet sem kényszeritheti sokáig megalázásának elviselésére. Páratlan pompával fogadta Budapest az olasz királyi párt III. Viktor Emánuel első napja Maayarországon - Akormányzo es az olasz király pohárköszöntője a két ország barátságáról és együttműködéséről Budapest, május 19. Kápráza'os pompával fogadta a magyar főváros az első alkalommal Budapestre érkező olasz királyi párt. A királyi különvonatot, ahol elhaladt, mindenütt nagv lelkesedéssel fogadták. A különvonat a hajnali órákban érkezett meg a magyar határra. A murakereszturi határállomáson vitéz Teleki Béla főispán, Slán főszolgabíró és Senn Ottó. a Máv. elnöke fogadta a különvonatot, amely rövid várakozás után folytatta útját Budapest felé. A reggel órákra való tekintettel Nagykanizsán nem volt ünnepélyes fogadtatás. Székesfehérvárott felszállott a különvonatra a vendégek mellé beosztott vitéz K e r e s z t e s-F i s c h e r La jos tábornok és a díszkíséret valmennvi tagja, majd felszállott a vonalra gróf Széchenyi Viktor főispán, aki elsőnek üdvözölte a királyi párt magyar földön. Budapest népe már a kora reggeli órákban talpon volt és izgalommal várta az eseményeket. Az uccák. házak ragyogó diszt öltöttek: mindenütt magyar és olasz lobogót lengetett a szél, nz emberek ünneplőbe öltöztek. A rendőrkordon már korán elhelyezkedett, liosv megfelelő korlátok közé szoritsa az érdeklődők százezres tömegét. Nyolc órakor már mindenki elfoglalta a helyét. A bevonulás utvonalán végig dunla kordon helyezkedett el. az ablakok zsúfolásig mesteltek nézőkkel. A Keleli-pálvaudvar elé vezető utvonalat fél 0 órakor lezárták. Ilt helyezkedtek el a diákok, a különböző szövetségek. magyarruhás leányok és cserkészcsapatok. 'A pályaudvar is ragyogó pompában diszelgeti. Ott ragyogott a tizenhárom méter magas és négv méter széles olasz cimer, mellette a magyar cimer. Reflektorok szórták fehér fényüket a feldíszített várócsarnokra. Mindenütt pálma, babér. Sorra érkeztek a meghívottak a fogadásra; valamennyien diszmagyarban. Az elsők között érkezett meg Darányi Kálmán miniszterelnök felesége társaságában, majd a kormány Tiz óra 28 perckor futott be a pályaudvarra a királyi különvonat, amelyről elsőnek a pirosfrakkos lakájok ugráltak le és elhelyezkedtek a királyi kocsi előtt A szalonkocsi ajtajában elsőnek III. Viktor Emánuel jelent meg olasz egyenruhában, mögötte voll Ele na királyné és leánya, Mária hercegnő. A két államfő rendkívül melegséggel üdvözölte egymást; a kormányzó kézcsókkal üdvözölte a királynét, Viktor Emánuel hason lóképen Horthy Miklósnét. Hasonló üdvözlésben volt része Mária hercegnőnek. A két államfő ezután a díszszázad elé ment, meghallgatták a jelentéseket, rnajd elvonultak a díszszázad előtt. A lehajtott magyar lobogó előtt egy pillantásra megállt és feszesen tisztelgett az olasz király. Közben a katonazenekar a Himnuszt játszotta, a Gellért-hegyen megszólaltak a tüzérütegek és huszonegy ágyúlövést adlak le. Az előcsarnokban Ciano külügyminiszter barátságosan üdvözölte régi ismerőseit, majd a bemutatkozásokra került sor. Amikor az államfők a pályaudvar feldíszített kapujában megjelentek, a térségen elhelyezkedett óriási tömeg lelkesen cl jenzeit. Amikor a király és a kormányzó az ötösbintóba szállt, a zenekarok' a Marcia Rcalet, GiovinfZzát és a Himnuszt játszották. A királynak láthatóan jól eselt a meleg fogadtatás és az üni