Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-16 / 110. szám
D£L" MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1037. má;us lí. /gJKL Ifontfbn4nnb 10 511 10alkatrészek> mik' na§Y javítóműhely w Hol lifilldl OSI (w** uarroo^peH, gyermeKHocsih, rídidii.tiramoionov,zxztr^&ííf'S,"™"! nem Gtitárfiház Másodszor, a felnőttek nevelése, műtermek csoportos látogatása által, mert hisz' egyenként sem J.J ts.cmi merészkedik műterembe a vásárlási feszélyezettség miatt. És itt támadom aztán a mi társadalmunkat, mely majdnem közömbös ezzel az alkalmatossággal szemben, mely nekik a népművelési bizottság közvetítésével megnyitja a legjobb művészeink műtermeit, hogy mélyebben belepillanthassanak a komoly művészet műhelyébe. Ha Tihanyi nem tudja elégszer támadni a kontárokat, akkor én tv'm ismételhetem elégszer, hogy t bajoknak igazi forrása a közönség közönye a képzőművészetekkel szemben. Nem is akarnak, velünk foglalkozni, nem kívánnak művészethez érteni Nem ismerek ma szellemi megmjilvámhisi, amely iránt olyan kevés érzékük volna müveit polgárainknak, mint a képzőművészetek, de főleg a piktnra iránt. Hiszen az annyiszor hangoztatott jelszó: .Ma nem divat a kép'' eléggé jellemzi a helyzetet. Elég, ha az isteni sporttal, zenével, irodalommal, színházzal foglalkozik a kultúrember; honnan szakítson időt műtermek látogatására, — mert, hogy a bridzsről, meg .szókról a lélekemelő estélyekről lemondana, — legalább itt-aft, Iiéhe-ltQba,.— Isten ments, hisz azok a kultúra teteje'. És milyen 'áldozatot jelentene ez a műteremlátogatás? Azt jelent;, hogy a művészek kisérő szava metleil véginézhetnek egy csomó képet, megismerkedve a miiveszi munka apró rés*lc[vet, technikájúval, esztetíkd'áwl — mindezt látogatásként befizetett súlyos 90 fillérért. Ott nem zavarja őket:, mint a lárlatokon, ismerősök és ismeretlenek csevegése, igazán elmélyedhetnének, ha akarnának. De hányan akarják? Ha meghívok egy ezertagu egyesületet, este. mikor a legtöbb munkának vége — eljön 50—25, pedig ennek az ezen jóriszénck felesége és leánya is van. Dehogyis pazarolnák erre az idejüket és hála az égnek, hogy ma a kép az alantas műveltségű ember szerint nem divat, hogy a kedves építőművészei; gondoskodnak arról, hogy egy-két arcképpel a gazdag is elintézheti a művészet iránti kötelezettségét". Mert hiszen csak erröl van szó. Szívügye csuk az igazi kultwembcrnek a kép. Az a pár száz latcincr, aki megható lelkesedéssel áldozni szerény garasát egy-egy kisebb alkotásra — alig jön számításba, na meg az a néhány vagyonos sem, aki a miikrltiket á'tal irányított divatnak hódolva, egy pár felkapott nagyságnak alkotásuk, néha elég magas áron magáho,z váltja. A tömeg érintetlen ettől az érdeklődéstől A közönség közönye megölt a komoly műrészéfet, mert csak a kontárnak és ügynökeinek ad persze életlehetőséget. Ezen lehet változtatni, csak komoly akarás cs egy kis felelősségérzet kell hozzá. Ez az utóbbi sohasem tartozóit a magyar erények közé és ezért nem lehet eléggé belekiáltani a közönség fülébe, hogy itt kötelességei vannak. Az állam nem igen törődik velünk és valószínűleg nem is törődhetik, dc méltatlan is, hogy a komoly magyar művészet az állam alamizsnájából éljen» mert hogy monumentális megbízásokkal Uejn bája ma foglalkoztatni, az érthető —, de meg aztán 'a művészet lebecsülése, a társadalom részéről,' amely ezer apró, megszégyenítő tünetben és tényben lépten-nyomon megnyilatkozik, — mintegy tehermentesifi a kormányi esetleges l»enlőintézkedések alól így mindennek alfája és ómegája: ismerje fel végre ez a társadalom, hogy nem a kontárok a főbünösök, hanem a társadalom. Azért, ha nem Mielőbbi belépésre gyakorlott fiatalabb katolikus eladóseaédet karos posztókereslterlé?. Fínyképpal eüíUcitt sajátkezű irásos ajánlatok kiképzés és eddigi működés, továbbá a fizetési iféítyek megjelölésével a lap kiadóhivatalához Szeged „Üzletéiréfe" joíige a'alt intézondök. ~ DU3 akarja, hogy a mai fiatal, tehetséges művésznemzedék elpusztuljon, vagy legalább a magyar művészet szamára elvesszék: — vqy meg kell változtatni magatartását, hozzá kell látnia művészi önneveléséhez. Akinek er kiállítások, muzeumok látogatása révén lehetetlen, járjon műtermekbe, vegye cs nézegesse, a ponyvairodalom termékei helyett « művészi folyóiratokat és ismételje magában naponta: „Kutyakötetességem néhány bridzspartiról lemondani, mert a magyar művészet életbenmaraddsa ezt megköveteli; mert ez a magyar művészet a magyar propagandának egyik legerősebb, mert minden külföldi számára is érthető megnyilatkozása; mert azok a korok, melyek érzéketlenek voltak a képzőművészetek* kel szemben — a világtörténelem legsötétebb, legnyomorúságosabb korszakai voltak és hogy azért szégyen müvcszanalfabétának lenni. Igen, nyomorúságos kort élünk. Soha oly mélyen nem kúszott az emberiség lelke, mint mióta a testek oly magasan szárnyalnak. És azért hiszem, hogy csak kitartó propagandával tudjuk a közönség érdeklődését felénk fordítani. Nagyon mc'lyre sülyedtünk. Mi művészek, akik a röneszansz idején az élet ütőerein tartottuk kezeinket, ma ennek az életnek páriái vagyunk. Az utolsó kapuvéd, akármelyik molor messze tul tesz rajtunk és ez nem a mi szégyenünk. Márkás jégszekrények (SzíehenvMér 11, Városi bérház] Henneleiü iftattrima eiemrysisa Szántónál Az első probléma Irta GYÖNGYÖSI JÁNOS Egészséges parlament mellett, a költségvetés tárgyalása mindig hü tükörképét mutatja az ország hangulatának. A képviselők — partjuk programjának és a választóközönség felfogásának hangot adva — ilyenkor gyakorolják a bírálatot az ország politikai és gazdasági irányítása, a kormány munkája és munkaprogramja felett. Nagyjában igy történt ez a mostani költségvetési vitában is, ahol özönszerüen zudultak a dübörgő igazságok és a tornyosuló problémák, bizonyságául annak, hogy itt valami nincsen rendben. Köznépünk elesettsége, a nyomor kiszélesedése, a mezőgazdasági, ipari és szellemi proletariátus megdöbbentő vegetatív sülvedése, a gazdaságilag erősebbistápolása a gazdaságilag kiszolgáltatottal szemben, az antiszociális adórendszer, a fogyasztás megdrágítása, a közigazgatás drágasága, egy ..fenn az ernyő, nincsen kas" állami és közületi berendezkedés, mind mind kiáltó szóval kerültek szőnyegre nemcsak ellenzéki, de kormánypárti oldalról is. Szinte azt lehet mondani, sem a baíok megálbmitásában. sem az orvoslás tekintetében ellenzék és kormánypárt között alig mutatkozott különbség, hacsak abban nem. hogy az utóbbi még az ellenzéket is igyekezett túllicitálni panaszokban és kívánságokban egyaránt. És ba mégis minden nagy igyekezet, megható egyetértés és megragadó, egyszólamú vezérmotivumok után sem a gazda, sem az inaros, sem a. kereskedő, munkás, vaöv munkába tő nem néz b'fbb reménységgel a közeltövő elé, hacsak az Úristen ióakaralát nem vária egv iobh termés iránvában. ugv valliuk be, ennek oka elsősorban az. hogy az elhangzott szavak hitele meggyengült, hoav el sem hir»»k kéozelni, hosv ezek a kénviselők valamit is tudnának cselekedni azoknak az elgondolásoknak a fejövében és irányában, amelyeket teli tüdővel hangoztatnak. Hangsúlyozottan mondtuk, ezek, a képviselők. Mert nem áll az. mintha á dolgozó magvar nén nagy tömegei kiábrándul'ak volna a parlamentáris rendszerből és a diktatúrára áhítoznának. Nem! A mugvar tömegek nem a nértkénvisele'ből ábrándulki. ameÜvcl evakovla'i'ag még megismerni wm volt mód lukban, de az ihen narl»mcotb<">k amelr születését nem a nét> akaratának, de ielentős részében agész más hatalmaknak köszönheti, Fz a narbmient születést hibában szenved, amint azt a közigazgatási bíróság számos Ítélete bizonyítja és ennek a rendszernek eredendő bűne van: a választójog és a választás, amin alapszik. Ha bizalom nincs, ezért nincs, ha a tömegek reménytelennek érzik helyzetüket. Mai népképviseletünk nem a nép akaratának megnyilatkozása, legalább is nem annak a népnek, amit demokratikus értélembert annak nevezünk, hanem egész más erők függvénye. Hiába itt a szép szó, sokszor a becsületes szándék, minden probléma csak egyegy feldobott kő, ami erőtlenül hull vissza, mert vagy játékos kedv. vagy árva akarat veti fel csupán. Azért minden problémánk problémáin; a becsületes, titkos választójog. Népünk ezt részben tudatosan, részben ösztönösen nagyon jól érzi és ez a magyarázata annak, hogy olyan akarattal áll Eckhardt és társai alkotmánvvédő küzdelme és a titkos választó'ogért folytatott harca mögött. A népnek valóban kenyér kell, de nagyon jól tudia, hogv ezt a kenyeret csak akkor biztosithatja, ha ioga is van. Ezért minden probléma kulcsproblémáin a titkos választöiog s ha ez meg van, ha ennek alapián a népnek lesz joga és politikai hatalma, minden problémánk az ország természetes struktúrájának megfelelően oldódik meg. ürasiy Ezüst LEGJOBB A LJ | KARDOS | FESTÉK iiő: , férfi-, őuermeiírutldt (Divatos női, Jeánykaruhák, blúzok) — Készpénz át o n : Divatcsarnok 6 havi hitel. Unio-kORpccskcrc»< vegyen, Klauzál tér 2-