Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-02 / 99. szám

Vasárnap, 1937. május 2. Politikai napilap XIII. évfolyam. 99. sz. Ausztria és Magyarország Bármilyen jelentőséget tulajdonit is a magyar miniszterelnök nyilatkozata annak a ténynek, hogy az osztrák államfő hivatalos külföldi látogatásait a magyar határok átlépésével kezdi meg, — még cnnok a ténynek jelentőségén is túlnő az utazásnak egyéb irányban keltett hatása. Az a látogatás, amit a magyar kormányzó tett meg Ausztriában s az osztrák államfőnek ezt viszonzó látogatása a két egymás* mellett élő ország egymásra utaltságát jelképezi. Nem véletlenek fűzték ösrsze évszázadokra ezt a két országot, nem muló szeszélyek adták át a magyar nemzet fölötti jogart évszázadokra 5 Habsburg-családnak s ha a dinasztia és nemzet viszonyában volt is sok keserűség fe sok csalódás s ha a hatalom és a nemzeti érzés ebben a viszonyban békésen osztozkodni nem is tudott, mégsem véletlen az, hogy ez a viszony, — négy évszázadon keresztül megmaradhatott s minden szabadságharc a dinasztikus erők gyarapodásával ért véget. Amikor Magyarország és Ausztria közötti viszony tartalmát és irányát keressük, nem helyettesíthetjük Ausztriát a Habsburg-családdal. Lvszázadokon keresztül egyet jelentett a magyar nemzeti politika számára Ausztria a Habsburg-dinasztiával, de ma, amikor nemzetközi kapcsolatokat keresünk, nem tévedhetünk érzelmek ingoványaira föl-föl bukkanó emlékeknek engedelmeskedve. Ma lehet valaki lelkében a legmeggyőződésesebb hive a köztársaságnak s mégis ugy láthatja s ugy vallhatja is, hogy Magyarország csak Ausztriával együtt állhat ellen azoknak az erőknek, melyek államformáját, alkotmányát s talán fennmaradását is veszélyeztethetik. Ausztria és Magyarország -évszázadokon keresztül n dinasztia hatalmát jelentették, összefogását népeknek, melyeknek gazdasági érdeke, kulturális hivatása, nemzeti célja s történelmi küldetése centripetálisan működtek az őket egy államhatalomba paranisoló erőkkel szemben. Az OÍZtrák-macryar monarchia a világháborúig a dinasztia hatalmának volt területi alapja s ha alkotmányos rendelkezések diszeit itt-ott szénitették is azt az abszolút hatalmat, — „elég, a példa fáj", — a dinasztiának és a nemzetnek mérkőzéseiből,, akár fegyveresek, akár alkotmányosak voltak is ezek a küzdelmek, soha nem a nemzet és soha nem e nemzeti jogok kerültek ki győztesen. Mindez azonban történelmi emlékké vált. A monarchia megszűnt s a monarchiával megszűnt az alkotó államok területi egysége is. A dinasztia elmúlása azonban nem jelentheti azoknak a történelmi erőknek elapadását, melyek négy évszázadon keresztül politikai egységgé tudtak emelni egy gazdasápi egységet s államszövetséggé emeltek területi egvmáshoztartozást. A Napból kiszakadhatnak bolygók, de azok engedelmeskedni kénytelenek továbbra is azoknak a természeti erőknek, melyeknek korábban uralma alatt állottak- Ausztria testéről leszakadhattak területek s Magyarország testéből kiszaggathattak országrészeket, a leszakadt területek s kiszaggatott országrészek tovább is részei m áradta k a gazdasági egységnek s a geográfiai összetartozásnak. S ezek között a részek között Ausztria és Magyarország löszben a gazdasági elsőség, részben a kulturális szinvonal, részben az államalkotó képesség jogcímén igényelheti a vezető szerepet. S attól tartunk, hogy ennek az egymásra utaltságnak több jogcímét találjuk meg a jövőben, mint amennyire a múltból hivatkozni tudnánk. A parancsuralom korszakában, — XIX. évszázad a szabadság százada volt, a XX. század íj diktatúrák államrendjének korszaka, — a két szomszédország együttes ereje töltheti csak be a rájuk bizott történelmi hivatást. S ha Kelettel szemben együttesen védekezni tudtak a török ellen, a nyugati veszedelemmel szemben ugyancsak együtt esen kell védekezniük az u j p ogány sággal szemben. Ausztriát nem lehet magárahagyni a német birodalom elleni helytállásában, az expanziv német lélek s Ausztria németségének az a vágya, hogy politikái közösségben élhessen azokkal, akikkel kulturális közösségben él, még akkor is veszélyessé tenné a lelkek vonzását, ha politikai törekvések s financiális áldozatok nem erősítenék ezt a vonzalmat. Magyarország politikai békéje sok vonatkozásban függvénye az osztrák belpolitikai helyzetnek s talán azt is mondhatjuk, hogy minél f ü g g e t 1 e ni e b b lett e g y m á s t ó 1 .c z a kél ország, annál inkább vannak egymásra utalva s függő helyzetüket nem mutatja meg olyan demonstráló erővel, mint — függetlenségük. Ha Ausztria nem fog tudni ellenállást tanúsítani a németországi törekvésekkel szemben s ha a német birodalom politikai rendszere Passaun innen is győzedelmeskedne, akkor az ezeréves m agyar alkotmány is veszélyes zónába k e r ü 1 s a magyar parlamentáris rendszert is alapjaiban fogja megingatni a szomszédságáig elharapózott uj politikai felfogás s uj államhatalmi berendezkedés. Ausztriának és Magyarországnak mos-, valóban vállvetve kell teljesiteniök világtörténelmi hivatásukat. S meg kell érienlök, hogy gazdasági téren is támogatniok kell egymást, mert minél jobban segítik egymást a gazdasági élet harcában, annál több erőt tudnak kifejteni politikai küzdelmükben is. Ausztria és Magyarország baráti k ö z e 1 e d é sének nem lehet restaurálás a célja, hanem az önvéde* lem, bár ha választani kellene ai Habsburgok restaurálása és a horogkereszt között, nincs olyan dogmatikusan köztársasági, aki tiltakoznék fi a Habsburgok uj uralma ellen. De minden restaurálási törekvés nélkül is meg kell találnia egymás kézét és egymás lelkét annak' a két országnak, melyre ugyanannak a történelmi hivatásnak betöltése vár s mely csalt gazdagodhutik a testvér-ország politikai és gazdasági barátságával. Darányi és Eckhardt tárgyalásai Együttműködés lehetséges a kormánypárti és a független kisgazdák között? Dublin, május í. Az ír alkománvt tegnap este kihirdették és ezzel -az ir szabadállam elszakította az utolsó kötelékeket, amelyek még az angol koronával összekovácsolták. Az uj ir alkotmány Írország teljes függetlenségét prokl amálja, kimondja, hogy az ir népnek megrcndithefctlen joga, bosv maga válassza meg a saját kormán vformá ját, maga szabálvozza viszonya ta külvilággal. Egv másik rendelkezés az ir szabadállamnak uj nevet ad. ezentúl Eire-nek fogják nevezni, ez gael nyelven anynyit jelent, mint Írország. — Eire szuverin, független, demokratikus állam — mondja az uj alkotmány —, amelyben korlátlanul érvényesül népének Istentől eredő emberi joga és hatalma... Londonból jelentik: Az ir állam hivatalos nvelve az ir. aztán az angol. Az elnök a leg.. első személv az országban, jogkörét az alkotmány szabályozza. Az elnököt népszavazással választják meg. ő a legfőbb hadúr, ő nevezi ki a minisztereket, az összes tiszteket. \z alkotmánytervezet egyáltalán nem emliti az angol királyt. Az angol saitó ezzel kapcsolatban az! írja, hogy Írország alkotmánytervezet? ezzel trónjától fosztja meg VI. Gvörgvöt. A kérdés a koronázás után Londonban tartandó értekezlet elé keiül. Döntő csata kezdődik Bilbao előtt 4 baszkok kitartanak a második védelmi vonalon — Anqol had*, hajók védelme mellett megkezdték a gyerekek és asszonyok elszál* litásáf Hcndaye, május 1. A felkelők' jelentése szerint Mola tábornok csapatai az északi harctéren többnapos előrenyomulás, után oéníeken pihenőt tartottak, csak a légi haderők harcoltak tovább. A baszk hivatalos jelentés szerint a felkelők előnvomulását a baszkok állították tneg, Bilbaót az utolsó x erükig védelmezni akar iák. Valószínű, hetev Bilbao előtt néhány napon belül döntő ütközetre kerül a sor. Az angol kormány döntése szerint a *y.Ibaóból elszállítandó polgári lakosság hajóit a 3 kilométeres parti zónán kívül angol hadihajók kisérik. A baszk lakosság menekülése megkezdődön. Madridi jelentés szerint a felkelők ü!eg"i heves ágyutiizet ziulitotlak a fővárosra. Az