Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-06 / 76. szám

Kedd, 1937 április 6. D£ LM AGYAROPSZ AO 3 fl bálozó csorvai legények megtámadták a rendőrt és súlyosan összeszurkálták A hatásos fogpép1 (A Délmagvarország munkatársától.) Hctfo­rc virradó éjszakán özv. Papp Józsefné csor­vai kocsmája elölt az ittas tanyai legények megtámadták a rendőrüket és egyik rendőr', I.aczi Antalt súlyosan megsebesítették. Özv. Papp Józsefnénál vasárnap este bál volt, amelyen rengeteg fiatal legény vett részt. A rendőrség gondosan vigyázott egész este ár­ia, hogy a legények — szokásuk szerint — össze ne verekedjenek. Minden bálozó legényt megmotoztak és elszedték mindegyik bicská­ját. A kivezényelt rendőrök mindegyike ha­talmas szál. erős ember volt, bogv az esetle­ges verekedéseknél könnyen legyűrhessék a veszedelmes tanyai bicskásokat. Már ugy lát­szott. hogy baj nélkül végződik a mulatság, amikor a hazafelé tartó legények a kocsma előtt összeszólalkoztak. Pillanatok alatt elő­kerültek a bicskák, de már olt is voltak a rendőrök és közbevetették magukat, hogv a szurkálást, vérontást megakadályozzák. A rendőrök közöU volt La czi Antal is, a csaknem kétméteres, hatalmas erejű rendőr, aki játszva választolta szét az ittas duhajokat és sorra kicsavarta kezükből a késeket. Eköz­ben a tanyai legények elvágták ől a többi rendőrtől és háta mögé kerülve, orvul bele­szúrlak. Amikor a legények látták, hogy a ha­talmas szál ember a szúrásoktól meginog, fut­va menekültek és késeiket sorra elhajigálták. Laczi Antalt beszállították a közkórházba, ahol megállapították, hogy rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett. Több késszurás érte a hálán, a vállán cs a lapockáján. Állapota sú­lyos. Hélfőn detektívek mentek ki a csorvai le­gények közé a tettesek kézrekeritésére. Több legényt őrizetbe vetlek, egyelőre azonban mind­egyik tagad. A rendőrség erélyesen folytalja a nyomozást. \ 70 éves lloQd-fársulot jubileuma a kereskedelem szabadságának ünnepe „\ szegedi kereskedők mindenkor megtettek kötelességüket az or­szággal es a várossal szemben ' — „A Kereskedelem ma kenufeien védelmi állásba helyezkedni es megküzdeni az Igazfalan támadások ellen" (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­gedi Lloyd-Társulat vasárnap ünnepelte fenn­állásának 70. éves fordulóját jubileumi köz­gyűlés keretében. A jubileum nemcsak a sze­gedi kereskedők, de az égési város bensőséges ür.nepe volt. A közgyűlést — amelyen a Lloyd­tngok nagyszámban jelenlek meg — Adler Bozső társelnök megnyitó -iK-szede vezette be. Elsősorban üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Pálfv József -polgármesteri, vitéz dr. Shvoy Kálmán országgyűlési képviselőt, Vértes Miksa kormányfőtanácsost, a keres­kedelmi és iparkamara elnökét, dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárt, dr. Vinkler Ele­mér kormányfő tanácsost, a Baross-Szövetség elnökéi, V a r g a Mihályi, a Kereskedők Szövet­sége elnökét, dr. Tóth Béla polgármcsterhe­lyellcst. dr. Va jta Jenőt az AlJKE, dr. Ker­tész Béla, a Kereskedők Szövetsége, S z e i t z Ferencet, a Baross-Szövetség és dr. Gros­ser Jenőt, az orosházi kereskedelmi csar­nok képviselőjét. Megnyitójában arról beszéli, hegy már a harmadik kereskedőgeneráció él­vezi a Llovd otthonát. — Hét évtizedből — mondotta — 50 évet a boldog békeidejéből éllek át. nem ismerték a kötött gazdálkodást, a valutaforgalmat, az egykézrendszeii, a szövetkezeti kérdést, stb... Az illetékes lénvezőkhöz intézem szavaimat: a magyar kereskedőnek nincs szüksége támo­gatásra. a maga lábán is meg tud élni, de ne rúgassák oldalba egyszer német exportlovak­kal. máskor francia borkivitellel... Adler elnök ezután a szegedi kereskedelem­nek az elmúlt évi helyzetével foglalkozott és megállapitolta, hogy nem is nagy, de annyi javulás mégis konstatálható, hogy cz alapot nyújt a fejlődéire. — Nem sok, sőt kevés az öröm — mondotta 3 következőkben —, amit a kimúlt 1í>uG-os év javára könyvelhetünk; nem is merem azt mondani, hogv reinénvleljcsji'k lálom a kö­vetkező időket, de nyitott szemekkel nézünk elébe az eseményeknek, kitartással, reménnyel dolgozunk és nem kétolkerl í í 11 IN abban, hogv a kereskedelem ériékes munkássága, ne találjon kellő megértésre. A nagy tapssal fogadolt elnöki megnyitó után dr. Pálfy József polgármester emelkedett szólásra. — Ez a társulat —• mondotta a polgármes­ter — ilapilasától a mai napig eiíósorban utcabi/ható. hazafias szellemben, taaiainak anyagi, kulturális helyzetének javítása érde­kében, a város felekezeti és társadalmi életé­nek szolgálatában működött, ezért a legtelje­sebb elismeréssel tartozunk a Lloydnak. A ve­zetők megbízhatóságában, a tagok józanságá­ban minden garancia megvan, hogy jövő mű­ködésében is mindenben szolgálja ezeket az ideálokat. Páll'v polgármester ezután a Lloyd régi ve­zetőiről emlékezett meg és kijelentette, hogyha a haza, vagy a város érdekeinek védelméről volt szó, a Lloyd vezetőségét mindenkor a küz­dőtéren lehetett látni. Általános tapssal fogadták a megjelentek a polgármester beszédét, amely után Vértes Miksa kamarai elnök szólalt fel cs a kamara, valamint az OMKE üdvözletét tolmácsolta a Lloydnak. — Az el lelt 70 év határán — mondotta — mindannyiunknak érezni kell azt. smdv ben­nünket kötelez és ez az elődeink példája. A régiek hűségével kell járni az utat, inert csak­is ez az ut vezethet oda, ahová valamennyien törekszünk, a megelégedett korszakba. Vitéz dr. Shvoy Kálmán országgyűlési képviselő szólal', fel ezután. — 30 esztendős ösméreísög fűz a Lloydhoz, — mondotta. Amikor Szegedre jöttem, mint fiatal katonatiszt, a Kassban volt a L'oyd é^ én gvakran jártam fel oda, megcsodáltam a társulat nyüzsgő életét. Három év óla a civi­lek rögös pályáját járom és amióta betöltöm ezt az önként vállalt nehéz hiva'ás'. mú- több­ször van alkalmam érintkezni a Llov-idal. A társulat nagy hivatását, jelentőségét átérzem, közelről láttam, mit jelent ennek az egyesü­letnek a működése. Nem, mint politikus, d-i mint szegedi polgár, a legnagyobb hibát abban látom, hogy az ország minde.i igyekezete, ke­reskedelme Budapestre összcpontosul. A szegedi Belvárosi Mosl Kedd, szerda, csütörtök A METRÓ filmgyár gigantikus filmje GUILLOTINE Diekons ,Két város" c. rogínyónek filmváltozata Főszereplők: Ronald Colman, Elisabeth Allan Sjféthenyi Mozi Kedden, szerdán Jávor P4I Mwitl (.Ilivel Fizessen Nagysád gesxseges fogak: kereskedelem érdekeltségei indítsanak harcm, győzzék meg a kormányt, hogy meghal az a fő­város, amelv elsorvasztja a vidéket. Ezután Varga Mihály, a Kereskedők Szö­vetsége részéről üdvözöl le a Lloydot. Kiemelte, hogy a Lloydban haugzc.lt el először a mull század végén az az óhaj, hogy a Duna-Tisza­közi csatornát meg kell épitoni. Dr. Vájta Jenő. az AI'KE üdvözletét tol­mácsolta és megemütelte, hogy a hasonló célú egyesületek példaképen állíthatják a Lloydut maguk elé. Végül dr. Gr os ser Jcn-5, az orosházi ke­reskedelmi csarnok képviseletében szólalt fel. A felszólalásokra A d 1 c r Bezső társelnök mondott köszönetei, majd rövid szünet után a társulat közgyűlési tárgysorozatát tárgyalták le. Fste folytatódott a Lloyd jubileumi ünnep­sége. 4 Többszáz szemeiqes társas vacsorát rendezett a társulat. Hoffer Jenő társelnök mondott ünnepi b?szédet. — Tisztelt emlékű elődeink T0 ér előtt alapí­tották a Szegedi IJoyd-Társuia'ot — mondotta. Céljuk önzetlen és nemes volt. Csupán azt akarták' elérni, hogy a szegedi kereskedőtársadalcm •'lfo­rsnlhassa ebben a városban, ennek a Városnak közéletében azt a helyet, amely képzettségénél, munkássága értékénél, a közterhekben való részé­nél fogva öt jogg.il megillette. 70 év szakadatlant) munkássága után sem mondhatjuk, hogv ezt a ki­tűzött célt elértük. Ma azonban új szelek fujdo-, gálnak, uj áramlatok törnek eiő és kezdik "em akként értékelni az embereket, hogy a kiiz és haza javára milyen munkásságot fejtenek ki, ha-i nem idegen politikai jelszavak hangoztatásával} ki és meg nem érdemelt pozícióba akarnak be­törni. Ma felszentelt vezéreszme az érdek és'j áruló az. aki nem engedi magát befogni az érdek­hajhászok igájába. Ma a Lloyd-Társulatban eg> e­sült kereskedötársadalom.kénytelen védelmi állás­ba helyezkedni és létfenntartási harcát megküz­deni azok ollón a sorozatos és szűnni nem akaró' támadások ellen, amelyeknek szenvedői vagyunk.) Ez a mindent leigázó érdekli a jhászás az élet szép­ségét veszi el, ha ez igy fejlődik, nem lesz csa* iádi boldogság, nem lesz barát, nem lesz hit, csuk" legfeljebb érdektárs. í — Divat, politikai szólam lett a tőke ostoro­zása — mondotta ezután Hoffer elnök. Ma ugy a szélsőjobb, mint a baloldal antikapitalista. Sze­mélyileg nincs okoiu a tökét védeni, de megdönt­hetetlen igazság, hogy a termelésnek ugyanolyani tényezője a tőke.' mint a munka. A töke nagyon érzékeny és ha azt a kis tőkét, ami szegénv or­szágunkban van, ellenséges jelszavakkal riaszt­hatják, nem lesz ebben az országban nj alapítás. Ebben az országban meg sok kiaknázatlan őserő rejlik és ennek az országnak a lakossága józan, söt konzervatív, ne izgassák ezt a népet se jobb­ról. sc balról. A hoszantartó lapssal fogadott beszéd ulán \itéz dr. Shvoy Kálmán mondott pohárkö­szöntőt, arról szólott, hogv sohasem hánt^ meg. amiért szegedivé lett és nemcsak külső­leg. hanem lelkileg is szegedi lelt. Ezután a kereskedelem bajairól beszélt és hangoztatta, hogv a kereskedői tisztesség és becsület legyen továbbra is Szeged kereskedőinek jelszava. Dr. Tonelli Sándor felszólalásában a túl­zott ccnlroüzáció ellen foglalt állást. Ez —1 úgymond maholnap odavezet, hogv egv \i/feui főváros lesz az elszegényedett vidékkel szemben. Dr. Vinkler Elemér kormányfőtanácsos Szeged fejlődéséről beszélt és a kereskedelmi szabadság szükségességét hangoztatta. Miért, tudunk mi együtt dolgozni t Lloyd-Társul it­tál? — mondotta — azért, mivel meg tudiulí talalni mindazt, ami bennünket egyesit és cz;

Next

/
Thumbnails
Contents