Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-04 / 75. szám

DÍCMAIÍ/ARORSZAG Vesőrnan, 1037. norilis 4. Veszteség: egy és fél millió pengő A makói hagyma tragédiája számokban és tanúságokkal (A Dé! magyar ország makói tudósítóidtól.) A hagyma a legkiszámíthatatlanabb és a legszeszéIyesebb mezőgazdasági cikk. Sok csodát csinált már Makón és szeszélyes áralakulásaival, amelyek sokszor homlokegyenest ellenkeznek a gazdasági és kereskedelmi élet ismert törvényeivel, sok kellemes és még több kinos meglepetést szerzett művelői és forgalombahozói számára egyaránt. Az egyik szélsőség például az, hogy az ejész termésért fillért sem adnak s tavaszra rothadt hagvmahegyek éktelenkednek Makó külső részeiben, de különösen a város alatti földeken. A másik,, a kellemesebb, hogy a termés dupláját éri a földnek, mely termetto. E szélsőségek kellőképpen ismertek s aki termeli és adja-vcszi a hagymát, az számol vele. De ami ebben az értékesítési évben történt a makói hagymával, az túllicitál minden eddigi szélsőségen. mert a most záruló évben maximumát érte el mindkét véglet: a jó is és a rossz is. Kezdet: fantasztikus árakkal. 'Általában mégis ugy szokott történni, hogy ha jő a termés, akkor alacsonyak az árak, kicsi a kereslet és nagy a kínálat, viszont ha gyenge a termés, akkor a kertészek tartózkodó kínálata, legalább ideig-óráig, jó hatással van az árak alakulására. A jó termés és a jó árak találkozása egy emberöltőben egyszer fordul c!ő. Ebben az évben azonban még ennél is több történt: rekordtermés találkozott még soha nem tapasztalt, vagy, mint kertészsoron mondják, még soha nem létezett árakkal. Száz mázsán felül termett egy hold föld, amit a földjéből 8—10 pengős áron értékesíthetett a kertész. Persze ha sikerült kifognia a legmagasabb árakat. Egy hold földből ezer pengő körüli bevételt jelentett ez. Még jobb a helyjet fokhagymában. .Negyven mázsa körül termett a föld, aminek a maximális ára 50 pengő volt. Kétezer pengőt jelent ez egy hold földből. A zöld hagymának ilyen ára még soha sem volt MaUtolsó hét az osztálysorsjegyek vételére, mert I. húzás már április 10 és 13-án Azonnal válasszon az alanti sorozatos szereneseszámokból 81443 63001 83062 85576 81444 63002 83063 85577 81445 63003 83064 85578 81446 63004 83065 85578 81447 63005 83086 85580 Ezon sorsjegyek egyenkint is kaphatók Egéu F« Hegyei Nyole»4 2814— 7 — 3.50 Pető Ernő Idárusitónál Szeged, Széchenyi tér 2/a. kón és a zöldhagyma szállítása idején még soha jem volt olyan képe a városnak, mint a most záruló szezon elején. Kocsi-koesit ért. Az állomás környékén százával vártak a kocsik az átvételre. Folyt a hagyma és jött a pénz. Hogy mennyi hagyma ment ki zöldáron, arra nézve még mind a mai napig nincsennek hitales adataink. Ha azonban ezer vagonra becsüljük az exportált mennyiséget, semmi esetre sem tulozunk. S meg kell ezzel kapcsolatosan említeni azt is, hogy a város vérkeringése az elmúlt évtizedekben egyetlen egyszer sem mutatott annyi élénkséget és annyi nyers erőt, mint ezekben a napokban. Finálé: ezer vagon rothadó áruval és siró kertészekkel. A legjobb kezdet után beköszöntött a legszomorúbb vég. Olyan jó volt a kezdet, aminőre még nem volt példa a makói termelés történetében és amilyen jó volt a kezdet, pontosan olyan rossz a vég. A 10 pengős zöldárak után szinte állandósult hanyatlás következett be a makói piacon, amit csak mesterséges beavatkozással sikerült ideig-óráig közömbösíteni. És ma a helyzet a következő: a kereskedők és termelök raktáraiban legalább cser vagon vöröshagyma rothad és még legenyhébb számítással is legalább 100 vayoit fokhagyma. Ez a mennyiség teljes egészében eladatlan. Hogy másfél-, kétpengös áron még 70—80 vagon vöröshagyma és 6—8 pengős áron egy-két vagon válogatott fokhagyma még gazdára talál, az már semmit sem jelent az általános veszteség megállapítása tekintetében, ami, 10 pengős vöröshagyma és 50 pengős fokhagyma árakat tekintve, egy és félmillió pengőt tesz ki. Ki vesztette el ezt az összeget? A súlyos kérdésre válaszolnak az elcsendesült üzletek, a város halkuló forgalma és a város gazdasági életének általános hanyatlása. Vesztes Makő egész gazdasági élete. Közelebbről azok a kertészek, akik vagy sajátos, rajtuk kivül eső okokból, vagy, mert a jónál is jobb árakra spekuláltak, nem használták ki a kedvező helyzetet. És veszteiek a makói kereskedők, kik közül sokan, akik pedig nem is spekulációs, hanem legális üzletekkel foglalkoztak, egész üzleti tőkéjüket, sőt egész vagyonukat vesztették el azon a hagymán, ami ma is raktárukban rothad. Sok makói kereskedő teljesen tönkrement, sok pedig gazdasági és kereskedelmi erejében alaposan m-gtépázva végzi az idei szezont. Kereskedői körökben ugy mondják, hogy a makói kereskedelem elvérzett az idei, intervenciókra alapított és a mesterséges beavatkozásoknak állandóan kitett piacon. Hibák, tanúságok. Ki az oka és mi az oka a katasztrófának. AHol két kertész, vagy két kereskedő összejön, ott feltétlenül felvetik azt a kérdést, hogy ki az oka mindennek és még inkább, hogy ki lehetett volna-e kerülni mindezt? A kérdésre, a mai tények ismeretében, már nem nehéz tárgyilagos választ adni. A valóság az, bogy az éveken át tartott kötöttség jármából felszabaduló kereskedelem, minden jó szándéka e'lenére is, valóban sok kezdeti nehézséggel küzdött, de a súlyos és sorsdöntő hibák kétségtelenül a beavatkozások során történtek. Igy nem lényeges az a hiba, hogy a zöldhagyma iránti óriási kereslet kissé felkészületlen találta a kereskedőket. Kicsit hiányzott a töke és még inkább a zsák. Muló bajok voltak ezek, bárányhimlői az újraéledő kereskedelemnek, amelyeken soha nem tapasztalt lendülettel vetette át magát. A komoly bajok az intervencióból származtak, vagy még inkább a kilátáslxi helyezeit intervenciók elmaradásából. A nénjét piac virszaélt a beléje helyezett bizalommal. A németországi kontingens körül állandó zava. rok voltak és pedig súlyos százezreket jelentő zahálókocsi ma már lg nem fényűzés! Összes magyarországi (belföldi) vonalainkon egységes díjszabás; III. osztály P 5.— II. osztály P 7.50 I. osztály P 10.— 30 napifif érvóDyes tértijogy váltásinál 25 °/o kedvezmény! Bármely érvényes vasúti jegy feljogosít hálókocsi jegy váltására. és költséget takarít meg! Hálókocsiban eltöltött éjszaka után testi és szellemi erőinek teljes birtokában végezhoti napi munkáját. Az érkejés után a végállomáson nem kell kiszálnia, mert reggel 8 óráig zavartalanul tartózkodhatik a hálókocsiban! Kérje a 330 se. díjtalan részletes ismertetést é» pou'os menetreudot étkező- és hálókocsi szolgálatainkról Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társasig Budapost, IV., Petöti Sándor-u. 2. varok. A kontingenst hivatalos helyen mindig biz-< tosnak mondották és olyan kijelentéseket teltek, söt hivatalosan is publikálták, aminek alapján a kereskedők kötelességüknek tartották a vásárlást, ami után azonban a kontingens kiadása vagy ké-> sett, vagy teljesen elmaradt. Következmény: rothadó áru a raktárakban és tönkrement kereskedők. A fokhagymánál a bajt szintén a beavatko* zás tulbuzgalma okozta. 38—40 pengős áron, söt cgyrészc 40 pengős ár felett is, az összes fok* hagyma elmehetett volna Makóról. Vevő volt rá bőven és ez az ár nem remélt nagyhasznot jelentett volna sokezer kertésznek. A hatósági tul* buzgalom azonban azt hitte, hogy hatósági támo-< gatással az egekig is nőhetnek a fák s a hagyma* házban rendezett exportvásáron olyan árakat erő-« szakoltak ki, amelyek 8—10 pengővel a világpiaci ár felett mozogtak. Szó sincs róla, néhány kertésznek igen jó szolgálatot tettek ezzel, de a tömegnek félmilliós kárt okoztak, mert a világpiaci ár fölé vert árak miatt a cseh exportőrök például végleg hátat fordítottak a makói piacnak és kényszerhelyzetükben megtanulták, hogy a Maros túlsó oldalán termett román hagyma éppen olyan jó, mint a makói. A különbség a kettő között csak az, hogy a román 11 pengővel olcsóbb. Tragédia ez, amelynek nyomában sok uj tragédia születik a makói kertészházakban. Ml lesz most? Azok, akik már évekkel ezelőtt eltemették a szabadkereskedelmet, most mellüket verve h'vatkoznak az eredményre. Mondanunk sem kell, hogy ez a látszat csalóka, mert a tények, éppen ellenkezőleg, mind azt igazolják, hogy minden hiba d beavatkozásokból, tehát a kötöttség csökevényéből származik, amiből tárgyilagosan nem arra kell következtetni, hogy jövőre újból vissza kell állítani a szindikátust, hanem ellenkezőleg, arra, hogy a szabadkereskedelmet károsan befolyásoló csökevényeket a jövőben mind le kell nyesegetni és a beavatkozásnak meg kell elégednio a háborúelőtti feladatainak a teljesítésével, azzal tudni-i ülik, hogy minden akadályt elgördítsen a kereskedelem útjából. Kertészkörökben és kereskedők között b ugy tudják azonban, hogy ennek az ellenkezője fog történni. A tanúságokat olyan értelemben fogják levonni, hogy a szabadkereskedelem levizsgázott és elmehet. Lehet, hogy igy lesz, lehet, hogy másként. Egy bizonyos, ennek a kérdésnek h > lyes megoldásától, nemkülönben a többi, még megoldatlan hagymatcrmeléri problémák dűlőre jutásától függ sokezer makói kertcszcsalád sorsa és enrofc az egész városnak boldogulása. ^^^ H. Szabó Imre. SeiHISVaBHnBMMBBHBnMBBVVVWP^ közgyűlése rna 10 órakor az iparkamarában.