Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-04 / 75. szám

Vasárnap, 1937. április 4. ÜEL'MAT.7AR OR SZXG EMER6E kerékpárgumi győz! a hozzáértő kerékpáros gumiabroncsa Szeged • Trianon legnagyobb áldozata Kozma Ferenc előadása a Tébe közgyűlésén a vidék sorvadó gazdasági éleiéről „A szélsőséges hangulat nem kedvezhet a vállalkozásnak, a gazdasági életnek" — „A nyugtalansági gócokat az ország érdekében meg kell szüntetni" Budapestről jelentik: A TÉBE szombaton délben tartotta meg kzögyülését Fabimji Tihamér pénzügyminiszter, Imréd'y Bcla, a Nemzeti Bank elnöke, Kcreszlcs.Físcher Ferenc, a Pénzintézeti Központ elnöke, valamint a magyar pénzügyi világ vezetőinek jelenlétében. Kcp. vsoltetet magái a GyOSz, az OMKE, az OMGE, a BÍOSz. Ilegedüs Lóránt megnyitóbeszéde uta.i Kozma Ferenc, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója tartotta meg figyelemmel kisért előadását a vidék gazdasági és hiteléletéről. Előadásában a következőket mondotta: A sok rossz gazdasági esztendő nemcsak eladósodást, elszegényedést hozott a vidékre, de az egyes gazdaságok leromlását, az önbizalom és a jövőbe vetett hit elvesztését, letargiát és sok belyen elkeseredett hangulatot is teremtett. A vidéki gazdasági életnek ujabban egyik legérdekesebb jelensége, hogy mindenki földet váíVrol. bérletet keres. A mult évi jobb esztendő rs jobb értékesités után kezd már visszatérni a munkakedv, a föld nagyobb szeretete s most már n falu fiatalsága is szivesebben marad otthon. Ez jelenti azonban a pénztől való elfordulást és snnak a véleménynek a megszilárdulását, hogy a föld nemcsak biztos vagyon, de kielégítő jövedelmet is hoz. A korona elértéktelenedése, az infláció, a bankzárlat, az állandóan izgató hírek és több más ok miatt nem szabad csodálkoznunk azon. hogy az emberek a földhöz, a mezőgazdasághoz menekülnek, amikor vagyon elhelyezésről van szó. Nemzeti szempontból kedvező jelenségnek látom ezt a folyamatot, örülök annak, hogy a falu és a vidéki város embere földet vásárol, igyekszik jobban gazdálkodni, örülök annak is, bogv a vidéki városi ügyvéd, kercskedrt, iparos, tisztviselő főidet szerez, ott házat épit, munkát sd. szép állatokat tart, pompás szőlőket és gyümölcsösöket létesít, artézi kutat furat, gazdasási kulturát terjeszt és tanítókig hat az egész körnvezetre. A városi emberek földszerzése és Gazdasági rendszere megszéniti a tanya világát. Ezen a folvamaton nem csodálkozom, mert hiszen minden kedvez a földnek: az adózási rendszer, a védettség, a stabilitás, az emelkedő jövedelmezőség, 3 nyugodtság és az. a tudat, bogy a föld a megélhetést minden körülmények között biztositia. Megállapítottam, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság jövedelmezősége megkétszereződött, sok vonatkozásban megháromszorozódott. örülnünk" kell ennek az állapotnak, segítenünk kell ezt az irányzatot, mert a mezőgazdaság megerősödése jelenteni fogja az ország megerősödését, nyugalmát és fejlődését. Ila a városi emberek földvásárlása, intelligensebb gazdálkodása ebben az ütemben folytatódik, akkor be fog kö- Szemben a védett mezőgazdasági vagyonnal, védA megmarad ipar- és kereskedelem hallatlan nehézségekkel küzd. Merem azt az erős kifejezést használni, hogy a vidéki városok gazdasági élete teljesen elsorvadni kezd. A kisipar elproletárosodott, a kereskedelem leszegényedett. n szellemi foglalkozása emberek kilátástalanul nyomorognak. A vidéki polgárság tönkrement, a koronaromlás és az infláció folytán elvesztette betétjét. értékpapírjait, életbiztosításait, hadikölcsöneit s a házak értéke lehanyatlott. Az itt-ott exportra dolgozó néhány nagy vállalat nem alimentálhatja a vidéki városok gazdasági életét, firezziik, hogy a folyton súlyosbodó közterhek, a rendkívül erős centralizáció, a vasúti tarifák, t» bányáktól való távolság, maidnem lehetetlenné teszi a vidéki középipari vállalatok prosperitását. Építkezni és vállalkozni senki sem mer, mert mindenki gyanús, aki vállalkozik. Ennek természetes következménye, hogy minden pénz és minden vállalkozó a fővárosba gravitál, vagy semmit sem csinál. vetkezni a magyar mezőgazdaság rönesszansza. Nagyon természetes, hogy ,a vidéki gazdaságok érdekében igen sok a tennivaló s talán egyik legfontosabb feladat a mezőgazdasági kultura emelése a termelés és a nép érdekében. Az a megfigyelésem, hogy a politika a gazda tömegeket tulajdonképpen nrm érdekli. A gazdákat a szaporodó család érdekében a föld, a munka és a kereseti lehetőség érdekli elsősorban. Nálunk a román és a jugoszláv határszélen kissó ideges az atmoszféra, a határon több katonai védelmi intézkedés kellene, nz állam erejét és hatalmát a határon jobban meg kellene mutatnia. hogy nagyobb legyen a köznyugalom. Határszélen levő községeink birtokosai a határokon tul ilyeneket látnak. Mi az Alföldön, különösen Szegeden, szomorúan érezzük Trianon hatását és ma már mindenki tudja ebben az országban, hogy Szeged Trianon legnagyobb áldozata. Néhány kilómé-ternyire a román és jugoszláv határtól, sok aszályos esztendő és egyéb csapásoktól sújtottan erősen szenved, vergődik és erőlködik ez a na&v alföldi város, hogy saját és környéke életét fenntartsa, lakosságát, valamint azokat a nagy gazdasági és kulturértékeket, melyek benne együtt vannak, megmentse. * 'Áttérve a vidéki városok helvzetérc, azt mondhatom, hogv ezek gazdasági életét — értem ez alatt a vállalkozásokat, az ipart és a kereskedelmet — általános nagy hanyatlás jellemzi. A vidéki városokban megszűnőben van a gazdasági élet. telennek érzi magát a moDit vagyon s ennek * vódlelcnségnek természetes következménye, hogy az a kevés tőke, ami itt-ott még esetleg van, nein mer ujabb tökét termelő vállalkozásokhoz fogni. De iritálja a mobil tőkéket és a vállalkozókat az a különös jog helyzet is, amit a tőkés mostanában érez. Különösen a hankzárlat és az adósvédrlmi rendeletek óta erősen érezhető a vállalkozások teljes megszűnése. Szomorú jelenség, hogy a legtöbb vidéki városban csak a kormányzat, vagy az OTT építtet, míg a magánosok minden ípitkezéso ineg.íziint. Ifa a vállalkozások és a mobil töke védelmében nem alakul ki egy más közszellem, akkor a vidéki városok gazdasági életét és jövőjét vigasztalannak tartom s az eladósodott vidéki városok ilyen szellem mellett nem lesznek abban a helyzetben, hogy kötelezettségeiket a hitelezőkkel és a közzel szemben teljesítsék. Ila mostanában létrejön egy-egy vállalkozás, annak központja a főváros, ahol a vállalkozások javára minden együtt van. Azonban nemcsak nagy budapesti vállalkozásokat, hanem vidéki közép ís kisebb vállalkozásokat is kellene létesítenünk, hogy a vidéki városok gazdasági élete kissé fellendüljön. V gazdatársadalom legfontosabb érdeke az lenne, hogy az állandó és rendszeres fogyasztást jelentő vidéki városok gazdasági élete újból felvirágozzon. Amennyire örülök nemzeti szempontból, hogv intelligens városi iparosok, kereskedők és tisztviselők földet vásárolnak, n tanyákon házakai építenek és szép gazdaságokat rendeznek be. annvira sajnálom, hogv ezek n tőkék élvonalnak a vidéki várofok gazdasási életéből s isrv a városok iizleti élete lassanként elsorvad. Ha ez n Szobafestést, mázolást, homlokzatfestést1 ^opő 0,csó ilrban 1 r-kivitelben felelőssée me,,ett készít Szabó István •zobaísttí, mlzolóaiea'.sr f»»t4kker««lMdS, Kálvin lér 2. Eeíora4:u«-T>al0ti)