Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-25 / 93. szám

DÉLMAGYARORSZAG HEOEB. sMrke«««B.. Sflnoflyl «eea VaSámöp, 1937 ápr!lÍS 25. 12. I. cm. Telelőn: 23-33..KlBdóhlVDIal k«lcaODktliiyvlAr <fcs legvltodai Aradi kecs t». Telelőm 13-06.. Nyomdn: low ílpel ucca 19. Teleion: 13«OS. - Ihvltall levélcím: Délirj.Pyeror»jreo. Szeged Ara 16 fillér XIII. évfolyam, 93. EtOFIZETÉSf Bevonta helyben 0.20 vidéken es Budapesten 3.»o, kUltUldtSn «.4U pengő. — Egyes uAm ara helkOe. nap ÍO. vníAr- Ünnepnap UH- Hirdetések 'elvétele tarlla szerint. Megle, --Ilc hello Uivélc'cvel naponta reggel. Világnézeti harc Be kell vallanunk", hogy a Del m agya rbrszág szombati száma eléggé egy h a ngu. De van mentségünk is: nem mi tettük, az események tették tegnapi számunkat egyhangúvá. Ennek a monotóniának oka lehet az, ha nines érdekes esemény, de oka_lehet az is, ha minden eseménynek^ forrása, megnyilatkozása, jelentősége és szimptómája ugyanaz. A spanyolországi küzdelem világraszóló szenzációkat hozhat, de egy újságot mégsem lehetne teleirni a madridi front eseményeivel. S bár mindezt jól látjuk', olykor még sem tudunk ellene védekezni. A tegnapi lapszámunk beszél a politikusról, aki viszont a szélsőségesekről beszél, beszámolt a törvényszéki tárgyalásról, amelyen a s z c 1sőségesek egyik vezérét ítélte el a biróság bárom havi fogházra, hirt ad a vádtanács tárgyalásáról, melynek eredményeként rab maradt az, aki ni á s o k rabságá1 n a k politikai rendszerét propagálja, el kellett tegnapi számunkban mondanunk, bogy az egyik szélsőséges párt fagja uccán támadta meg a kötelességét teljesítő ujságiiót s meg kellett írnunk, hogy a zölding e s e k egy csoportja hogyan zavarta meg a szegedi egyetemi ifjúság gyűlését. Ez a monotónia, az eseményeknek' ct az u n i s z o n ó-ja nem menthető az újságírói érzék hiányával. Az ujságiró kénytelen beszámolni az eseményekről s ha csak ezek történtek, ha ilyenek az események, a világ tükre: az újság sem mutathat más képet. A becsületes újságírói munka nem torzítja nz eseményeket, nem tartja sem domború, sem homorú tükör elé, — kendőzés nélkül mutatja az igazság képét. S nem tehetünk róla, ba ez az i g a z s ú g. Pár hónap óta a magyar élet csak ettől a lármától hangos. A kormány, -— fájdalom —, mindezt világnézeti harcnak tekinti s a kormányelnök szerint írem rendelkezhetnek azzal az erővel, hogy világnézeti harcokat lecsöndesitsenek. Ám, ha világnézeti harc, mi tette az utolsó félévben ennyire virulenssé? Mi nz oka annak, hogy ami még egy félév előtt. — a miniszterelnök ur szavai szerint — kótyagosok kurjongatása volt, az komoly fenyegetéssé, olykor már félelmet keltő terrorrá válhatott ? Fél év alatt a történelem eseményei nem adtak támogatást ennek a törekvésnek, fél év alatt a mozgalom belső igazsága nem végezhette el a szervezésneK ezt a sikerét. S ha a kormányzat nem elég erős arra, hegy világnézeti harcoktól meg tudja védeni az országot és a nemzetet, anynyi erővel k e 11 birnia, hogy a barcot erősítő, a küzdelmet szitó ' s a szélsőségesek mozgalmát szervező tényezők hatását kirekessze és ártalmatlanná tegye. A politikus meglátja és hirdeti az igazságot s a bíróság mindig eleget tesz hivatásónak és kötelességének. De amikor az állam rendjének fenntartása s a polgári társadalom politikai súlyának megőrzése forog kockán, akkor az államhatalom ne a bíróságra bízza a rendcsinálás munkáját. A kormányelnök ur mór Szegeden is azt mondotta, bogy el fogja taposni azoknak mozgalmát, akiknek törekvése izgatássá fajul. Az igazságügyi kormánvzat az ügyészségek figyelmet hívta fel a rendbontó törekvések megtorlására. Semmi kétségünk nincs és nem is lehet abban, bogy a magyar ügyészségek és a magyar bíróságok el fogják végezni az emberi munka tökéletességének maximumával a rájuk bízott feladatokat, — de vannak elvégzendő feladatok, melyek nem tartoznak sem az ügyészségeknek, sem a bíróságoknak hatáskörébe. A feladat nem lehet az, hogy bevárják és megtorolják a bűncselekményeket, a feladat az, hogy előzzék meg s ne engedjék a bűncselekményeket elkövetni. A politikai bűncselekmények megtorlása az emberek egy csoportja előtt mártírrá avatja az elitéltet s ez a martirium sokkal vonzóbb, mint amennyire elriasztó a kiszabott büntetés. Tizenötnapi vagy harmincnapi fogházat mindenki vállal, akiben él az elszántság ereje s aki érdemet lát a bűnben és bünhődésben. A biróság — a legtöbbet mondjuk, amit intézményre és intézmény működésére monduni le'hét: — a magyar bíróságok hivatásának magaslatán végzik el feladatukat, de a biróság nem rendészeti hatóság, nem kótyagosok kijózanító intézete, nem eszmék crleltetője és nem világnézetek rendező pályaudvara. Sem a politikusok, sem a rendészeti hatóságok nem bízhatják a bíróságokra a maguk feladatát és a maguk kötelességét. Még a kivégzés sem riasztja el a bűncselekmények elkövetésétől, akikben ól a gyilkosság vágya s akik még az akasztás árán is vállalják az ujságszenzáció hírnevét. Hogyan lehet akkor azt várni, hogy pár hetes, vagy pár hónapos szabadságvesztési büntetések el fognák riasztani azokat, akikben martiriumot látnak a büntetés vállalásában, küldetésként ünneplik a bűncselekmény elkövetését s a martirium érdemét akarják a maguk számára hasznossá tenni. Az uj belügyminiszter ur hivatalbalépésének napján erősítette meg az egyenruha viselését eltiltó rendelkezést s a szegedi ifjúság gyűlését zöldingesek zavarták meg. 1 g y nem lehet érvényt szerezni a koiniányeínöki programnak s a belügyminiszteri kijelentésnek. Bennünket kötelességteljesitésünkben nem bágyaszt el a szegedi egyetemi ifjúság kifakadása a — baloldali sajtó ellen s különösen nem akkor, amikor azt látjuk, hogv a „szegedi pontok" legnagyobb részét a „baloldali sajtó" érlelte, hirdette és propagálta. A magyar baloldali sajtó baloldaliság a a — Kossuth Lajos b a Ioldalisága s a márciusi ifjak szabsdsáffszeretete. Annak a világnézetnek harcosa a magyar baloldali sajtó, amelyik Deák Ferencet és Tisza Istvánt adta ennek az országnak. A kossut h la josi és deákferenci szabadelvűségért harcolunk s aki ezt a baloldaliságot kiátkozza, az az utolsó század magyar héroszait akarja kitudni a magyar pantheonból. Nyilasok támadhatnak erre a baloldali sajtóra, mert aki a rabság világszemléletét hirdeti, az ellenségét láthatja a szabadság minden hivé-; ben.és harcosában, de a magyarul érző és magyarul gondolkodó magyar ifjúság! nem láthat, ha tisztán lát, ellenfeleket azokban, akik a márciusi magyar ifjúság hagyományainak szolgálatára vállalkoztak. A nyilaskeresztes mozgalom ellen ne ugy harcoljanak, hogy a nyilaskeresztesek ellenfeleit diszkreditálják, ezekben az apokaliptikus időkben tudjunk találkozni mindnyájan a magyarság és szabadság „eszméinek barrikád-t jain". A velencei tanácskozás után Snhuschirpa kancellár megcáfolta a nácik bevonásáról szóló olasz híreket — »A Hazaf as Arcvonalnál csak olyan személyekre gondolunk, akik a frontvezér bizalmát élvezik, — illegális elemeknek a kormányban való részvételéről nincs szó" »Ausztria a jelen pillanatban nem gondol restaurációra* Paris, április 24. Pénteken befejezték a római tanácskozásokat, amelyeknek eredménvét szélesen kommentálja az európai sajtó. Piómai jelentés szerint az olasz és az osztrák államférfiak tanácskozása ismét bebizonyította a római jegyzőkönyvek életrevalóságát Hangoztatják a jelentések, hogy az olasz—jugoszláv megállapodás lehetővé tette Ausztria és Jugoszlávia együttműködését. A tanácskozások soián az is szóbakerült, liogy Róma szeretné a római jegyzőkönyvek megállapodásaiba belevonni elsősorban Jugoszláviát és ha lehetséges, Romániát is és egyben kísérletet kíván tenni Ausztria és Csehország viszonyának a megjavítására. Bécsi lelentés arról számol be, hogy az osztrák kormány intézkedésére elkobozták a „Giornale d ltalia" legutóbbi számát, amelyben Gayda, Mussolini bizalmasa a velencei tanácskozás eredményével foglalkozva, azt irja, hogv Ausztriában „a hangsúlyozottan nemzeti elemek" legközelebb szerephez fognak jutni és belép-, r.ek a kormányba is. Az osztrák kormány több más lapot is elkobozott, amelyek Gaydának ezt a cikkét átvettek. Berlin szerint Délkeleteurópában nem sok jövője van Prága tervcinek. Londonban a velencei tanácskozás eredményéből arra következtetnek, hogy Mussolini a jelenlegi olasz —német barátság megszilárdítására törekszik. Osztrák körök a velencei közleménynek abból a mondatából, amely teljes összhangot állapit meg, arra következtetnek, hogy Mussolini továbbra is cl van tökélve arra, hogy megvédi Ausztria függetlenségét. Schusehnigg kancellár a Daily Mailt képviselő Ward P nc.e n- e k Iv ijelen tette, hogv Ausztria a jelen pillanatban "cni hív ia viasza a Habsburgokat, azonban nem mond !c arról a jojráról, hogy visszaállítsa a morr-rchiát.