Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-21 / 89. szám

Szerda, 1937 április 21. D«I MAGYARORSZÁG Í i orosznál uveéőei P 1.2% l orosiiw! OYeaael P 3,50 1 Hú- Urdömtt P -.96 1 kg. aKócméz P 1.10 1 ha. máh P -.96 1 hü. dióbél P 2 40 NAGY AI8E3T Bátorság *.. VslérlB'téP 4. ii, (Paorlkaplae> A börtön lelkész előadása a bűnözők lelkivilágáról Az Egyetembarátok Egyesülete büntetőjogi szemináriumának rendezésében kedden este Lélek Gábor püspöki tanácsos, börtönlelkész nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az egyetem jogi kari előadótermében A bűnözök lelkivilága cimmeL Dr. Heller Erik egyetemi tanár megnyitója után Lélek Gábor bevezetőben arról szólt, hogy az embereknek téves felfogásuk van a börtönéletról, ahol a rabok emberi közősségben élnek és nem mindig roszabbak, mint azok, akik a börtönön kivül élnek közösségben. Megállapította, hogy a börtönben is vannak rossz és jó emberek, sőt becsületesek. Mivel a börtönviselt embert lenézi a társadalom, rányomja egész életére a börtön pecsétjét, természetesen itt különbséget kell tenni az egyszerűbb és az értelmiségi ember kőzött. Vannak azután megrögzött bűnözők, ezeket nem lehet megjavítani. Csak ezeket a visszaesőket lehet tipikus bűnözőknek nevezni. Idézett Forster svájci pedagógus munkájából, amelyben megemlíti, hogy azért van még bűnöző, mert kevés az emberekben a szeretet és az irgalmasság. Beszélt arról, hogy a börtönviselt embert nem szeretik foglalkoztatni a társadalmi életben, ezért szinte magától értetődő, hogy visszaesik a bűnbe. — A börtönben — mondotta ezután — dolgoznak a rabo\ az analfabétákat tanítják, de Istenfélelemrc is oktatják őket Azzal fejezte be n;,gy figyelemmel hallgatott előadását, hogy a társadalom nc mondjon végső Ítéletet, egyszóval: k'mé'je az elesetteket és segítse vissza őket az életbe. A közönség melegen megtapsolta Lélek Gábort, akinek dr. Heller Erik mondott köszönetet előadásáért — MUNKAKÖZVETÍTÉS Munkát kaphatnak 3 Hatóság? Munkaközvetítő utján. Férfiak- 1 betegápoló, 5 ügynök (bor-, újság-, bútor-), 3 dpész varrott és raktári, i kovács, 3 faesztergályos, 1 kocsifcnyczö. Vidéken: 1 re,szelővágó, 2 órás, 2 bognár, 50 szövő posztógyárba. Nők: 1 klinikai takaritőnfl, 1 ki^olgálónő, 4 szőnyegszövőnél. 4 r.ipőfelsőrészragaszlónő, 1 fehérneművarrónő, i hölgyfodrásznő, 1 keztyükészitőnő. Hadigondozottak részérő fenntartott munkahelyek; 1 molnár, 3 tésztagyári napszámosfiu, 3 kefegyári munkásníf, 15 téglagyári munkás és munkásnő, 10 hűtőházi niflnkásnő, 3 asztalos vidéken, 8 koppasztónő vidéken. Tanonehelyek: 1 szobafestőtanonc. — Közgyűlés a cigányzenéiteknél. A Ciginyzeflészek Országos Szövetsége szegedi csoportja most tartotta közgyűlését, amelyen uj tisztikart választottak. Elnök K. Rácz Jenő, alelnök Eispéter Gerfelv, pénztáros Seres Lajos, ellenőrök: Purcsi Alist és id. Bakró Latos, ügyvezető titkár Csábv Sándor lett. A közgyűlés elismerését fejezte ki Purcsi Pepinek abból az alkalomból, hogy megnyerte az országos dalosverseny első diját, az aranvérmet. Elhatározta a közsvülés, hocv a Hősök Kapuja felavatásának napján, a kormányzó tiszteletér® a színházban moristre hangversenyt rendez és e.nnek iövedelmét a rokkantak és hadiárvák Javára ajánlják fel. Elhatározták még, hogy május e.lseiétől kezdve rendszereseu téízenét adr.ak a cigányzenészek a korzón. — Az alsöyárosí t>lelyk«Kadiárat iiíve a törvényszéken. Az alsóvárosi rágalomhadiáratnak egyik vádlottja állt kedden a szegcdi törvényszék H a berni ann-tanácsa elótt, ahová fellebbezés folytán került az úgy. Páter Seb ncider V encel alsóvárosi plébános és Kőhalmi Imréné feljelentésére vorita felelősségre februárban a íárásbíróság Gá.eser Jánosnét. mert a felielentő szerint egv cipész előtt tStábfcíHta a nletvV^t. A ^'éós^s Gáésemét 1 bön^i fnofcizra ítéltei fellebbezés folv'án most a törvényszék foglalkozott az üggyel és az asszonyt 8 napi fogházbüntetéssel sújtotta. A bátorságot a legszebb férfiúi erénynek tartják ÓsidŐk óta és eddig nem volt véleményeltérés, amikor a fogalom meghatározására került a sor. Bátornak általában azt a férfit tartják, aki nemcsak cselekedni mer, de meri vállalni cselekedetei következményei is. Maga a cselekvés még néni jelent bátorságot. Mert hiszen cselekedni igen sokfélekép lehet. Például: az ember összeáll vagy husz hasonló természetű barátjával'; kivonul az uccára, vagy bevonul valami intézménybe, ott kikeres egy lehetőleg gyönge fizikumú valakit és társainak közreműködésével, vagy asszisztálása mellett hősiesen és alaposan helybenhagyja. Cselekedni lehet ugy is, hogy valaki hátulról fejbever egy dijbirkozót. Lehetőleg sötét éjszaka, gyérvilágitásu uccán. Utána aztán kereket old. Unokáinak néhány évtized multán cl is dicsekedhet vele, hogy egy* szer, valamikor megütött — egy birkózóbajnokot. Egy vivóbajnokra viszont szinten lehet mondani, irni, röpcéduldzni sok mindent. Például azt is, hogy „karddal kellene elzavarni, mivelhogy zsidó''. Ezek mind cselekedetek. AlRalmasak a kiröpeéduldzásra és a röpcédulái: igen-igen alkalnmsak arra, hogy szépen összehajtogatva megfelelő napidíjjal honorált munkanélküliek szétosztogassák a gyanútlan járókelők kőzött. De ezek a cselekedetek egymagukban még nem tanuskodiwk a bátorság fennforgásáról. Tanúskodnának, ha: a bátor stencilforgató hősi elszántsággal ragadná meg a feléje nyújtott alkalmat és maga vállalkozna a vivóbajnoknak karddal való elzavarására . ., Mert alkalma volt rá. Hiszen a vivőbajnok előzékenyen odanyújtotta feléje ezt az alkalmat. De a nem ragadta meg. Mért ő zsidóval elvből nem párbajozik. Elvből csak verekszik a zsidóval• M<*g is veri, ha biztos benne, hogy a zsidó — nem ülheti vissza. De rögtön más a helyzet, ha szemtől• szembe kell kiállni. Akkor röglön jelentkezik az elv. Valamikor az volt az uri álláspont, hogy akit méltónak tartok a sértésre, azt méltónak tartom a lovagias elégtételadásra is. Ez nemcsak uri álláspont, hanem lovagias szabály is volt. Benne van minden párbajkódexben. Dc benne van az is, hogy aki sérteni mer, dc a lovagiastételadás elöl elzárkózik, az . . . az elveszít egyetmdst. Többek között azt a jogát is, hogy a jövőben bárkitől is lovagias elégtételt kérjen, ha sértés éri. Mennyivel szebb lett volna elfogadni a felkínált kardot és kiállni azzal a vivóbajnokkal. Ez bátorság lett volna* De így . . , Bátorság? li meg nem volt, ez zm most van. ÚJFAJTA eljárással készítek S? sfra"a- és vprsenvRerékp*ro»calf JOACHIM BRUNO a üsz a selyem nyakHendOHtiőf 3.50 Vidra u. 7. Goráik, alkatrészek, nagy javitómÜftftiy. ' %5i Szerelem és regény Dr. Sándor István előadása Az Emericana katolikus szabadegyeteme ..Tár* sadalmi válság regényeinkben" cimü előadássorozatának keretében kedden este előadást tartott dr. Sándor István főiskolai tanár a tanárképző főiskolában „Szerelem és szabadság" címmel. Abból a megállapításból indul ki, hogy a szerelem problémája legfőbb ihletője mai irodalmunk* nak, a v« le kapcsolatban felvetett kérdések szövedéke azonban szinte áttekinthetetlenül összetett, hangot kapnak regényeinkben vele kapcsolatban ama közkeletű filozófiák és álfitozótiák, egyéni szellémeskedések, tömegvélemények és az ember, akit sokat olvas, lassan megszokja, hogy semmin se. csodálkozzék: a szerelmi regény ma a korlátlan lehetőségek birodalma, — mondotta. ^ Ismertette ezután a szereleni felfogásának, irodalmi ábrázolásának napjainkban uralkodó három típusát: a „fehér-regények**, a naturalista regények és a Freud-féle pszihológián olapuld ujabb * regények szerelem-felfogását, amelyekeri belül ismét különböző, történetileg egymás fölött elhelyezkedő rétegek különböztethetők meg. Utalt azokra a szellemtörténeti folyamatokra, a melyeknek következtében a különböző típusok létrejöttek és ismertette azkat a gyakorlati következményeket amelyei az irodalom felől az életnek a valóságához vezettek. Hangsúlyozta azt a modern irodalomtudományi tételt, amely szerint az Irodalmi müveket nem pusztán az esztétika mértékével kell megítélni, hanem vallomásoknak, történelmi dokumentumoknak is kell felfogni őket, amelyek-, ben egy-egy kor lelke tükröződik. i Ezután arról beszélt, hogy az európai szellem átalakulásában értelmet kaptak olyan eszmények, mint az erkölcs, felelősség, tisztaság, fegyelem. Néhány nőirónk egy-egy felelőtlenül vállalt szerelem tragédiáját ábrázolva regényében, megdöbbntó élményszerüsé.ggcT szólaltatja meg például a tisztaság nosztalgiáját; van, aki Babits néhány sorait adja bősének ajkára. ,.Gyermek kívánt nék lenni, tiszta gyermek, Kit nem zavarnak semmi bus szerelmek, S amilyen talán nem valék soha'« Hasonló átalakulási folyamat megy végbe azoknál az. íróinknál, akik a psziboanalizist egy ma gasabb rendű változatában alkalmazzák. Mámi Sándor: ,,Válás Budán" cimü regénye a sóvárgás lírájával ismerteti hősének házaság-koncepcióját: ,,A házasság számára nem volt tökéletes, vagy tökéletlen intézmény, a házasság volt az erkölcsi forma, amely isteni, kereett adott a külön nemű emberek együttélésének, a családnak. Mit akarhatott itt még az ember ... Az isteni törvény tökéletes volt, az ember, aki nem birta elviselni tökéletlen és esendő". Végül utalt arra az előadd, hogy a fejlődés utja egyelőre bizonytalan, az ügy azonban nem egyedül az irök magánügye. Habseluem és eauéfe tórfi hölöíí fngehböl nagy rohlár Pollák Testvéreknél l utö es KalA»z tag. Roder honvédelmi miniszter Bécsben Becs, április 20. Rőder Vilmos honvédelmi miniszter kedden délelőtt, berlini utja során megérkezett Bécsbe, ahol rövid ideig tartózkodott. Az állomáson Veres Lajos, bécsi magyar katonai attasé fogadta Rőder Vilmost, aki sétát tett a városban, majd visszatért a pálva udvarra és tovább folytatta uljál Berlin i>lé. —- Marólúg. K«d«I József V> éves festósegéd, Vásáfbelyi-sugárut 18. szám alatti lakásán marólúgot jvott öngyilkossági szándékkal. A közkórházba szállították, állapota súlyos, kihallgatni még nem leheléit.