Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-11 / 81. szám

ÍO jmammm DÉLMAGYARORSZAG Vasarnap, 1937. április II. A ^ _ ^ A _ ^ _ X • és egyéb vászonáruk jól, olcsón, választékos raktár Csecsemő kelengyek pon*. Testvérek PAAL JÓB HITORTSOROZATA: Csckonics ucca 6. Kalász és Való lag. MWMWMMM Sziszi és Póka ...A bajor államminiszterek frakkban és fehér nyakkendővel ott ültek 1837 karácsony estéjén Miksa bajor herceg kastélyának hálószobájában, •mikor a hercegnő vajúdott, inert igy irta elő az ettiket. Jelen kellett lenniük Erzsébet hercegnő születésénél, hogy a fehér szobában aláírják a születést igazoló jegyzőkönyvet. Wittclsbaoh Erzsébet nz ettiket paragrafusainak árnyékában látta meg először a karácsonyfa csillogó oranyhajjal feldíszített ágain a gyertyák pislogását és — a spanyol ettiket kergette el a Burgból és tette élete végéig földönfutóvá. Tizenhét esztendős volt, amikor egy bűbájos tavaszi napon Straubingben hajóra szállt, hogv elinduljon u fiatat császár bécsi udvarába A linzi kikötőben Ferenc József a hajóhidról a korláton keresztül a menyasszouya elé ugrik, a nép éljenez, Becset fellobogózzák és amikor két héttej későbben az Augustiqus-barátok templomában fiatalságának bójával elpirulva suttogja a maga igenjét, ágyuk dörögnek odakinn, Bécs minden templomának tornyában szólnak a harangok és Erzsébet, jikit Otthon, Possenhofbaii Sziszinek becézlek, boldog, nagyon boldog ... De egyszerre csak megszólal a bécsi hercegérsek és előre betanult beszédet intéz az ifjú párhoz. Az első szavak kehetteljes'ek, talán a szívből fakadnak, de hirtelen kegyetlen lesz a beszéd, amellyel a legmagasabb rangú osztrák főpap áldja meg egy tlzenhéteszlendös álmodozó császárné frigyét. ( „Ágoston, a gyengéd érzésű szent imigyen szőTa — mondja * hercegérsek —. hogy nem tiszta az az asszony, aki azért szereti a férjét, mert az £nzdag. Ez az asszony nem tiszta azért, mert nem a férjél szereti, hanem a férjének a gazdagságát. Az az asszony tiszta csak, aki akkor is szereti a férjét, há az szegény és még betevő falatja sincscnr" ...Az Augustinus-barátok templomának oltára előtt térdeplő Eivséb,t hirtelen észbekap és eszébe jut, hogy azt a simnmodoru egyházi férfiút, aki most nz ő gyengéd kezét Ferenc József erős katonás ujjal közé tette és az ő fehér reszkető ujjára felhúzta a karikagyűrűt, látta már. Ugy rémlik, hogy Ceminenciája tegnap délután, a kezében papírlapot szorongatva jött ki Zsófia főhercegnőnek, a császár anyjának elfogadó szobájából ... Ferenc József és Erzsébet házassága ezzel a szomorú Intc.rmezzóval kezdődik és az az éjszaka. amely két szerelmes ember életében a sírig a legszentebb emlékezés marad, sem telik el ugy, ahogyan azt a kis Sziszi otthon, a virágos réteken és a himbálódzó hajó hátán útban Bécs felé, magának elképzelte. A császár nászéjszakájáról is midclkezlk « spanyol ettiket és házasságának f' ö estéjén sem vonulhatott szerelmes szivével bizalmas kettesben félre az urával az egynapos császárné. A fogadások és ünnepségek egész lcgiója nehezedik a terhére, idegen emberek veszik koi'üj, iz udvar hideg levegőjében nevelkedett nierfAállásn idősebb hölgyek, akik sohasem olvrj'tik szerelmes verseket és sohasem szedtek csokorba tarka virágot sebesfolyásu patakok napsktésben tobzódó partján. Hosszú, végnéiküli papiroson, kaligrafikus betűkkel adják tudtára a programmját, irják elő: kivel szabad szívélyesebbnek lenni, kihez szólhat egy-két kedvesebb szót, amit mond, az nem a szivéből jön, hiszen minden szavát a spanyol ettiket bécsi helytartói fogalmazzák meg. A spanyol ettiket ragyog és csillog, de ebben a ragyogásban, nincsen semmi a nap melegségéből és a csillagok fényéből. Olyan ez, mint a tűzijáték, amelynek sistergő rakétáit pirotechnikusok műhelyeiben kotyvasztják össze. ...Az udvarmester, a rangban legidősebb udvari tanácsosok loboró gyertyát tartva a kezükben kisérik az esküvő estéjén Ferenc Józsefet a nászszobába és Erzsébet is csak az ajtó küszöbén vehet bucsut az udvarhölgyektől. Másnap reggel meg kell jelennie a közös reggelin, szakasztott •igy, mint életének mindegyik napján és sirva ugrik fel az aszlal mellől, amikor a férje — az ő jelenlétében — pontosan beszámol az anyjának arról, ami az elmúlt éjszaka a hálószobában történt. ...Így irta ezt elő a spanyol ettiket... Az esküvő és az utánakövetkező huszonnégy óra bontották meg először a tizenhétesztendös álmodozó kisleány lelkének egyensúlyát, gyülöltették meg vele mindazt, ami az urát az ódon palotában körülvette: az anyóst, a ceremóniákat, az intrikáló udvari hölgyeket és urakat, a bútorokat, amikből hiányzott a meghittség melege, a virágnélküli hideg termeket, amelyekben tobzódott Mária Terézia korának aranya, de hiányzott az ablakokról a finom, leheletszerű csipke. És mindezeken tul a férje is kezdett idegen embert jelenleni a számára, idebent: akinek nincsen ideje törődni egy romantikus lelkű, verseket olvasó és verseket iró asszonnyal, aki a gondjait se nem közli, se nem osztja meg a feleségével és aki a hálószoba küszöbén is sarkantyút pengető katona marad. Der Fcldvvebel..." — az őrmester! — ez volt Ferenc József első. becéző neve, Erzsébet ezen a néven szólt az uráról környezetének legbizalmasabb tagjai előtt... Később aztán uj nevet k3pott a császár, aki beszélgetés közben a hirtelen méregbejövö pulykához hasonlította magát. Erzsébet csak azért, hogy az udvar lojális, érzésű intrikusainak minél több, borsot törjön az orra alá, egyre intenzivebben kezdett a magyar kérdésekkel foglalkozni. az érdeklődése lassanként igaz szeretetté fejlődött és amikor megtanult már magyarul is, az urához magyar nyelven irt leveleket és ezekben Ferenc József ,.póká"-nak szólította. Sziszi és Póka... Ez a két becéző név, ennek a két szónak egymással annyira ellentétes csengése festi meg leghűségesebben ennek a két embernek a karakterét. Sziszi: lakattal lezárt albumban verseket ir és kartonlapok közé illatos -virágok szirmait préseli, holdvilágos éjszakákon órákig ül nyitott ablaka mellett és szótlanul bámulja az ég csillogó •vándorait. Férfiideálja II. Lajos, i bajorok királya, akinek az apjk a szépasszonyok képcsarnokát alapította meg és aki maga is a csöndes tó szigetére épült álompalotában holdvilágos éjszakákon ábrándozik, amig cl nem éri a végzete. Sziszi: romantika és költészet, egymásbacsendülő rímek, rózsaszínű felhőkkel kergetödzö ábrándozás, végtelen rónákon felcsillanó lidércfény, kulisszák mögül átszűrődő halk muzsika, vékony napsugár a bársonyfüggöny két szárnya között, hajnali harmat a sárgarózsa selymes levelén, kicsiny cipellő, amelynek nvomát csókokkal hintik kócoshaju, szerelmes regősök... Póka: sarkantyupengés, manőver, haptákban álló generálisok, sortűz és galoppban vágtató buszárok a poros országúton. Az életében nincsen más romantika, csak az a cserfalevél, amelyet Űrnapján tűznek a csákó mellé a bakák. Póka: a baromfiudvar haragos szárnyasa, ami a dühtől pirosravált hosszú nyakával jobbra és balra szórja haragos tekintetét. Póka: soha az életében nem olvasott verset, hajnalban kel, de még nem látta életebeu egyszer sem kelet felöl felbukni a nap első sugarait. Nem látta, mert ha látta volna, akkor se jelentetlek volna a számára ezek a sugarak ragyogást és napfényt-. Balladák és románcok helyett miniszter előterjesztéseket olvas és szattyánbörbe kötve nem regények fekszenek az asztalán, hanem a császári királyi ház törvényei meg a spanyol ettiket. Talán... ha a bécsi hercegcrsek nem mondja el a beszédét a templomban és ... talán ... ba a házasság első huszonnégy órájának a perceit két ember egymásbaölelő szive irányítja, akkor bajor Erzsébet élete harmincuégy esztendőn keresztül nem jelentette volna számára a poklot, a kinok kínjait, a kálváriának földreszállt stációit, a csalódást mindenkiben, aki él, a szeretetnek és a gyengédségnek a hiányát, az otthona talán nem vált volna kaszárnyává és őrmesterré, a Póka ... Ferenc József nem tehet arról, hogy nem tudott férj lenni. Ferenc József nem tehet róla, bogy képtelen volt a szerelmes ember gyengédségével megfogni és megsimogatni a Sziszi finom kezeit. Fereno József szerelmes volt,* de — szerelmes a maga módja szerint. Tizennyolc esztendős korában ül-* tette őt Ausztria trónjára nz anyja uagyravágyása és az anyja kamarillája. Gyerek volt még, amikor megszokta, hogy leereszkedő vállveregetése boldoggá teszi a minisztereket és a generálisokat. Nem tohet róla. ha azt hitte,. hogy feleségének se dukál másfajta vállveregetés, mint azoknak, akiket addig foldighajolni látott a trónusa előtt. Egy asszony szívben olvasni nem nehéz annak' a szerelmes embernek, akit a tavasz CS a vér<3 tesznek szerelmessé, A spanyol ettiket ezt a szerelmet nem ismerte soha és azok, akiknek mégh szerelemre gyulladt a szivük, kénytelenek voltak lemondani rangjukról és kénytelenek voltak faira akasztani fényes kardjukat. Ha szerelmes is volt a császár és ha nem is azt a lányt vette feleségül, akit az anyja és az udvar a számára kijelöltek, — eNnét, Erzsébet nénjét — mégis ennek a szerelemnek ^korlátokat szabott a spanyol ettiket, amely nem tür meg napfényt és perzselő meleget, Erzsébetnek ezért nem volt maradása a Póka oldalán és a spanyol ettiket merev hidegsége, ez a decemberi hajcilon keményrefagyott jégcsap kergette Sziszit Homér birodalmába, a rózsák szigeteire, Heine sirjához, Byron könyvei közé, a Riviéra virágos rétjeire és azúrkék tengerének hullámaihoz. ...A spanvol ettiket hozta a Habsburgok udvarába Schratt Katalint... Kerft^nár' bizalom kérdése. Mielőtt venne foltétlomül kerosoe fel cégemet . ,S TANOAR i>«»-kerákpáro't egyedüli szegedi képviseletét. 1917-es modellek nnrr raktára. Kedvező részletre is kaphatók. Javitisol, jó:4<lás mellett. Gumik, m>i*zeré*;n*!. »lkatré»'«k izyári áron ' Mikszáth K. u 7. Szobafestést, mázolási, homlokzailesiéslMz^ia