Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-07 / 54. szám

Vasárnap, 1937. március 7. Oít M A(íy ARORS7ÍO 9 \ luurf e r;m ,M Hölgyeim és Uraira, Virágvasárnap még messze van ebben az árvizes, szeszélyes, szélvibaros márciusban, — a szinház tájékán mégis már ¡j jövő évi szerződések igéretföld­jo borzolgalja a vágyakat és kedélyekot. ügyelőre persze mindkét fel hősiesen takti­kázik, bár körülbelül már tisztázott kérdés, liogv ki boldogítaná még egy évig a szegedi arinház álmait, ha viharokon és alkudozá­sokon sikerül majd kitölteni a szépséges blankcttát. A helyzet azonban az, hogy akit itt kéne tartani, az várakozik, halogat és udvariasan kitérő feleletet ad (hiszen a leg­forróbb vágy mégis Pest felé vezet...) — akitől pedig könnyebb volna az augusztusi bucsu, az egyelőre udvarolva nyájaskodik... A felek egyelőre kerülgetik egymást. Mére­getik, feltekintik az Ígéreteket és óvatosan — nem nyilatkoznak. Rövidesen mégis kiderül­nek a titkolt szándékok és nemsokára elő­kerülnek a bizalmas blankctták. ügyelőre bi­zonytalan szerződési izgalmak fújdogálnak a deszkák fölött... Persze kedden is volt izgalom, amikor a tizedik rádiókapcsolás vitte szét a szegedi szinház hangjait. Nagyon kurálgatták a tor­kokat, hogy rendben legyen a közvetítés or­szág-világ tapsára, — aggodalomra elég ok volt,-.de csodák-csodájára a mikrofon meg­gyógyított minden influenzás beteget. .. Egy kis édes-kedves lámpaláz mégis csak akadt; a közvetítés estéjére — letiltották Ninon kis­asszony néhány versszövegét. Szenes Andor már nem tudta rendbohozni a rigmusokat, idegen kezekkel kellett néhány rímet helyre­igazítani. Aztán nagy kutatás után mégis megtalálták az eredeti versikéket, szegény Szenes Andor özvegye sürgönnyel küldte el Szegedre a sokáig hiába keresett rímeket. A közvetítés előtt meg is érkeztek az eredeti versek, éppen csak újra kellett tanulni őket... Az idegen szerző kártérítési perc elmaradt, csak egy kis lámpaláz gyötörte a nagyérdemű szereplöket... A rádióközvetités estéjére elegáns autó ér­kezett Szegedre, érdekes vendégekkel. Fel­tűnt egy elegáns, sőt szeretetreméltóan daliás lovag, akit már jól ismertek a színházi hv­vek, még a tavalyi kirándulások idejéből. A különbség csak az volt, hogy — a hölgykisé­ret változott. Tavaly még színházunk egyik sudár művésznője vot látható lovagunk vo­lánja mellett, — most ismét egy sudáran ele­Húsvétra Csokoládé tojás színes alumíniummal borítva em 4 tó 5 6 8 ár 7 drb —.24 —.05 3 drb —.21 —.18 Csokoládé tojás színes alumíniummal borítva, szalaggal, virággal diszitve: cm 7 11 15 ár —.24 —.28 —.48 —98 Csokoládé ülő nyul, szines alumíniummal bo­rítva : cm 6 8 11 20 ár — 05 — 09 —.18 —.88. Húsvéti kénesbp 8 drb —.24 Húsvéti kénes üdvözlet borítékkal 6 drb —.21 ÉLELMISZEREK Tojás drazsé cukorka 10 dkg —18 Oroszhal 1 literes üvegben (üvegbetét -.24) P 1.10 Félsovánv sait fél kg —.69 Mazsola 10 dkg —.13 Dióbél 10 dkg —.24 Ostva tortalap szegletes 3 drb —21 Sütőpor v. vanilLn 3 levél —.21 Vanília 3 rud —.24 . PÁRISI N1IGY ÁRUHOZ RT. • IZiaiD. CSEKONICS éa KISS UCCA SÍROK gáns hölgy érkezett a lovagi autón, csak ép­pen a nevekben, a személyekben és a kötelé­kekben volt észrevehető különbség Az első számú művésznő már nem tagja a szegedi színháznak, sőt nem tagja az autó társulatá­nak sem, a pesti deszkákon gyakorolja sző­ke művészetét, — míg a második számú hölgy, a megváltozott utas ismeretlen titok­zatoság gal ragyogott daliás lovagunk olda­lán... A régi barátok változatlan nagy szeretet­tel fogadták a régi látogató uj vendégét és gá­lánsán még a megváltozott helyzetet sem kér­dezték. — Lovagunk mindenesetre Szeged iránt érzett szeretetével száguldói! a szegedi rádióestére és c szép kirándulásról non; ma­radhatott el sudár udvarhölgye sem A láto­gatás pedig annak az elegánsan rokonszen­ves szpikermüvésznek is szólt, aki a szegedi páholyból igazgatta a rádióközvetités hul­lámzó melódiáit. Előadás után nagy áldomás következett a szerény szegedi éjsza­kában és az áldomáson azok a barátok is megjelentek, akik tavaly még az első számú udvarhölgy udvarában sütkéreztek. A táboro­zás pedig virradatig tartott, amíg lovagunk vissza nem indította autóját Pest felé. Csak egy év mult el és csak a sudár útitársak vál­toztak ... Alig volt még olyan mágneses varázsa hétfői estének, mint most, amikor az Opera­ház összes Pavlova-jelöltlei érkeznek balett-fodraikkal és csacsogó piruette­ikkel. Még meg sem jelentek . a színlapok, amikor már a legutolsó jegyet is túljegyez­ték ... Pesten valóságos lelkendező közelhar­cot kellett vivni, amíg engedélyt kaptak még egy szegedi délutánra, de kedd estére már mindenkinek otthon kell lenni, visszavonha­tatlanul. — A jövő hétre maradt el a követ­kező operettattrakció: „Hulló falevél" és utá­na valószínűleg még egy eredeti bemutató következik húsvéti meglepetésül... A ..Hulló falevél" bemutatóján jelen leSz a Szegedről elkerült és most szerzői jubileumát ünneplő első magyar slágerszerző: Zerko­v i t z Béla is. — Nagyszombaton kerül sor a „Fenséges kaland" ősbemutatójára; a leg­újabb kaland komponistája: Sándor Jenő, lib­•rettistája: Dénes Gyula. — A balettmüvész­nöknek olyan sikerük van, hogy a jövő hónap­ban még egyszer ellátogatnak Szegedre, de ezalkalommal a kontraszólisták: Ottrubay Melinda és Kőszegi Ferenc művészetével. És a vége jó, minden jó; április végén Bul­1 a Elma is megjelenik Szegeden „Édes Anná"­val és Kosztolányi Dezső .emlékével... Az íróknak, színészeknek és egyéb császá­roknak a héten régi kedves vendégük volt: B a r t o s Gyula, aki svábhegyi magányából néhány napra Szegedre jfttt pihennf és sak­kozni. Szombaton este utazott vissza a Nem­zeti Színház felé. Beszámolt a Konferansz arról a váratlan égi meteorról amely egy kedves és régi szi­nészpárt vitt el a szegedi -deszkákról a ceg­lédi örökség boldogságába. G 1 a s z Káro­lyék vasárnap szépen és könnyesen elbúcsúz­tak a színpadi fényektől és hétfőn már ott rezideáltak a ceglédi szőlő és vendéglő tró­nusán. Minden baj és harc elmúlt ezen a meghatott bucsuzáson, mindenki ölelkezett és mindenki kendőt lobogtatott. Sőt a vonat még meg sem érkezett a vidám paradicsom­ba, amikor már ott volt a szegedi szinház meleg üdvözlő sürgönye: „Glasz-Garamszegi Károly vendéglős ur Cegléd, Jászberényi-ut. Uj otthonotokban olyan szeretet őrizzen benneteket, mint ami­lyen fájdalommal gondolunk eltávozástokra A jelszót őrizzétek: „Szerencse fel." A volt kollégák és kolléaaaök..," » Éjszaka csak egyedül a nagyenyedi Kovács krémet hasz­nálja s meglátja, nappal sohasem lesz egyedül. Egész tábor lesz körii­löt'e, akik szépségének, elrsgadó üdeiégének hódolnak, melyet kizá­rólag a régen bevált, hiies nagy­enyedi Kovács krém állandó haszná­latával érhet el. Éjjeli használatra kék, nappali használatra sárga cso­magolásban. És harmadnapra már Szegeden volt a válasz a vendéglőssé változott sztnészpártól: „Teg­nap este kifestettük magunkat, estélyi ruhá­ba öltöztünk és ugy hallgattuk Szegedről a rádióközvetitést. — Mindnyájatokat este­iünk .." Az első látogató-expedició már ké­szülőben van a ceglédi szőlő és vendéglő felé.,. Meghatóan szép ünnepséget rendeztek a napokban a debreceni újságírók. Egyesületük tízéves fenállásának jubileumára ünnepi ma­tinét rendeztek a színházban és előadták Juhász Gyula ma is frissen élő drámai költeményét, a „Don Quihoté"-t. A szegedi költő költészetéről Juhász Géza, a debreceni Ady Társaság elnöke tartott finoman gyön­géd megemlékezést. Debrecen az újságírók matinéján hódolt a szegcdi költő művészeté­nek. — A matiné műsorán több szegcdi név is szerepelt: Neményi Lili modern dalokat énekelt, a Jurik-sistersek táncos duettben aratták le a tapsokat... A napokban huszonnégy órára titkos ta­nácskozáson Szegeden járt Tolnay Andor, a házikezeléses legenda mosolygó bonviván­sztárja, aki jelenleg a soproni szinház igaz­gatója. Nagy haditanácsok ültek össze a s/;n­házban, aztán összegyűltek mindazok, akik együtt ragyogtak a házikezeléses majálison. Vége-hosza nem volt az emlékezésnek, Tol­nay rezignáltán mesélte cl, hogy mióta szín­igazgatóvá enyhült sorsa, csak ünnepélyes alkalomkor jelenik meg a színpadon, nem. ugy, mint a régi szegedi időkben. De Sopron­ban még mindig szerepel, valahányszor szín­re kerül a „Nótás kapitány," vagy a „János vitéz." Sziklai direktor azonnal készen volt a helyzet régóta esedékes melegével és így csapott le vidéki kollégájára: — Elmultak a szegcdi idők! Most már esnk falun léphetsz fel néha-néha... — A müveit nyugaton! így akartad mondani! — hangzott gondolkozás nélkül a soproni direktor helyreigazító válasza ... Bécsiucca 2. Ezen a címen találja meg ön igazi téli otthonát, Bu­dapesten a Belvárosban. A remek szobák", kitűnő konyha, igen mérsékelt . szoba- és panzióárak vár- ' iák önt. Hosszabb tartóz­kodásnál rendkívüli ked-' vezmények. Kérien árajánlatot!

Next

/
Thumbnails
Contents