Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-07 / 54. szám

s DÉLM AGYARORSZÁG Vasárnap, 1937. március 7. />k miatt is kérniük kell a választás megsemmisítését. Hivatkoznak arra, hogy senkit személyében bántani nem akarnak, de az iparos közérdek mégis azt követeli tőlük, hogy bizonyos tényekre rámutassanak. Hivatkoznak az ipartestületi székre, amit a törvény azért alkotott meg, hogy az iparosság morális színvonalát emelje s a kari tisztségét hatékonyan megvédje. Az iparosságnak arra kell törekednie, hogy nemcsak az ipartestületi szék működésével, hanem minden határozatával és állásfoglalásával emelje trkölcsi színvonalát s fokozza a társadalom megbecsülését. Hogyan lehet összeegyeztetni a törvényhozásnak ezt a szándékát s az iparosságnak ezt a kötelességét — mondják a fellebbezők — azzal a ténnyel, hogy az ipartestület elnökségében erkölcsi szempontból kifogásolható előéletű két egyén vehet részt a választások eredményeként? A' fellebbzeők végül is az ipartestületi ügyrendre és a kereskedelmi miniszter elvi határozatára való hivatkozással azt kéri, hogy a felügyelő hatóság a régi tisztikart bizza meg az ipartestületi ügyek további intézésével a fellebbezés jogerős elbírálásáig, illetve az uj választás megtartásáig, mert a legutóbb megválasztott uj vezetőség határozatai, ha a választást az elkövetet szabálytalanságok miatt megsemmisítik, érvénytelenek lennének és igy az ipartestületben uralkodó bizonytalanság az iparosság érdekeit, de a testület tevékenységét is veszélyezteti. FA, tó£Nf||£P£LETFA. KOSt ENYVEZETT LEMEZ, BRIKETT.il furnérok Telefon 11—28. Béreslegények Rembrandt-képei között... Látogatás a magyar őstehetségek kiállításén — Riport egy öreg juhászról, aki megtanult latinul és középkori primitívek remekeit faragja — Földművesek, kubikusok és napszámosok műremekei Budapest, február végén. Vau Pesten egy bolt és ebben a boltban műremekek lógnak a falon, állnak a vitrinekben és széles polcok tarka hímzésű kendőkkel letakart állványain. Minőén kép, minden szobor, minden kulacs, minden szűr apró nádfedeles házakban született meg és onnan került fel Pestre. Ha az ember látja ezeket az alkotásokat, egyszerre három gondolata Is támad. Az «fcík: mennyivel különbek a béresek, juhászok és napszámban görnyed« falusi tehetségek alkotásai anúál a sok lim-lomnál, amelyeket, mint „népművészeti remekeket" készítenek órabér mellett pesti műhelyekben és hoznak kl ráragasztott árvalányhajakkal és otromba gemeskutakkal a botelhallok kirakataiba. A másik gondolat: én édes Istenein, milyen gazdagok vagyunk tehetségekbot) és mennyire szegények ahhoz, hogy ezeket a tehetségéket szóhoz is juttassuk... A boltban, amely tulajdonképpen kiállítás, csitTogószemü ember fogad: ujságiró. rajongója a szépnek, barátja a falvak tehetségeinek. Bálint Jenő, 8 terrmtette meg Magyarországom az őstehetségek kultuszát, « ásta ki az ismeretlenségből a tehetségeket és amit elmesél: az a magyar róna romantikusan szép, melódiákban gazdag ragyogd regénye. — A háború előtt — kezdte a meséjét — a Ganz-gyárban voltam tisztviselő és itt hallottam, hogy valamelyik esztergapad mellett dolgozik egy napszámos, akire mindönki panaszkodik, mert munka közben ceruzát vesz elő és rajzol. Benedek Péternek' hivták ezt a nap- ' számost, megnéztem a rajzait és sróltam a gyár főnőkének, Szablya Jánosnak, aki történetesen a legmodernebb müvészegyesületnek, a KÉVÉ-nck volt a főtitkára. Szablya letorkolt és arra a megjegyzésre, hogy ezzel az embrrrel mégis kellene valamit csinálni, azt felelte: Legyen címfestő... — Meghívtam Benedek Pétert egy délután a Inkásomra és ne uszodi földmunkásból lett gyári napszámos — tiz évig olt maradt nálam. Rajzolt és festett. Amikor aztán sok más próbálgatás után 1923-byji megcsináltam az Alkotás-müvészházit és itt kiállítottam Benedek Péter festményeit, olyan sikerről számoltak be a lapok, amilyenre Magyarországon még példa nem volt. Klebelsberg Kunó nyitotta meg Benedek Péter tárlalát és a rendőrök állították sorba a közönséget. Az első kiállítás eredményéből házat vettem Benedek Péternek Úszódon és goudo&kodnt tudtam róla, hogy ez az ember odahaza gondok nélkül dolgozhasson. — A siker indította aztán útnak Budapest felé a vidék tehelségeit. Rengeteg dilettáns jelentkezett: közöttük sok-sok csillogó igazgyöngy. Volt egy ember, Győri Elek, aki gyalog jött fel Tokajból, a nagyidai Orsvcci Imre pedig kereken tiz esztendeig spórolta össze az útiköltségét. Mindkettőnek kiállítása művészi esemény volt és lassanként felszínre kerüllek a nagy tehetségek: Sülly András, az algyői paraszt, aki képeiben -- angyali tisztaságnak ezek — a középkori píinitivek szellemét idézte fel és minden darabjára nyomban találok vevőt. Van egy aiOVÉSÍCID: nyolcvanhárom esztendős és barkácsolómester Hódmezővásárhelyen. A tanyai házal» zsindelyeit készíti, egy fészerben akadtam rá, ohol biblikus szobrokat faragott. Futó Ferenc, falusi postás képekkel jelentkezett nálam és amikor őszinfén megmondtam neki, hogy a képei kezdetlegesek, szinte sajnáltam, hogy rossz napot szereztem neki. Futó Ferenc nézegetni kezdte a kiállításon a szobrokat és csodálkozva kérdezte: ;,Xem is tudtam... fából Is lehet szobrokat faragni?... Majd megpróbálom..." — Hónapokkal később beállít aztán a lakásomra és őt centiméteres szobrocskákat tesz az asztalomra. A meglepetéstől szóhoz sem tudtam jutat. Apró, élettől friss, az alkotás gyönyörűségétől lázas faalakzatok domborodtak elém a ragyogó véső tökéletességével. A kisplasztika valóságos bravúrja fénylett élettel toli figurái fölött. Tidán egyik le.gérdekeseb esetem volt Mogy oró s s y György felfedezése. Békés-megye lankáin akadtam rá egy irónő jóvoltából. Ez az öreg pásztorember a birkák mellett megtanult irni, olvasni és ma tökéletesen beszél latinul Gyerekkorába kezdett faragni már és a történelem népszerű alakjait mintázza nagy művészettel. Primitív báj aranyozza be filigrán szobrait és minden szobra konstruktív szobrászati műremek. Oraveez Imra nagyidai földműves megnemesedett festői palettájával olyan művészettel dolgozik, amelyet eddig a magyar festészetben egyedül Mednyánszkyban tudtunk megbecsülni. M i klós István békésmegvel urasági cseléd képeinek tónusa Bippl-Rónai legszebb alkotásaival vetekedhet, Vargij János boltiszolga tüzelöfából alakítja ki szobrászati elgondolásait és a tizenhétéves szeghalmi béresgyerek máris kész muvészo h cíontfaragásokuaV. Esténként mindig magem előtt látom Markovics Horváth Antalt, a hódmezővásárhelyi barkácsolót, akinek szoborcsoporljait, ha egy olasz tárlaton kíállitauók, nyugodtan alája tehetnők valamelyik középkori mester nevet. — A brooklyni muzeum igazgatója vásárolta meg Futó Ferencnek napraforgóbélböt készült állatfiguráit, Kóró Hudák István debreceni napszámos állatai kivétel nélkül ragyogó műremekek. Van egy szobra, amely szopósborjut ábrázol az anyjával: Ilyen jó szobrot művész ínég nem faragott ki. Áldozó József elismerten legnagyobb impresszionistánk. Hamvas szinei mint. ha egymást símogatuák és mintha bújócskát játszanának a könnyű pasztellpapiron. Kovács Pál kőműves Hódmezővásárhelyen, ecsetkezelése szinte elképzelhetetlenül erőteljes. ...Délután három órakor mentem el a magyar őstehetségek kiállítására és este 6 óra után, amikor már régen lehúzták kivül a redőnyt, még mindig ott bolyongtam a szobrok, képek, rajzok és bútordarabok kőzött. Nincsen itt egyetlen gyári munka és egy világ választja el a kiállított holmikat a bazár-művészet silány darabjaitól. Budapesten ma egész üzemek rendezkedtek bo arra, hogy ugy készítsék a „népművészeti remekeket", mint a pékmühelyekben a kiflit. Túlórázásokkal ... Benedek Péternek egy-egy képe, MarkovicsHorváth Antal egy-egy szobra előtt gyökeret ver a iábam a földbe. És megbámulom a kulacsokat, amelyeken régi versek primitív rímjei csilingel nek össze, hallgatom a zenélő órát és lágyan simogatom meg szemeimmel a mázasedényeket, amelyek nem a gyárban készültek, hanem vala> melyik tanya istállója mellett. Milyen jó leuno ezeket az embereket felhozni Pestre, vagy elvinni Párisba... ...Vagy kl tudja?... Talán inkább hagyjuk meg őket ott, ahol élnek, mert hiszen az aszfalt kiirtaná belőlük azt, amit a Mátra bérceitől, a Bakony rengetegétől és az Alföld lankáitól kaptak. Mogyoróssy György, az autodidakta 'Békés megyei pásztor, aki apró gyöngybetüs írásával eszperantó nyelven ir #«vcleket, mondta Bálint Jenőnek, amikor meglátogatta őt: „Nem tudok egy mulatságba elmenni, annyim: gyűlölöm a mai fiatalság mulatságát... Három lányomat adtam férjhez, de a lakodalmát egyiknek se élveztem... Valcert táncoltak ott... Attól én már szököm... pedig azt mondják, hogy ez szép, dc nekem nem az... Benedek Péterről könyvek Jelentek meg és előttem van a Svenska Daghladednak lepedönagysegu két oldala, amely az ö művészetét méltatja'. (f. P.) BUTORHITEL Készítek' 10 P-ős havi részletre diófa fényezett hálót, vagy ebédlőt, ugy kombinált férfíszobát 360 P.-ért, könnyebb hálót 200 P-ért, konyhaberendezést, vagy előszobát 80 P-ért, 250 P-ős nagyon szép konyhaberendezés 120 pengőért eladó. KAKUSZI müasztalos, Kossuth Lajos-sugdrut 5. KIÜTI LIMíilMIUfl vendégjátéka László Miklós IX Vén szamár cimü 6 képes uj darabjában a Terézköruti Színpadon Főszereplők : Gárdonyi, Peli, László, Mihályi, Fenyő, Bala Erzsi. Rendező : Tarnay Ernő. tt Ezt megelőzj a nagy kabaré műsor, Salamon, Rafna Allce, Herendi Manci, Lenqyel Gizi, Sass Olly, Kővári, Fülöp Hellay Garáli, és Hegyi felléptével Rendező: Kőváry Gyula. Konferanszierek: Théry Bofiyö és Káray Teri Miadfln iinn«p- és vasímap dilutia Vs 5 órakor olcsó helyárakkal. Tel.: 1-265-54. — Kezdete: 9 órakor.