Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

Vasérnap, T937 feHruár 7. DÉÍ MAG7ARORSZXG 7/ ilfil t\ luurf e Hölgyeim és Uraim, még néhány nap 'és a vig farsangnak is vége van. Rég volt ilyen rövid, de hangos Karnevál, — most már jöhet Tavaszkisasszony, sürgősen ós rózsa­színben! — farsangi világ persze nemcsak báljai és tánccal jár, hanem a kivirágzott ked­vekben egymásután nyiladoztak ki az affér­bokréták is. Az elmúlt napokban volt egy farsangi felvonulás, amely már reggel 6-kor véget ért és alig négy összecsapás történt a nekibuzdult ifjak közölt. Szerencsére nap­palra megállt a konfetti-eső és meghiggadtak a pajkos kedélyek, — néhányan már egymás karjaiba kapaszkolva vonultak tovább... a legközelebbi bálakba.... De azért bőven akadt csatározás is kardok versenvével és ágyuk fenésével. Mondhatni a legmozgalmasabb a ci­gánybál volt, — az andalító mégis az volt, hogy — nem az éjfekete cigánykisasszonyok miatt törtek ki a hatásköri villongások... Az egyik ifjú művésznő körül kétszer is dörögtek a villámcsapások, oly kelendő volt egy-egy érzelmes tangó. Szegényke nem győ­zött eleget forogni a galériától a parkettig, mégis az egyik félórás hejchujás cigánycsár­dás után a felhevült ifjú lovag olyan tüzesen szállt szembe idősebb és tiszteletreméltó el­lenfelével, hogy már-már helyszíni összeütkö­zésről kellett beszámolni, mig végre is közbe­léptek a békcangyalok és az ifjú művésznő most már egyszerre repült tovább két harcias lovagjának oldalán... Közben az egyik ve­zérnek is afférje támadt aranyifjuságunk két vidám bajnokával, pedig csak hajnali négy órakor érkezett meg Pestről és a vonatról egyenesen a báli világba indult azon vonat­füstösen, sőt kissé álmatagon is. Már-már székek emelkedtek a levegőbe a csatatérré változott galérián, amikor a karneváli ferge­teg továbbsodorta az offenzívába kezdő ifja­kat. De a haditárgyalások még tartanak, béke egyelőre bizonytalan... Gyorsfényképen örökítették meg kandi és kárörvendő jóbarátok azt az andalitó jele­netet, amikor társadalmunk egyik rangos fia­tal vitéze gáláns kalandozásra indult a báli forgatagban és spanyol hódolattal hajolt meg egyik éjfekete cigánykisasszony előtt A hó­dolatnak nem lehetett elleníállni, a kisasz­szony valóban királynői volt röpködő fodrai­ban és oly kecsesen táncolt a valcer hullá­main, hogy többen is áhitva rajongtak utána. De a valcer végetért és hősünk éppen leg­mélyebb hódolatáról akarta biztosítani a fel­sővárosi cigányvilág csillagát, amikor váratla­nul megjelent a belyszinen egy egyszerű, de füstösképü muzsikus lovag, — nem rendezett nagy jelenetet, csak éppen nem volt hajlandó tágítani az andalgó együttes közeléből. Mit volt mit tenni, aranyéletünk rangos hőse kény­telen volt félóráig együtt sétálni-keringeni éjfekete királynőjével és füstösképü álhatatos kísérőjével... Az édes hármas bizalmas sétájáról indiszkrét felvételek regélnek... Az egyik este bizalmas bemutató játszódolt le az egyik hotel szalonjában, — a „N i n o n" című vadonatúj kisasszonnyal Szegedre érke­zett a kiváló komponista: Majorossv Ala­dár és a lelkes dramaturg, F a 1 u d i Sándor igazgató ur.A ..Ninon" lesz a szegedi szinház legközelebbi eredeti operettujdonsága: — a darabot a szerző személyes közreműködésével este 10-1:1 éifélután 2 óráig mutatták be a színházi vezérkarnak. Majorossy Aladár nagy kedvvel zongorázta el legfrissebb számait és az intimus bemutató néhány beavatottja elra­gadtatással hallgatta az ötletes, igényes, még­is gyors népszerűségre igényt tartó muzsikát. A fiatal komponistának — aki arról is hires, hogy sok tehetséggel üzi a modern szimfoni­kus muzsikát is és érmen lesrutóbb fogadta el Toscanini egyik magyaros szvitjét — sok al­kalma volt kótákkal és dallamokkal illusztrál­ni meséjét, mert a szerencsés librettó tág teret ad a zenének, a rokokó-világtól a mo­dern életig vezeti fordulatos történetét. — A hajnalig tartó bemutató után megkötötték a szerződést és a szegedi szinház még február­ban bemutatja „Ninon" kisasszony kaland­jait... Végre megszűnt a darabhiány a színházi program világában, — egymásután fog követ­kezni Ábrahám Pál operettje: „3:1 a szerelem javára", a Royal Szinház díszleteivel, majd Zerkovicz „Hulló falevéT-e, később „Egy lány, aki minlenkié" (Rökk Marika nélkül), — közben egy kis prózai kirándulás is: „Társasjáték", — á Nemzeti Szinház bo­hokás sikere „A szülők lázadása" és utána Zilahy Lajos rendkívül érdekes színmüve „A szűz és a gödölye." — Ha igaz, lesz egy fi­nom és irodalmi ősbemutató is, — tegnap égy Georg Kaiser-szinmü érkezett a színházhoz, amely magyar szinpadon még sehol sem ke­rült színre. Attrakció és esemény tehát bő­ven akad a legközelebbi hetekben, Hölgyeim és Uraim... És be kell még számolni arról a iinom es­TRUMKHAHN POS2TOCYAR yzóvdjü. fcüwdhfaamós&öi IV PROHÁSZKA OTTOKÁR-U. B VI TERÉZ-KÖRKT 8. VtDEKRE MÉ6 MA KÉRJE SZÖVETMINTÁNKAT » Gyártelep: Budaoost, XI., Len'feut 117. téről is, amikor Szép Ernő járt Szegelen, hogy negyedszázad után szerényen és szemér­mesen végignézze „Egyszeri királyfi"-jának bánatos útjait. A költő egy napra elhagyta szép Margitszigetét, ahol immár huszonhét év óta lakik rimeivel és rózsáival, — a szegedi premier után mindjárt vissza kellett indulnia Pestre, ahol most kezdődnek meg a próbák a Vígszínházban legújabb színmüvéből, a „Há­romlevelű lóheró"-ből, amit legutóbbi illato­san megható regényéből, az „Adámcsutká"» ból irt. Megérkezése után nyomban felkeres­te a lassan és csöndesen lábalozó Patkós Ir­mát, hogy egv csokor virággal átadja jókíván­ságait. A primadonna meghatottan köszönte meg a költő kedves figyelmét és mindjárt egy kis fejezettel tovább haladt a gyógyulás ut­ján. — Szép Ernő meghatottan nézte királyfi­jának álomutjait, előadás után sokáig mesélt a boldogan keserves ifjúságról, amikor any­nyi nélkülözés és annyi álmolás közölt még irni is lehetett olyan visszanemtérő mesebeli hősről, mint ez a bánatos-bujdosó királyfi. Hamar összeölelkezett a szegeli éjszakával és a meghatott estét csak még szebbé varázsolta az a lelkes rajongás, amely egymáiután hozta elébe dédelgetett régi könyveit, diákoktól és bibliofilektől, dedikációt kérve a leghalkabb és legfinomabb költőtől. Elutazás előtt meleg csengéssel mondta barátainak: — Ebben a súlyos korban és elintézett sors­ban nem hiszitek mennyire szeretnék itt élni, ebben a szelíd szegedi csönlben... Emléket is vitt magával Szegedről margit­szigeti otthonába: egy büszke üveg szilvapá­linkát, ami itt termett a tanyai homokon illa­tos izével cs csillogó színével. Legalább any­nyi ranraljon meg a szigeti vendégeknek Az egyszeri királyfi szegcdi estéjéről Teznao Szén Ernőt hűen iellemző finom kis T Sehol olcsóbban PHILIPS «s STANDARD rádlóujdonságok, Detektoros készülékek és kellékek nagy mennyiség­ben, leszállított árakon. Minden tipusu rádiócső raktáron Szántó Sándor &re^ked8,Sz9^ —" • " levél érkezett a Margitszigetről. A költő igy köszöni meg Az egyszeri királyfit: „Kedves jó Igazgató Ur, csak most tu­dom megköszönni a gyönyörű szalagot, amelynél legalább kétszerte hosszabbat és szélesebbet és aranyosabbat érdemelne ön azért az idealizmusért, amivel az Egy­szeri királyfit a mai világban megreszki­kirozta. — Sajnálom, hogy olyan kevés időt töltöttem a szegedi szinház kedves népe közt, ígérem, visszamegyek a tava­szon. Jövőre pedig bérletet veszek.. Szombaton uj eseménnyel bővül az idei gaz­dag hangversenyszezon. Magda T a g 1 i e ­fero zongorázik Szegeden, ez az olaszos íz­zásu francia művésznő, aki nemcsak egyik legelső képviselője a modern francia pianista­nemzedéknek, de akinek zenei rangját misem igazolja jobban, minthogy ifjúsága és kisasz­szonyi mivolta ellenére nemrégiben lovag­ja lett a Leginon d'honneurnek. 0 az első fia­tal zongoraművésznő, akit a francia köztársa­'ság kitüntetett a Becsületrend piros szalagjá­val. Zongoraestjével uj érdekes állomáskoa érkezik cl a szegedi zenei élet... Pénteken főpróbái rekordot döntöttek » színházban. Egy-egy viharosabb premier előtt régóta hiresek a szegedi főpróbák, csattognak a cintányérok és a többi finom hangszerek. De azért 3—fél 4-re mégis véget szoktak érni a mennydörgések. Pénteken kivételesen reggel 9-től délután fél 5-ig zengett a főpróba, fél 5« kor végre megtalálta szobácskáját az ominó-< zus úrilány. Közbe-közbe felcsattant a néző" téri homályból a rendezői vezényszó: — De uraim, ez nem operett, — ugy tessék játszani, mint egy vígjátékotI Erdődy Kálmán művész ur persze lesen állt és rögtön bemondta a direktori kedélyeknek szóló szívderítő vigasztalást: — Ha nem operettet játszunk akkor Ve­szély művész ur — túlfeJIépti dijat igényel... (A vígjátéki számla már ott is piheg a pénztári Íróasztalon) .. És mivel hires csöndes müintézet a szegedi szinház, talán el szabad mondani ezt a másik tör­téretet is, ami egyik legutóbbi operaelőadás után történt. Persze ez alkalommal is mennydörgött a főpróba, de az előadásnak zavartalan sikere volt. Az utolsó ária után a nagy ve­zérkar bement az énekesek öltözőjébe és a sikerben fürdő ragyogó arccal igy szólt a mű­vészekhez: — Gratulálok uraim, megint lement egy opera minden hang nélkül !... Szombaton délután autón érkezeit Szűcs László, Szu-Csong régi énekes hercege, — aki jelenleg a Kamaraszínháznak igazgatója — dr. Sugár színpadi kiadó társaságában. A gyors autóul oka: a „Marika hadnagya" jubileuma. Szűcs igazgató ur végignézte az operett dél­utáni előadását és utána megvásárolta a da­rabot színháza számára. A Kamaraszínház hír szé?int már a jövő héten bemutatja Budapest­nek a „Marika hadnagyát". -— Volt a 25-ik, jubiláris előadásnak még egy intermezzója: a második felvonásnál tartott az előadás, ami' kor lóhalálában küldöncök lihegtek fel a leg­belső irodába, ahol éppen délutáni szender­gését folytatta Sziklai direktor ur. Nagy baj van, — lihegték elfúlva —, tessék azonnal le­jönni a színpadra... Nagy riadva rohanlak le a kulisszák közé, ahol ekkor egybegyűlve sű­rűsödött a társulat apraja-nagyja. Néhány pil­lanatig még hagyták a kékre vált arcokat, váj­jon mi történt, leszakadt a csillár... Aztán előállt a társulat szónoka cs szélesre derült arccal az eredeti operett jubileuma alkalmá­ból — koszorút nyújtott át az igazgatónak..« Szombalon este a nagy boldogságban ininder előleg-cédula azonnali aláírást aratott...

Next

/
Thumbnails
Contents