Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-07 / 30. szám
Vasérnap, T937 feHruár 7. DÉÍ MAG7ARORSZXG 7/ ilfil t\ luurf e Hölgyeim és Uraim, még néhány nap 'és a vig farsangnak is vége van. Rég volt ilyen rövid, de hangos Karnevál, — most már jöhet Tavaszkisasszony, sürgősen ós rózsaszínben! — farsangi világ persze nemcsak báljai és tánccal jár, hanem a kivirágzott kedvekben egymásután nyiladoztak ki az afférbokréták is. Az elmúlt napokban volt egy farsangi felvonulás, amely már reggel 6-kor véget ért és alig négy összecsapás történt a nekibuzdult ifjak közölt. Szerencsére nappalra megállt a konfetti-eső és meghiggadtak a pajkos kedélyek, — néhányan már egymás karjaiba kapaszkolva vonultak tovább... a legközelebbi bálakba.... De azért bőven akadt csatározás is kardok versenvével és ágyuk fenésével. Mondhatni a legmozgalmasabb a cigánybál volt, — az andalító mégis az volt, hogy — nem az éjfekete cigánykisasszonyok miatt törtek ki a hatásköri villongások... Az egyik ifjú művésznő körül kétszer is dörögtek a villámcsapások, oly kelendő volt egy-egy érzelmes tangó. Szegényke nem győzött eleget forogni a galériától a parkettig, mégis az egyik félórás hejchujás cigánycsárdás után a felhevült ifjú lovag olyan tüzesen szállt szembe idősebb és tiszteletreméltó ellenfelével, hogy már-már helyszíni összeütközésről kellett beszámolni, mig végre is közbeléptek a békcangyalok és az ifjú művésznő most már egyszerre repült tovább két harcias lovagjának oldalán... Közben az egyik vezérnek is afférje támadt aranyifjuságunk két vidám bajnokával, pedig csak hajnali négy órakor érkezett meg Pestről és a vonatról egyenesen a báli világba indult azon vonatfüstösen, sőt kissé álmatagon is. Már-már székek emelkedtek a levegőbe a csatatérré változott galérián, amikor a karneváli fergeteg továbbsodorta az offenzívába kezdő ifjakat. De a haditárgyalások még tartanak, béke egyelőre bizonytalan... Gyorsfényképen örökítették meg kandi és kárörvendő jóbarátok azt az andalitó jelenetet, amikor társadalmunk egyik rangos fiatal vitéze gáláns kalandozásra indult a báli forgatagban és spanyol hódolattal hajolt meg egyik éjfekete cigánykisasszony előtt A hódolatnak nem lehetett elleníállni, a kisaszszony valóban királynői volt röpködő fodraiban és oly kecsesen táncolt a valcer hullámain, hogy többen is áhitva rajongtak utána. De a valcer végetért és hősünk éppen legmélyebb hódolatáról akarta biztosítani a felsővárosi cigányvilág csillagát, amikor váratlanul megjelent a belyszinen egy egyszerű, de füstösképü muzsikus lovag, — nem rendezett nagy jelenetet, csak éppen nem volt hajlandó tágítani az andalgó együttes közeléből. Mit volt mit tenni, aranyéletünk rangos hőse kénytelen volt félóráig együtt sétálni-keringeni éjfekete királynőjével és füstösképü álhatatos kísérőjével... Az édes hármas bizalmas sétájáról indiszkrét felvételek regélnek... Az egyik este bizalmas bemutató játszódolt le az egyik hotel szalonjában, — a „N i n o n" című vadonatúj kisasszonnyal Szegedre érkezett a kiváló komponista: Majorossv Aladár és a lelkes dramaturg, F a 1 u d i Sándor igazgató ur.A ..Ninon" lesz a szegedi szinház legközelebbi eredeti operettujdonsága: — a darabot a szerző személyes közreműködésével este 10-1:1 éifélután 2 óráig mutatták be a színházi vezérkarnak. Majorossy Aladár nagy kedvvel zongorázta el legfrissebb számait és az intimus bemutató néhány beavatottja elragadtatással hallgatta az ötletes, igényes, mégis gyors népszerűségre igényt tartó muzsikát. A fiatal komponistának — aki arról is hires, hogy sok tehetséggel üzi a modern szimfonikus muzsikát is és érmen lesrutóbb fogadta el Toscanini egyik magyaros szvitjét — sok alkalma volt kótákkal és dallamokkal illusztrálni meséjét, mert a szerencsés librettó tág teret ad a zenének, a rokokó-világtól a modern életig vezeti fordulatos történetét. — A hajnalig tartó bemutató után megkötötték a szerződést és a szegedi szinház még februárban bemutatja „Ninon" kisasszony kalandjait... Végre megszűnt a darabhiány a színházi program világában, — egymásután fog következni Ábrahám Pál operettje: „3:1 a szerelem javára", a Royal Szinház díszleteivel, majd Zerkovicz „Hulló falevéT-e, később „Egy lány, aki minlenkié" (Rökk Marika nélkül), — közben egy kis prózai kirándulás is: „Társasjáték", — á Nemzeti Szinház bohokás sikere „A szülők lázadása" és utána Zilahy Lajos rendkívül érdekes színmüve „A szűz és a gödölye." — Ha igaz, lesz egy finom és irodalmi ősbemutató is, — tegnap égy Georg Kaiser-szinmü érkezett a színházhoz, amely magyar szinpadon még sehol sem került színre. Attrakció és esemény tehát bőven akad a legközelebbi hetekben, Hölgyeim és Uraim... És be kell még számolni arról a iinom esTRUMKHAHN POS2TOCYAR yzóvdjü. fcüwdhfaamós&öi IV PROHÁSZKA OTTOKÁR-U. B VI TERÉZ-KÖRKT 8. VtDEKRE MÉ6 MA KÉRJE SZÖVETMINTÁNKAT » Gyártelep: Budaoost, XI., Len'feut 117. téről is, amikor Szép Ernő járt Szegelen, hogy negyedszázad után szerényen és szemérmesen végignézze „Egyszeri királyfi"-jának bánatos útjait. A költő egy napra elhagyta szép Margitszigetét, ahol immár huszonhét év óta lakik rimeivel és rózsáival, — a szegedi premier után mindjárt vissza kellett indulnia Pestre, ahol most kezdődnek meg a próbák a Vígszínházban legújabb színmüvéből, a „Háromlevelű lóheró"-ből, amit legutóbbi illatosan megható regényéből, az „Adámcsutká"» ból irt. Megérkezése után nyomban felkereste a lassan és csöndesen lábalozó Patkós Irmát, hogy egv csokor virággal átadja jókívánságait. A primadonna meghatottan köszönte meg a költő kedves figyelmét és mindjárt egy kis fejezettel tovább haladt a gyógyulás utján. — Szép Ernő meghatottan nézte királyfijának álomutjait, előadás után sokáig mesélt a boldogan keserves ifjúságról, amikor anynyi nélkülözés és annyi álmolás közölt még irni is lehetett olyan visszanemtérő mesebeli hősről, mint ez a bánatos-bujdosó királyfi. Hamar összeölelkezett a szegeli éjszakával és a meghatott estét csak még szebbé varázsolta az a lelkes rajongás, amely egymáiután hozta elébe dédelgetett régi könyveit, diákoktól és bibliofilektől, dedikációt kérve a leghalkabb és legfinomabb költőtől. Elutazás előtt meleg csengéssel mondta barátainak: — Ebben a súlyos korban és elintézett sorsban nem hiszitek mennyire szeretnék itt élni, ebben a szelíd szegedi csönlben... Emléket is vitt magával Szegedről margitszigeti otthonába: egy büszke üveg szilvapálinkát, ami itt termett a tanyai homokon illatos izével cs csillogó színével. Legalább anynyi ranraljon meg a szigeti vendégeknek Az egyszeri királyfi szegcdi estéjéről Teznao Szén Ernőt hűen iellemző finom kis T Sehol olcsóbban PHILIPS «s STANDARD rádlóujdonságok, Detektoros készülékek és kellékek nagy mennyiségben, leszállított árakon. Minden tipusu rádiócső raktáron Szántó Sándor &re^ked8,Sz9^ —" • " levél érkezett a Margitszigetről. A költő igy köszöni meg Az egyszeri királyfit: „Kedves jó Igazgató Ur, csak most tudom megköszönni a gyönyörű szalagot, amelynél legalább kétszerte hosszabbat és szélesebbet és aranyosabbat érdemelne ön azért az idealizmusért, amivel az Egyszeri királyfit a mai világban megreszkikirozta. — Sajnálom, hogy olyan kevés időt töltöttem a szegedi szinház kedves népe közt, ígérem, visszamegyek a tavaszon. Jövőre pedig bérletet veszek.. Szombaton uj eseménnyel bővül az idei gazdag hangversenyszezon. Magda T a g 1 i e fero zongorázik Szegeden, ez az olaszos ízzásu francia művésznő, aki nemcsak egyik legelső képviselője a modern francia pianistanemzedéknek, de akinek zenei rangját misem igazolja jobban, minthogy ifjúsága és kisaszszonyi mivolta ellenére nemrégiben lovagja lett a Leginon d'honneurnek. 0 az első fiatal zongoraművésznő, akit a francia köztársa'ság kitüntetett a Becsületrend piros szalagjával. Zongoraestjével uj érdekes állomáskoa érkezik cl a szegedi zenei élet... Pénteken főpróbái rekordot döntöttek » színházban. Egy-egy viharosabb premier előtt régóta hiresek a szegedi főpróbák, csattognak a cintányérok és a többi finom hangszerek. De azért 3—fél 4-re mégis véget szoktak érni a mennydörgések. Pénteken kivételesen reggel 9-től délután fél 5-ig zengett a főpróba, fél 5« kor végre megtalálta szobácskáját az ominó-< zus úrilány. Közbe-közbe felcsattant a néző" téri homályból a rendezői vezényszó: — De uraim, ez nem operett, — ugy tessék játszani, mint egy vígjátékotI Erdődy Kálmán művész ur persze lesen állt és rögtön bemondta a direktori kedélyeknek szóló szívderítő vigasztalást: — Ha nem operettet játszunk akkor Veszély művész ur — túlfeJIépti dijat igényel... (A vígjátéki számla már ott is piheg a pénztári Íróasztalon) .. És mivel hires csöndes müintézet a szegedi szinház, talán el szabad mondani ezt a másik törtéretet is, ami egyik legutóbbi operaelőadás után történt. Persze ez alkalommal is mennydörgött a főpróba, de az előadásnak zavartalan sikere volt. Az utolsó ária után a nagy vezérkar bement az énekesek öltözőjébe és a sikerben fürdő ragyogó arccal igy szólt a művészekhez: — Gratulálok uraim, megint lement egy opera minden hang nélkül !... Szombaton délután autón érkezeit Szűcs László, Szu-Csong régi énekes hercege, — aki jelenleg a Kamaraszínháznak igazgatója — dr. Sugár színpadi kiadó társaságában. A gyors autóul oka: a „Marika hadnagya" jubileuma. Szűcs igazgató ur végignézte az operett délutáni előadását és utána megvásárolta a darabot színháza számára. A Kamaraszínház hír szé?int már a jövő héten bemutatja Budapestnek a „Marika hadnagyát". -— Volt a 25-ik, jubiláris előadásnak még egy intermezzója: a második felvonásnál tartott az előadás, ami' kor lóhalálában küldöncök lihegtek fel a legbelső irodába, ahol éppen délutáni szendergését folytatta Sziklai direktor ur. Nagy baj van, — lihegték elfúlva —, tessék azonnal lejönni a színpadra... Nagy riadva rohanlak le a kulisszák közé, ahol ekkor egybegyűlve sűrűsödött a társulat apraja-nagyja. Néhány pillanatig még hagyták a kékre vált arcokat, vájjon mi történt, leszakadt a csillár... Aztán előállt a társulat szónoka cs szélesre derült arccal az eredeti operett jubileuma alkalmából — koszorút nyújtott át az igazgatónak..« Szombalon este a nagy boldogságban ininder előleg-cédula azonnali aláírást aratott...