Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

DCt MAGYARORSZÁG Vasnrnao, 10V február 7: DELMAGYARORSZAG legelterjedtebb lapja m » HDELMAGYAROR PAA'L Jés k^PORTSOMIATA: S( ruttHataljn^ 4T*iwm A császárné udvarhölgye bekopogtat az öltözőbe... Egy hét lelt el Ferenc József ötvenötödik szü­letésnapja óla, amikor a császár Schralt Katalint megismerte. A dátum: 1885 augusztus 23. Schralt Katalint husz nap választotta el har­mincadik születésnapjától. A kettejük megismerkedése egyáltalában nem volt romantikus és pontosau az udvari cltiket elő­írásai szériát törtónt. * A Balkán viszonyai ebben az időben igen kri­tikusra fordultak. Európa rájött arra, hogy az a helyzet, amelyet a berlini kongresszus megállapított, nem «esz so­káig tartható. Battenberg Sándor helyzete Szófiá­ban nem volt valami rózsás, Oroszország és a monarchia közölt egyre nagyobb lelt a feszültség, Bécsben két irány küzd egymással: Andrássy, akinek egyedül Erzsébetnél van befolyása, a Bal­kánon való aktív cselekvés híve, Kálaoky gróf, a külügyminiszter pedig mindenképpen azon dol­gozik, hogy valahogyan elsímitsa az Oroszország, gal szemben fennálló ellentéteket. Ezt a célját egy császártalálkozással szeretné elérni és sikerül is neki rávenni Ferenc Józsefet arra, hogy III. Sán­dort. a minden oroszok cárját birodalmába hivja meg. Hosszas tárgyalások és jegyzékváltás után lét­rejön a császártalálkozó a morvaországi Krém­sierben, Erzsébet is elkíséri erre az útra férjét és az udvar a kreinsieri találkozóval kapcsolat­ban nagyszabású ünnepségeket készít olö. Az orosz cár két napot töltött el a kis morva városbon, 1885 augusztus 25-én reggel érkezett meg oda és harmadnapra utazott el. Ferenc Jó­zsef és Erzsébet Ischlből mentek Kremsierbe, Bécsben nem is tartottak haltot, az uralkodó már Ischlben parafálta az eléje terjesztett program­mot, amelyen a különböző fogadások, udvari ebé­dek és cerclek mellett szerepelt a cár tiszteletére rendezendő ünnepi előadás műsora is. Nyár volt, a Burgtheater tagjai szabadságukat töltötték, nehezen sikerült a díszelőadást nyélbe­iitni, egyetlen megoldásnak kínálkozott az, hogy az íschli nyári színház együttesét viszik el Krem­sierbe és ezt az ensemblet kiegészítik a Burgthea­ter ama tagjaival, akiket hirtelen össze lehet to­borozni. Közülük Girardit és Schratt Katalint Bécsben találja az intendáns, akit sürgönyileg rendelnek Ischlbe és az íschli társulattal ez a két bécsi művész is Kremsierbe utazik. Ezernyolcszáznyolcvanö't augusztus huszonötö­dikén esle tartják meg a kremsieri szinházban az előadást. Az udvari páholynak kinevezett helyen délszaki növényekkel és tarka selymekkel díszí­tett erkély meilett III. Sándor, Ferenc József és Erzsébet ülnek. Schratt valóban brillírozik Egy­szerű, keresetlen, természetes, Ferenc József hir­telen visszaemlékszik, hogy két évvel ezélőtt a „Falu és város" című darabban, ahol Lorle sze­repét játszotta, már tetszett neki. Valahogyan ugy érzi, hogy ennek a színésznőnek természetes viselkedését ég és föld választja el attól a sokszor túlzásba vitt fárasztó ceremóniától, amely őt Ischlben, a Burgban és Schönbrunnban körülve­szi. A felvonásvégekeu tapsol, ez a taps nein et­tiketszerü, hanem a szivéből jön és az uralkodó két kezének összeverését a földszinten, a páholyok­ban és a karzaton a publikum frenetikus tapsvi­hara követi, Erzsébetnek is tetszik a színésznő, hiszen nem­rég látta őt a „Tündérkezek" cimü vígjáték Helé* na szerepében, itt talán őszintébb volt a Burg­theater művésznője, mint a klasszikus darabokban, amelyekben bécsi karaktare mégsem tudott any­nylra érvényesülni. De Erzsébetnek jó szeme is van és csakhamar észreveszi, hogy Ferenc Jó­zsef a sablónosnál nagyobb érdeklődéssel figyeli Schratt játékát, az első felvonást követő szünet kezdetén meg is kockáztatja a megjegyzést, nem lennc-c célsjerü, ha Girardit és Schratlot az elő­adás ulán bemutaltatnák maguknak és megdicsér­nék őket művészi teljesítményükért. Ferenc Jó­zsefnek tetszik az.ötlet... A második felvonás szünetében Fcrenczi Ida bekopogtat Schratt Katalin öltözőjének ajtaján... „ő császári és apostoli királyi felségeik leg­kegyelmesebben óhajtják — mondotta a királyné udvarhölgyo a kremsieri színház deszkával bé­lejt egyszerű öltözőjében a vendégszereplésre ide­rándult színésznőnek —, hogy művésznő az elő­adás után őfelségéiknek bcmutatlassék. ." Ferenczy Ida a maga megszokott közvetlen mo­dorával elmondotta aztán meg azt is a megillető­dött Schralt Katalinnak, hogy ugy Erzsébet, n.inl Ferenc József és az orosz cár cl vannak ragad­tatva játékától és a bemutatásnál alkalma lesz meggyőződni arról, hogy ez a kijelentés nemcsak sablonos udvariasság. ... így kezdődött el a regény. •, Ezernyolcszáznyolcvanöt augusztus huszonötö­dikén este kilenc óra felé a kremsieri szinházban... A díszelőadást bizalmas vacsora követte és ezen a bizalmas vacsorán mutatták be Schratt Ka­talint az uralkodópárnak. Az ettiket szabályai szerint mély pukkedlit kellett csinálni és rz et­tiket szabályai arról is rendelkeztek, hogy csak az uralkodó kérdéseire szabad feleletet adni. Kér­dezés nélkül as uralkodó előtt senki sem szólal­' hat meg. Nehezen állapitható meg ma már, váj­jon a meghívás és a bemutatás között eltelt leg­feljebb másfélórai időközben alkalma nyilt-e va­lakinek arra, hogy Schratt Katalint kioktassa a spanyol ettiket merev paragrafusaira, avagy a művésznő képtelen volt sordinot tenni a formák­hoz sohasem ragaszkodó bécsi kedélyre, bizonyos azonban az, hogy a császárnál való első megjele­nésekor is kérdezés nélkül besíélt, csacsogott, kedélyes voít és kedélyével magával ragadla s vacsora minden résztvevőjét. Ferenc József na­gyon jól érezte magát a társaságában és Erzsé­betnek, akit már ebben az időben elővett az uta­zás láza cs nagyon kevés időt töltőit a férje mel­leit. ilt Krcnisierbcu julolt először eszébe az, bogy: cz a bécsi színésznő mindenképpen alkal­mas lenne felvidítani a császár egyhangú, magá­nos életét... Hellyel kinálla meg őt, érdeklődött a sorsa iránt, megtudta, hogy a művésznő nemrég meni férjhez, talán azt is megtudta, hogy gyereket vár, Schratt Katalin beszélt Bécsről és a színpad vi­lágáról, a Práterről, elmondta, hogy az EHsa­bethstrassen lakik, szereti a virágokat, legna­gyobb boldogsága, ha rínglspiclrs ülhet, öröme telik benne, ha schrammellzene mellett mulathat Grinzingben a Keurigcrnél és Erzsébet kérésére el is énekelt olyan nótákat, amiket Gumpolskir­chen, Baden és Grinzing csapszékeiben szoktak szüret után kedélyes hangulatba jött bécslek éne­kelni... A modorában nem volt semmi eltiketszerü, szinte elfelejtene, hogy kikkel ül egy szobában­és éppen cz volt az, ami Erzsébetnek és Ferenc Józsefnek tetszett. Más úgyszólván szóhoz s^ro jutott, Ferenczy Ida pedig boldogan szemlélte a királyné hangulatának jobbrafordulását. A búcsúzásnál Erzsébet megfogta Schratt Kata­lin kezét, hosszasan a magáéban tartotta és ezt mondta neki: „Aztán legyen szerencsénk művésznő máskor is... Jöjjön hozzánk, amikor kedve tartja. Akár a Burgba, akár Schönbrunnba... A schönbrunnl park olyen szép, tetszeni fognak magának ott a virágok Ne vegye udvariasságnak ezt a meg/ hívásomat, őíelségc a császár, a férjem... színé­tén nagyon fog örülni, ha meglátogatja őt... ha meglátogat bennünket., ugye?" — fordult lér­dö pillantásokkal az uralkodó felé, aki mosolyog­va, de szívbéli átérzéssel felelte erre: „Igen... nagyon fogok örülni... látogasson meg bennünket művésznő mincl előbb..." ...Hónapok leltek el, amíg Scliratt Katalin el­ső látogatását megtette az uralkodó kastélyában Ferenc József és Erzsébet Kremsierből Ischlbe utazlak, aztán visszatértek Bécsbe, a Burgthea­terban műsorra tűzték a „Ceur Dnmc"-t, a bemu­tatón Ott volt az uraikodópár is, Schralt valóban nagy sikert aratott és — másnap a Burgban ebé­delt. A látogatásai egyre gyakoriabbak leltek, a következő márciusának első napján kimegy Schönbrunnba, nem ludja, hogy Erzsébet kinn lesz, hiszen az udvar még nem költözött Ilictzing­be, a művésznő kezében egy csokpr ibolya van, szembetalálja magát Erzsébettel, aki Valériával sétál, a királyné észreveszi Schrattot, odamegy hozzá, beléje karol, Schratt mosolyogva nyújtja át neki az ibolyáját és megjegyzi: „A bécsiek azt tartják, hogy aki március else­jén ibolyát kap, "annak az ibolya szerencsét hoz abban az évben... Adja Isten, hogy igy legyen .. Órákig sétálnak egyiilt hármasban a schönbrun­ni parkban, este Erzsébet hálából elmegy a Burg­theaterbe, ahol Ohnet „Vasgyáros-"át adják és a bécsieknek látni kell, amikor az uralkodó neje az udvari páholyból vidáman hunyorgat a szép Clai* renek ... ... Előadás alatt talán megszólal a lelkiisme* rele is, amely szeméreveti, hogy a férjét állandó­an hosszú Időre magárahagyja, talán lclkiisme­retfordalását győzi 1c azzal, hogy annyira támo­gatja ezt az ismeretlenséget, amelyben nem lát mást, mint két meghitt pajtás barátságát és Schratt Katalinban véli megtalálni azt a barátot, aki a császár egyedüllétét az ő távollétében elvi­selhetővé teszi..-. »FRANKFURTI« csentsgeítalbísz tormával, — kedTonc vncsnrája minden család­nak ! SZOKOLAY py&rtmány! Csak vignettával valódi. Fűszer- és csemeareboltokban kaphat^

Next

/
Thumbnails
Contents