Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

DCt MAGYARORSZÁG Vasnrnao, 10V február 7: DELMAGYARORSZAG legelterjedtebb lapja m » HDELMAGYAROR PAA'L Jés k^PORTSOMIATA: S( ruttHataljn^ 4T*iwm A császárné udvarhölgye bekopogtat az öltözőbe... Egy hét lelt el Ferenc József ötvenötödik születésnapja óla, amikor a császár Schralt Katalint megismerte. A dátum: 1885 augusztus 23. Schralt Katalint husz nap választotta el harmincadik születésnapjától. A kettejük megismerkedése egyáltalában nem volt romantikus és pontosau az udvari cltiket előírásai szériát törtónt. * A Balkán viszonyai ebben az időben igen kritikusra fordultak. Európa rájött arra, hogy az a helyzet, amelyet a berlini kongresszus megállapított, nem «esz sokáig tartható. Battenberg Sándor helyzete Szófiában nem volt valami rózsás, Oroszország és a monarchia közölt egyre nagyobb lelt a feszültség, Bécsben két irány küzd egymással: Andrássy, akinek egyedül Erzsébetnél van befolyása, a Balkánon való aktív cselekvés híve, Kálaoky gróf, a külügyminiszter pedig mindenképpen azon dolgozik, hogy valahogyan elsímitsa az Oroszország, gal szemben fennálló ellentéteket. Ezt a célját egy császártalálkozással szeretné elérni és sikerül is neki rávenni Ferenc Józsefet arra, hogy III. Sándort. a minden oroszok cárját birodalmába hivja meg. Hosszas tárgyalások és jegyzékváltás után létrejön a császártalálkozó a morvaországi Krémsierben, Erzsébet is elkíséri erre az útra férjét és az udvar a kreinsieri találkozóval kapcsolatban nagyszabású ünnepségeket készít olö. Az orosz cár két napot töltött el a kis morva városbon, 1885 augusztus 25-én reggel érkezett meg oda és harmadnapra utazott el. Ferenc József és Erzsébet Ischlből mentek Kremsierbe, Bécsben nem is tartottak haltot, az uralkodó már Ischlben parafálta az eléje terjesztett programmot, amelyen a különböző fogadások, udvari ebédek és cerclek mellett szerepelt a cár tiszteletére rendezendő ünnepi előadás műsora is. Nyár volt, a Burgtheater tagjai szabadságukat töltötték, nehezen sikerült a díszelőadást nyélbeiitni, egyetlen megoldásnak kínálkozott az, hogy az íschli nyári színház együttesét viszik el Kremsierbe és ezt az ensemblet kiegészítik a Burgtheater ama tagjaival, akiket hirtelen össze lehet toborozni. Közülük Girardit és Schratt Katalint Bécsben találja az intendáns, akit sürgönyileg rendelnek Ischlbe és az íschli társulattal ez a két bécsi művész is Kremsierbe utazik. Ezernyolcszáznyolcvanö't augusztus huszonötödikén esle tartják meg a kremsieri szinházban az előadást. Az udvari páholynak kinevezett helyen délszaki növényekkel és tarka selymekkel díszített erkély meilett III. Sándor, Ferenc József és Erzsébet ülnek. Schratt valóban brillírozik Egyszerű, keresetlen, természetes, Ferenc József hirtelen visszaemlékszik, hogy két évvel ezélőtt a „Falu és város" című darabban, ahol Lorle szerepét játszotta, már tetszett neki. Valahogyan ugy érzi, hogy ennek a színésznőnek természetes viselkedését ég és föld választja el attól a sokszor túlzásba vitt fárasztó ceremóniától, amely őt Ischlben, a Burgban és Schönbrunnban körülveszi. A felvonásvégekeu tapsol, ez a taps nein ettiketszerü, hanem a szivéből jön és az uralkodó két kezének összeverését a földszinten, a páholyokban és a karzaton a publikum frenetikus tapsvihara követi, Erzsébetnek is tetszik a színésznő, hiszen nemrég látta őt a „Tündérkezek" cimü vígjáték Helé* na szerepében, itt talán őszintébb volt a Burgtheater művésznője, mint a klasszikus darabokban, amelyekben bécsi karaktare mégsem tudott anynylra érvényesülni. De Erzsébetnek jó szeme is van és csakhamar észreveszi, hogy Ferenc József a sablónosnál nagyobb érdeklődéssel figyeli Schratt játékát, az első felvonást követő szünet kezdetén meg is kockáztatja a megjegyzést, nem lennc-c célsjerü, ha Girardit és Schratlot az előadás ulán bemutaltatnák maguknak és megdicsérnék őket művészi teljesítményükért. Ferenc Józsefnek tetszik az.ötlet... A második felvonás szünetében Fcrenczi Ida bekopogtat Schratt Katalin öltözőjének ajtaján... „ő császári és apostoli királyi felségeik legkegyelmesebben óhajtják — mondotta a királyné udvarhölgyo a kremsieri színház deszkával bélejt egyszerű öltözőjében a vendégszereplésre iderándult színésznőnek —, hogy művésznő az előadás után őfelségéiknek bcmutatlassék. ." Ferenczy Ida a maga megszokott közvetlen modorával elmondotta aztán meg azt is a megilletődött Schralt Katalinnak, hogy ugy Erzsébet, n.inl Ferenc József és az orosz cár cl vannak ragadtatva játékától és a bemutatásnál alkalma lesz meggyőződni arról, hogy ez a kijelentés nemcsak sablonos udvariasság. ... így kezdődött el a regény. •, Ezernyolcszáznyolcvanöt augusztus huszonötödikén este kilenc óra felé a kremsieri szinházban... A díszelőadást bizalmas vacsora követte és ezen a bizalmas vacsorán mutatták be Schratt Katalint az uralkodópárnak. Az ettiket szabályai szerint mély pukkedlit kellett csinálni és rz ettiket szabályai arról is rendelkeztek, hogy csak az uralkodó kérdéseire szabad feleletet adni. Kérdezés nélkül as uralkodó előtt senki sem szólal' hat meg. Nehezen állapitható meg ma már, vájjon a meghívás és a bemutatás között eltelt legfeljebb másfélórai időközben alkalma nyilt-e valakinek arra, hogy Schratt Katalint kioktassa a spanyol ettiket merev paragrafusaira, avagy a művésznő képtelen volt sordinot tenni a formákhoz sohasem ragaszkodó bécsi kedélyre, bizonyos azonban az, hogy a császárnál való első megjelenésekor is kérdezés nélkül besíélt, csacsogott, kedélyes voít és kedélyével magával ragadla s vacsora minden résztvevőjét. Ferenc József nagyon jól érezte magát a társaságában és Erzsébetnek, akit már ebben az időben elővett az utazás láza cs nagyon kevés időt töltőit a férje melleit. ilt Krcnisierbcu julolt először eszébe az, bogy: cz a bécsi színésznő mindenképpen alkalmas lenne felvidítani a császár egyhangú, magános életét... Hellyel kinálla meg őt, érdeklődött a sorsa iránt, megtudta, hogy a művésznő nemrég meni férjhez, talán azt is megtudta, hogy gyereket vár, Schratt Katalin beszélt Bécsről és a színpad világáról, a Práterről, elmondta, hogy az EHsabethstrassen lakik, szereti a virágokat, legnagyobb boldogsága, ha rínglspiclrs ülhet, öröme telik benne, ha schrammellzene mellett mulathat Grinzingben a Keurigcrnél és Erzsébet kérésére el is énekelt olyan nótákat, amiket Gumpolskirchen, Baden és Grinzing csapszékeiben szoktak szüret után kedélyes hangulatba jött bécslek énekelni... A modorában nem volt semmi eltiketszerü, szinte elfelejtene, hogy kikkel ül egy szobábanés éppen cz volt az, ami Erzsébetnek és Ferenc Józsefnek tetszett. Más úgyszólván szóhoz s^ro jutott, Ferenczy Ida pedig boldogan szemlélte a királyné hangulatának jobbrafordulását. A búcsúzásnál Erzsébet megfogta Schratt Katalin kezét, hosszasan a magáéban tartotta és ezt mondta neki: „Aztán legyen szerencsénk művésznő máskor is... Jöjjön hozzánk, amikor kedve tartja. Akár a Burgba, akár Schönbrunnba... A schönbrunnl park olyen szép, tetszeni fognak magának ott a virágok Ne vegye udvariasságnak ezt a meg/ hívásomat, őíelségc a császár, a férjem... színétén nagyon fog örülni, ha meglátogatja őt... ha meglátogat bennünket., ugye?" — fordult lérdö pillantásokkal az uralkodó felé, aki mosolyogva, de szívbéli átérzéssel felelte erre: „Igen... nagyon fogok örülni... látogasson meg bennünket művésznő mincl előbb..." ...Hónapok leltek el, amíg Scliratt Katalin első látogatását megtette az uralkodó kastélyában Ferenc József és Erzsébet Kremsierből Ischlbe utazlak, aztán visszatértek Bécsbe, a Burgtheaterban műsorra tűzték a „Ceur Dnmc"-t, a bemutatón Ott volt az uraikodópár is, Schralt valóban nagy sikert aratott és — másnap a Burgban ebédelt. A látogatásai egyre gyakoriabbak leltek, a következő márciusának első napján kimegy Schönbrunnba, nem ludja, hogy Erzsébet kinn lesz, hiszen az udvar még nem költözött Ilictzingbe, a művésznő kezében egy csokpr ibolya van, szembetalálja magát Erzsébettel, aki Valériával sétál, a királyné észreveszi Schrattot, odamegy hozzá, beléje karol, Schratt mosolyogva nyújtja át neki az ibolyáját és megjegyzi: „A bécsiek azt tartják, hogy aki március elsején ibolyát kap, "annak az ibolya szerencsét hoz abban az évben... Adja Isten, hogy igy legyen .. Órákig sétálnak egyiilt hármasban a schönbrunni parkban, este Erzsébet hálából elmegy a Burgtheaterbe, ahol Ohnet „Vasgyáros-"át adják és a bécsieknek látni kell, amikor az uralkodó neje az udvari páholyból vidáman hunyorgat a szép Clai* renek ... ... Előadás alatt talán megszólal a lelkiisme* rele is, amely szeméreveti, hogy a férjét állandóan hosszú Időre magárahagyja, talán lclkiismeretfordalását győzi 1c azzal, hogy annyira támogatja ezt az ismeretlenséget, amelyben nem lát mást, mint két meghitt pajtás barátságát és Schratt Katalinban véli megtalálni azt a barátot, aki a császár egyedüllétét az ő távollétében elviselhetővé teszi..-. »FRANKFURTI« csentsgeítalbísz tormával, — kedTonc vncsnrája minden családnak ! SZOKOLAY py&rtmány! Csak vignettával valódi. Fűszer- és csemeareboltokban kaphat^