Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

DÉ [.MAGYARORSZÁG Vasárnap, £>37 február 7l Farsangra menyasszonyi és vőíegénv kelengyék kéizen és rendelésre aszta neműek elsőrendű minőségek elúmort olcsó árakon sifon, vászon, ágy- és Kérjen árajánlatot. Pollák Testvérek kelengyeüzlete. Csekonlcs-ucca. „H a n n i b a 1 feltámadása" lelt a cime 4 kis regénynek, amelyben alaposan kikészítette nnnak a szomorú kornak rikitóau hangos cs „cselekvő" embereit. Jól emlékszem, milyen önelégtétellel mesélto el egy-egy fejezetét," amelyben akár politikusokról, akár Írókról, akár más hon* mentőkről mondta el a mag.i véleményét. A regény, — amelyet a mostanában elhunyt Feleky Gézának altak át a szerkesztőségben — nem akaródzott megindulni as újságban, akármennyire várluk is itthon. Mikor aztán jó pár év múlva — valamennyire felmelegedvén Ferenc veleszületett tartózkodása a pestiekkel szemben — megmerte kérdezni Feleky tői, hogy mi is van Hannibállá], akkor sült ki, hogy a regény bizony elveszelt. Ferenc hümmögött, Felekyre duzzogott is egy kicsit, de aztán belenyugodott. Csak mikor a Pelőfi társaságbeli székfoglalójáról jöttünk el, akkor kérdezte meg: — Mit gondolsz, II a n n i b n 1 után- is igy ölelgettek volna ott bent az emberek? A regény azonban mégsem veszett el. Móra halála után szépen előkerült az egyik fiókból, ahová az előrelátó Feleky Géza — bizonyára Móra ériekében —, süllyesztette el. Majd eljön még az ideje II a 1111 i b a 1 feltámadásának is. • • • Bennünket, makóiakat, nem Ismert el Igazi parasztoknak. olyannak, amilven « volt: kískunnarnsztnak. Mi esnk gányók voltunk, ahoayan felénk1 a hngvmakertészt hiviák, — s mégis szívesen időzött köztünk. Hallgatta. gunvolta beszédünket. ami — jóllehet Szeged külvárosa vagvunk — mégis más, mint a szoaedi Tanult is nálunk és tőlünk sok uj szót, szólásformát, amit aztán gyakran és szívesen használt írásaiban is. így a többek között nálunk tanulta azt is, hogyha valaki hirtelen elhallgatott, ha torkán akadt a szó, ak. kor „elakadt benne az ütő." Nagyon jól mulatott azon is, mikor egy szomszéd községben öreg néni az „alorvos" nótájára nekem a ..föl orvos" rímet adományozta díjmentesen. Igen tetszett neki az is, hogy engem Makón sokan orvas-nak szólítottak. Ö aztán a két szokatlan szóból csinált egy harmadikat: a föl orva st. Azőta néha még a lcvélborjlékon is fölorvas-nak titulált. * * * Három éve, hogy nem mosolyog, nem mesél, nem tréfál. Három éve, ho^ry nem halljuk a hangját. Csak Írásait olvasgatjuk, csak a kedves emlékeken élősködünk. De jó is, hogy olyan sok emlékünk van tőle. ták a fantáziáját szerfelett. Viszont a tarlókat éppen akkor lehetett vallatni, mikor valamelyik regénvtémáia, vagv más mondanivalója kívánkozott kl belőle mindenáron. Móra az ásatásokat 3 „föld vallatásának" szerette nevezni. S mint a jó vizsgálóbíró, vallatta Is eleget. Hol Szeged alatt, hol Pitvaroson, hol Mnl<ó határában, hol meg a kunágotaí pusztákon. Egyszer, amikor már nagyon sokat beszéltek a magyar parasztról, mint „nemzetfentartó elemről," eszébe jutott, hogy a néma föld mellett jó volna ezt a szintén hallgaing „elemel" is megvallatni: ugyan mit tud abból, amit az iskolából hozott magával, vagy legalább is hoznia kellett volna? Mi maradt, vagy egyáltalán maradt-e meg benne valami abból, amit a históriából, természetrajzból s miegymásból tani toltak neki? Bór első pillanatra felesleges fáradtságnak látszott a fclnőtlek' ilyen vizsgáztatása, mert hiszen mindig esnk azt hallani. hogy milyen értelmes, okos, müveit és érett a „nemzet gerince," — de n vallatásnál szomorú dolgok kerüllek napfényre. Tapasztalatait, — amelyek lesujtóab voltak — meg is irta s a szegedi Rotary Clubban cl is mondotta. Történt, hogy a népvallatás után napáldozás előtt elébe állott as egvik hailotthátu magyar, Leíitötle az ásót maga előtt a főidbe, egymásra tett két tenyerével az ősónyél végére támaszkodott, s olvan huncutkodó paraszti mosolygással Ferencre nézett. — Ka, igazgató ur, most már én kérdeznék valamit, hn harag nem lenne belőle, — szólalt meg nz öreg magyar. — Már miért Jenne? — blzljtte Móra ez öreget. Hát nkkor most már maga mondla meg,. ha olvgn okos ember, mint amilyennek híresztelik: miért nincs Makón igaz református, meg jó kato» likus? — Nincs-e? dehogy nincs! — adta meg a feleletet Móra. Itt van a főorvos ur — s rám mutatott. Nála már keresve sem lehetne jobb reformátust találni nemcsak Makón, de talán még Szö* gedében sem. — Hát látja, ezt nem jól tudja, mert nincs. — Nincs-e? — Persze, hogy nincs. Mert ugy van az, hallja, hogy Makón miaden Joó református, a sok Igaz nevezetű meg a katolikus hitön dicséri az Istent. Na, jó éjszakái! Ezen aztán még vilázni sem leheteti, mert tényleg az öregnek volt igaza. Szívből mulatóit és jóizüket nevelelt mindig, mikor azt hallotta, hogy itt vagy ott megtalálták Attila koporsóját. Egyik nyáron a püspökielei kcrtekalját ásattuk. Egy kis pihentetés közben elbarangoltunk a falu határában található dombok feltekinlésére. Kettesben kódorogtunk kukoricásból ki, kukoricásba be. Amint a nagy kukoricatáblából kierölködtiink, egy szik közepén nagy domb előtt találtuk masninkat. A nagy melegben felmegyünk a dombtetőre, amelynek másik odalán juhászos formájú valaki sültette a hasát a nappal. — A kukoricásban vannak a birkák, atyafi! — köszönt oda Ferenc. — Marad még elég az uraságnak. — Akkor jó. — mosolygott Móra. De legalább azt mondia meg, minek tisztelik maguk felé ezt a dombot? — Biz ezt K1 n g é c-dombnak hÍvják. — No, Ferkő, — mondom neki — itt van A t i 1« 1 a eltemetve — Hát ezt a bolondságot meg hol vetted? — Nem bolondság ez, — mondom. K i n g azt jelenti, ugye, hogy király. Biztosan azért nevezték cl a dombot a király dombjának, mert valami nagy urat temettek alá. Kit temethettek vol« na ide mást, mint Atillát? — Az okoskodás nem abszolút rossz, de még csak nem is gyanús. Miért éppen angolul nevezték volna el? De hiába ugratsz, ezt ;i dombot még sem ásatom meg. Mert tényleg Atillát találnánk meg alatta Atillái pedig én nem akarom megtalálni. Mit szólnának hozzá archeológus barátaim, ha kivenném a szájukból a kenyeret? Még aznap összeszedtük a sátorfánkat Püspökidén. * * * Állandóan foglalkoztatta az a gondolat, ml módon állítson emléket azoknak az egyébként névteleneknek, akik az ásatásoknál kezére jártak? Akár azzal, hogy feltárásra érdemes területekre hivták fel a figyelmét, akár mert szállást, vagy társaságot adtak neki, az örökké szállástalannak. — Ha egy kis pénzem volna, olyan meglepetést csinálnék: nektek, segítőtársaimnak, hogy még magalok sem hinnétek cl, — mondotta egyszer. — Ugvan mit? — Márvány táblára vésetném a neveteket, s 9 Kultúrpalota előcsarnokának oszlopain helyezném el a táblákat. Hogy szégyeljék magukat azok, akik lemaradtak róluk. Réol. elhasznált. süket rád'ócsőtoő! ui csövet csinálunk I 0 r*4l_é a fe'uiifott lámoava!f|f iHarkOVÍCS Szl'átd ugy do gozik, min* ul korában — ti»*« knr«t 44.s« Teieton 30-¿o Hullámfürdő helyett modern medencét építenek a strandfürdő területére? Nyárt tervek a városházán (A Délmagyarország munkatársától.) Lassankint kikecmergünk a hosszuranyuló télből és az olvadás felszínre hozza a város nyári problémáit, amelyekről igen kevés szó esett a téli hónapok alatt Ugy látszott, mintha befagyott volna a városi strand továbbfejlesztésének, a tervezett hullámfürdőnek a dolga is. A mérnöki hivatal, mint emlékezetes, a polgármester utasítására az ősszel elkészítette a hullámfürdő terveit, a Torontáli-térnek a templom felé cső oldalára, a terv ellen azonban egyházi részről aggodalmak merültek fel a templom közelsége miatt és igy a polgármester arra tdott utasítást a érnöki hivatalnak, hogy készítsen uj terveket a Tisza árterületére. Most, hogy megkezdődölt az olvadás, é:deklődtünk a polgármesternél, készül-e a város a nyári szezonra és mi lesz a hullámfürdő terveivel. A polgármester ezeket mondotta: — Ebben a pillanatban a hullámfürdő szempontjából elég kedvezőtlennek látszik a helyzet. A Torontáli-téren nem építhetjük fel, mert az egyháznak aggodalmai varnak, az árterületen viszont igen problematikus lenne ennek a drága válla\kozásnak a jövője. Lennének olyan esztendők, amikor a nyári szezon alatt kélszer, háromszor is víz alá kerülne a hullámfürdő, már pedig a drága gépeket igy igen gyors pusztulás fenyegetné. Az utóbbi időben elhangzottak olyan kijelentések is, még pedig a parlament ülésein, hogy az inségalap pénzéből nem szabad ilyen beruházásokat eszközölni. — Legutóbb felmerült az 3 gondolat, bogy a város a hullámfürdő helyett egyelőre építtessen egy modern csúszdával ellátott nagyobb medencét az árterületre. A gondolat tetszetős, bár ez a medence megközelítőleg sem lenne olvan vonzóerő, mint a hullámfürdő. De ha egyelőre nem sikerül elhárítanunk a hullámfürdő elé került akadályokat, valószínű, hogy a most kővetkező nyáron ennek a medencének a megépítésével fejlesztjük > a városi strandfürdőt. Elmondotta a polgármester, hogy a Szegedi Uszó Egyesület i* adott legutóbb ajánlatot a hullámfürdő megépítésére. A SzUE-nak az volna a terve, hogy jelenlegi fürdöházát átépítteti az általa használt terület szélére és a ház helyén készíttet uj medencét. Ez ellen a megoldás ellen viszont az az aggodalom merült fel, hogy nem lenne jó vége annak, ha a udros egy sportegyesülettel közös vállalkozásba kezdett, igy a városnak magának kell megvalósítania alkalmas időben és alkalmas módon a hullámfürdő tervét. •FIGYELEM! • Jt _ • jl ____ Sft^fl. a mai naptól kezdve a piacU5II5S5 rendezés következtében Tisza Lalos körút és Károly:ucca sarkára lelt áthelyezve (Adler edénycsarnok előtti Tiszai balak olcsó árusítása Mi citromos imüM arcvizek, krémek, olajok, púderek Szeplő elhnl fényvédfí szerek. Reiter Oszkárné hozmoi intezete Szeged, Dugonics-tér 11.. I. em. Telefon 26—02. Arcáoolás. Szénsée'r bák. szemölcsök, szőrszálak véítle ges eltávolítása, hénykezelés. Tanifvánvok kikén'^e. Olcs^ bénetxv-.ds*er