Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-10 / 7. szám

DÉLMAGyARORSZÁG Küzel kétszázezer pengőt hozott Szegedre az elmúlt év idegenforgalma Íz idegenforgalmi hivatal jelentése Vasárnap, 1957. január IO. (A Délmagyarország munlcalársától.) Az idegenforgalmi liivatal most terjesztette be a polgármeslerhez a hivatal 1936. évre vonatkozó jelentését. Beszámol a jelentés arról, hogy milyen népszerűek lettek az autóbusz körséták, ezért egy második kilátóautóbusz építését jainsolja az idegenforgalmi hivatal. «— Ugyancsak hivatalunk előterjesztéseinek eredményéül lehel tekinteni — mondja a jelentés — a városi kezelésbe átvett strandfürdő megvalósítását is. Reméljük, hogy a város hatósága nem áll meg a kezdeményezés utján és a; anyagi eredményen felbuzdulva, tovább fejleszti az intézményt. Kívánatosnak tartaná a hivatal, ha a legszegényebb néposztály fürdőzési igényeinek kielégítésére egészen olcsó, vagy ingyenes strandot 'létesítenének és megépítenék a hullámfürdőt is. Fontos volna egy 100 személyes fürdö-vendéyház építése és fejleszteni kívánja a hivatal Újszeged nyaralási propagandáját is. Megemlékezik az idegen forgalmi hivatal jelentése az 50 százalékos menetdi jkedvezményről is. Sjeged, mint kimondott nyaralóhely — mint ismeretes —, megkapta a Máv. összes vonalain az 50 százalékos menetdi ¡kedvezményt az ide- és visszautazó nyaralóvendé,£r«-k részére. Az IBI'Szazai viszont olyan megállapodást kötött a hivatni, hogy a Szegedre érkiző fürdőző és nyaralóvendégek négyhetes szegedi tartózkodás ulán féláru, két bét után 33 százalékos menetdi ¡kedvezményre jogosító szelvényföaetefeet kaphatnak. Megemlíti a jelentés, hogy a mult év legjelenI.Wbb idegenforgalmi eseményének kell elkönyvelni a szabadtéri játékokat és az ipari vásári. K szabadtéri játékokról a kövelke «¿Let mondja a jelentés: — \ szabadtéri játékok megrendezése fordulóponthoz érkezett tavaly, amennyiben azt a város vetle kezébe, értékesítve a nagy erkölcsi és mwészi eredményeket, valamint összeköttetéseket, melyekkel a játékok addigi rendezősége gazdagította a város közönségét. Kimutatást közöl a jelentés a vendógforgal«nnnól. Eszerint 1936 augusztus 1. és 16. között 10 filléres vonattal (1935-ben 15 filléres érkezett a szabadtéri játékokra) 8237 személy érkezett Szegedre. Kedvezményes vízummal érkezett 540 személy (1935-!*« 764), közös utk-véllel 54-en jöttek \x 1935-ÖS játékok javára Mtünő a különbözet, ugyanis az akkori játékokra 6463 személlyel több érkezett Szegedre, mint tavaly. A csökkenés az idegenforgalmi hivatal szerint három okban leli magyarázatát: Az első. hogy megismétlődött az ál'aini hatáságak késedelmét intézkedése a kedvezményes vizűm- és menetdijmérsál,-lés terén. Ehhez csatlakozott még az a feszült politikai atmoszféra, amely különösen a jugoszláv és a román hatóságokat befolyásolta a területükről Szegedre jönni szándékozók kiutazásának engedélyezése tekintetében. A másik ok a tavalyi berlini olimpiai játékokban keresendő, amelyek ugyanakkor zajlottak le, mint a szabadtéri jálékok és kétségkívül nagy tömegeket vontak el más európai események kárára. A látogatók csökkenésének harmadik magyarázata az úgynevezett távolsági filléres vonalok nagyrészének elmaradásában keresendő, ami viszont azért történt, mert a tavalyi szabadtéri játékok három müsordarabja három különböző periódusban került előadásra, ami lehetet'enné tette a kétnapos filléres vonat utasai számára két különböző darab megtekintését. Az ipari vásárról is beszámol a jelentés, amely szerint tavaly 3000 személlyel több látogatója volt a msárnuk, mint az azelőtti évben. A látogatók összlétszáma 44.273 volt (1935-ben 41.172), külföldről, megszállt területről 400-an érkeztek, a filléres vonatok, különvonat, valamint aulóbusszok 9500 személyt hoztak az ipari vásárra, féláru kedvezménnyel pedig 3856 személy érkezett ezekbm a napokban Szegedre. A filléres gyorsvonatok statisztikáját is közli a jelentés. 1935-ben 29 filléres érkezett Szegedre 24.712 utassal, 1936-ban 18 filléres vonattal 16.586 utas érkezett, a csökkenés lehál 7126 utas. Egyéb utas 6194 érk3zett 1936-ban, úgyhogy az összes belföldi utasok száma 1936-ban 32780 volt, ami az 1935. évi belső forgalomhoz képest 7 százalékos csökkenést mutat. A külföldről érkezőket is számítva, 26.000-re teszi az idegenforgalmi hivatal a Szegedre érkezett vendégek számát, akiknek átlagos költekezését a legminimálisabban 5 pengőre becsülve, 195.000 pengőre tehető az elmúlt évben az idegenek által Szegeden elköltött összeg. Beszámol a jelentés 37 idegenforgalmi hivatal legközelebbi programjáról is, ezek között a szegedi különlegességek megteremtése a cél. Kiaknázatlan lehetőségnek számit » Tisza. További törekvés a városi halgazdaság fehértói üzemének az idegenforgalmi célok szolgálatába állítása. Ugyancsak megakarja valósítani a hivatal Szentmihátylehken a tipikus szegedi paprikafalut. Meg akarják rendezni a Szegedi Bokiélát és a Magyar Kenyér ünnepét. Végül megemlékezik a jelentés az idegenforgalmi hivatal tisztviselőiről is, akik az évek során begyakorlott, sokrétű munkájukat mindenkor kifogástalanul, pontosan elvégezték igen csekély dotáció ellenéiben. Éppen ezért azt javasolja a hivatal vezetője a polgármesternek, hogy az önállóan működő hivatal tisztviselőit megfelelően díjazott munkaerőkként állandósítsa. Legszebb, legalkalmasabb ajándék egy jó r<íkclló, irógép, csillár, Az összes gyári rádiók raktáron. Nagy választék. RÉGI rádlótáf becserélem. Megérkeztek az 1937. kerékpárok. Mielőtt vásárol, kérjen aiánlatot. — NiiŐU löflIÓniUiiel« villanykörték. Kelemen Márton ucca 1!. wmm Vendéglő megnyitás Nagyrabe^ült tömmel, jobar^Upiiroal tudatom, hogy Pr. Baross József u<#a 15. sz volt RáTzné vundégUjéi "áfcwtiara és aaost január bó 10-én, va«arnap este jó eigányzenéviel alatt megnyitom. — focrását kérve. Jó italokról ¡¡rwdo«ke-lva van. Nsgvrarí'iwL' jóbarátaím párfe KIMCSEY LAJOS vendéelös Az iparosiiyuijdij Több lapból olvasok arról a nagyon fontos kérdésről, aely az iparosnyugdij ügyével foglalkozik. Iparosvezetők talán soha sem foglalkozatk még ennél nemesebb dologgal, mint az iparosság nyugdíjügyével, amit bizony már régen meg kellett volna oldani. Mint minden komoly dologhoz, természetesen ehhez is agilis, áldozatkész és a felmerülő nehézségektől vissza nem riadó, fáradságot nem ismerő férfiak kellenek, akik nemcsak elkezdik, hanem harcolnak is érte és addig küzdenek, amig egészen komoly intézménye nem lesz az iparos ságnak. Rendkivül megnyugtató, hogy ez a megmozdulás komoly, miután az intézmény belügyminiszter által jóváhagyott alapszabállyal rendelkezik és ami a fő, független és az államfelügyeleti jogot gyakorol felette. Szegeden is voltak iparosvezetők jó néhány éve, akik szintén akartak nyugdijegyesületet alakítani, össze is szedtek szép kis összeget arra a célra az áldozatkész iparosoktól, de már a kezdet sem volt komoly, mert a fáradságtól és felmerülő nehézségektől hamar visszariadtak és miután elutazgatták azt a kis összeszedett tőkét, abbahagyták az egész mozgalmat. A szolnoki ipartestület és az áldozatkész szolnoki iparosok megtették az első lépést a komoly iparosnyugdij megvalósítása felé. Nézetem szerint a szegedi iparosságnak is lelkesen csatlakoznia kell a mozgalomhoz, mert ha ezt nem tesszük, akkor sohasem valósul meg. Miután Szolnokon megalakult az egyesület, olyan módszer alapján kezdte meg áldásos működését, hogy nem akar terhet rakni a kézmüiparosságra tudva azt, Kogy amúgy is elég súlyos teher nyomja vállait. Szolnokon nemcsak az iparosság ismerte fel ezt a nagy horderejű kérdést, hanem a város minden számottevő tényezője, sőt maga a törvényhatóság is az alapítók sorába lépett. Mozduljanak meg a szegedi iparosvezetők is, csatlakozzanak hozzájuk a köztőrvényhatóságban bentlevö iparos bízottsági tagok és amint Szolnokon támogatja ezt a szép intézményt a megyei és a városi törvényhatóság, itt is ki kell harcolni ezt a támogatást és minden erőt összefogva kell dolgozni, amig nem lesz minden iparosnak megnyugtatóan biztosítva arra az időre a jövője, amikor már a teremtő szerszám kihull a kezéből. Ha az idősebb iparosvezetők talán félnek attól, hogy ezért a szép és üdvös intézményért bizonyos fáradságot s áldozatot kell hozniok, tálára azon a cimen, hogy ők már úgyis idősek és ők~t már nem nagyon érintik, akkor tévednek, mert ez a kérdés minden iparost érint kivétel nélkül. Természetesen a megvalósítandó intézmény áldásait az uj iparosnemzedék tudja majd teljes mértékben élvezni. Ha az idősebb iparosvezetők nem akarnak fáradni, dolgozni az iparosság nyugdíjintézményéért, akkor a fiatal iparosságnak kell kezébe vennie az ügyet és addig harcolni és dolgozni érte, amig pieg nem valósul. Az iparostársadalomnak régi vágya, hogy becsületes munkája nyomán öreg napjaira ne. a koldusbot, vagy könyöradomány legyen osztályrésze, hanem szerény, de biztos jövője legyen, amit azzal érdemelt ki, hogy amig tudott, becsületesen dolgozott az egész társadalomnak és rászolgált arra, hogv tisztességes nyugdija legyen, amiből holta napjáig szerényen megélhet. Kovács János szabó. Szeged sz. kir. város zálogkölcsön intézetének árverési naofára 1937 ¿vre Árverést tartunk a kővetkező hónapokban napokon Moly havi lejáratok kerülnek árverésre Január Fobruár Március Április Május Június Julius Augusztus Szeptember Október Xovember December 30-21 17-18 17-18 '4-22 19-20 16-17 21-22 18-19 y> 03 20-21 17—18 15-16 November December Január Február Március Április Május Juuius Julius Augusztus Szeptember Október Figyelmeztetés! Árveréseinket az ipartestület helyiségében levő Árverési Csarnokunkban tartjuk i|cipónként déjután fé} 4 órai kezdetted. Első nap ékszert, ujásaap ingóságot árverezünk. Szeged VK v&pos *áIopkíllo«Rn intézete.