Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-06 / 4. szám

Szerda, 1937 január 6. OÉLMAC.yARORSZAG Báró Gerliczu Félix és nővéreinek örökösödési perc isméi a nemzetközi döntőbíróság elé kerül Budapest, január 5. Évek óta húzódik már a harc egyfelől báró Gerljczy Félix, valamint nővérei, gróf Degenfeld Schomburgk Kristófné és báró Gerliczy Fclicia között fzüleik hagyatékáért. A báró nővérei 1,200.000 peng« erejéig indítottak pert fivérük ellen azon a rímen, hogy ennyi az örök részük, amit a báró nrm akart nekik kiadni. A Kúria jogerősen 600 000 pengőt Ítélt meg, báró Gerliczy Félix azonban a Kúria Ítéletében sem nyugodott meg, hanem arra való hivatkozással, hogy az öröklés idejében román állampolgár volt, a magyar-román döntőbírósághoz fordult s arra kérte, állapítsa meg a Kúriával szemben a saját illetékességét a pör elbírálására. Ez a magyar-rotnán nemzetközi döntőbíróság egy svájci elnök elnöklésével Budapesten össze is ölt és kimondla, hogy a pör tárgyalására nem érzi magát illetékesnek. Ilyen előzmények után gróf Degenfeld-Schomburgk Kristófné és báró Gerliczy Felicia a jogerős (D Délmagyarország munkatársától.) Január • isejévcl eltűnt a törvényszék zajos forgatagából egy név: dr. László Adolf táblabíró neve. Azt a szobát, amelyben huszonnyolc esztendőn keresztül megszakítás nélkül tárgyalt, január elsején, a szokásos bucsulátogatások után, kulccsal bezárt < és a kulcsot felakasztotta az ajtófélfára, mint rendesen. De ezt a kulcsot — tudta —, hogy többé nem 6 fogja onnan leemelni, mert január elsejétől kezdve nyugalombavonul közel 40 esztendei közszolgálat után. Aztán csöndben, észrevétlenül eltűnt a hatalmas épületből, azt mondhatnánk, hogy szinte kisurrant, ha ugyan nem volna «nnek a szónak valamilyen kellemetlen mellékzöngéjc . . . Felkerestük lakásán, a Szentmihály-ucca 9. s/ám alatti házban, ahol most teljesen egyedül üldögél egy nagy, világos szobában és elmélkedik az elmúlt negyven esztendő fölött. A hatalmas lakásban csak egyedül üldögél. Két es félesztendő alatt elvesztette feleségét és két (iát, egyetlen leányát pedig férjhez adta Pestre, így maradt egyedül éppen arra az időre, amikor a hivataltói viszszavonulva teljesen a családjának szentelhette volna minden idejét. Nem interjút csinálukn, csak elbeszélgettünk csendesen és hosszasan vele. A táblabíró és az újságíró, akik között eddig ott állott a birói emelvény és a bírói tekintély. EÍ A tekintély most seni hullott le dr. László Adolfról, sőt most mintha még ! teljesebb lenne ebben a csendes szobában . . . Furcsa dolog egy ilyen meghitt beszélgetés. Az ember csak ül azzal szemben, akit mindég meszszíről csodált és bámult. Jegyezni sem igen mer és kénytelen az emlékezetére szorulni a cikkirásnál . Miről is beszélgetett a nvugalmazott táblabíró? — Szegeden raitam kívül mée csak három bíró kúriai ítélet alapján végrehajtó utján letiltottak báró Gerliczy Félixnek Szöreg községtől járó 348 *zer pengő követelését. Szőreg ugyanis földeiket vásárolt a bárótól és ezzel az összeggel még hátralékban van. A deszki birtokot, miutáji a báró nem fizetett, a felperes hölgyek elárvereztették. Ebből az árverésből a vételár egyrésze miatt pór támadt a két félperes hölgy, Degenfeld-Schomburgk Kristófné és Gerliczy Felicia között is. Dr. Varrók Béla törvényszéki bíró arra utasitotta most a Feleket, hogy ezt a port a január 15-re kitűzött tárgyalásig írásban készítsék élő. A dolognak ebben az állapotában ujabb Fordu lat következett bo: a külföldön, részben Münchenheti. részben Vaduzban, vagy Romániában tartózkodó Gerliczy Félix a nemzetközi döntőbírósághoz intézett ujabb beadványában a magyar-román döntőbíróság előtt Utetéktelenség folytán megszüntetett pör újrafelvételét kérte azon az alapon, hogy a döntőbíróság lényeges kérdésekben tévedett. van, aki mint biró töltött el ,'58 esztendőt ezen a pályán: a táblaelnök ur. Muntyán és Elekes táblai tanácselnökök. Huszonhét esztendős koromban lettem Szegeden albiró. Debrecenből pályáztam ide, veszedelmes versenytársam volt Somogyi Szilveszter személyében, de nekem sikerült idekerülnöm, Somogyi Szilvesztert csak később nevezték ki albirónak . . . Egész pályámon keresztül sohasem éreztem, hogy mi az a protekció . . . Szép és fájdalmas dolog ennyi idő multán visszatekinteni... Harmincnyolc esztendőn keresztül működtem Szegeden és ebből huszonnyolc esztendőt abban a másodemeleti szobában töltöttem el, ahonnan most nyugalomba mentem. Előbb a törvényszéknél, majd a táblán, aztán újra a törvényszéken dolgoztam, kezdetben jobbára, mint büntetöbíró, később mint polgári biró ... Én még résztvettem a régi esküdtbiróságban, amely többek között a törvényszék területén előforduló összes sajtópöröket is tárgyalta Emtékszem, egyszer hajnalig tárgyaltunk egy szabadkai sajtópört ... Az esküdtek a tanácskozás alatt nem távozhattak el addig, amig csak meg nem hozták a verdiktet . . . — Igen, a sajtóügyeket okvetlenül az esküdts:ék elé kellene utalni, úgyszintén a köztörvényügyeket is . . . Ezek közül azonban csak azokat, melyeknél a szakbíróság ugy látja, hogy nem tud teljesen megfelelő Ítéletet hozni, hanem jobb lenne, ha abj ban az ügyben az esküdtek mondanák ki a végső szót . . . — Résztvettem az uj esküdtszékben is, amely az akkori híres Haverda-ügyet tárgyalta. Az esküdtszéki rendszernek az volt a hibája, hogy felmentés esetén a szakbiróság nem utasíthatta viszsza a verdiktet. Ez történt a Haverda-ügyben is, mert a szegedi esküdtszék Haverdáékat, mint ismeretes. felmentette, csak aztán a pesti esküdtszék n»gy * j í r i mérm* és bw*t4a rUtr nagy választék • I f s 6 í r • k. Cbapal csikó bnwki . . . 180.— P-t« Macska 7/8-oe bunda . . . 175 — P-MH Perzsaláb bosszú bunda . 400 — P-MH ROSMANNAL Szeged, Kárász n 9. ítélte el őket. Ezt a hibáját az esküdtbiráskodásnak később korrigálták. Mi tárgyaltuk Szalma István ügyét is, érdekes, most jut eszembe, hogy ez volt az egyedüli halálos itélet, amelynek meghozatalában résztvettem . . . Botorkálunk az emlékek között. — A háború alatt az ötös tanácsokban vettem részt, a háború után pedig majdnem mindég polgári ügyekkel foglalkoztam. Én léptettem életbe a szegedi örvényszéken a vegyesbiróságot, amely a haszonbér leszállítás és felemelés ügyekben tárgyalt, én léptettem életbe a tisztességtelen versenyről szóló törvényt is. Ez a törvény 1920 óta van életben és ilyen ügyet rajtam klvfll ezideig Szegeden még egyetlen más biró sem tárgyalt . . . Az én reszortomba tartoztak a szerzői jogbitorlási, a hitelcsoportbeli ügyek, a váltó- és kereskedelmi ügyek . . . eléggé változatos volt az életem, nem panaszkodhatom . . . Voltak ezenkívül kártérítési, örökösödési, dologi pöreim is . . . ! sok sok pör, ki tudná a számát?! ~ Mielőtt a bírósághoz kerültem volna, ügyvédi vizsgát tettem, aztán neveztek ki Zilahra. Onnan kerültem Debrecenbe, ahol Besscnyey Szél Farkas tanácselnök volt amentorom. Sokat tanulta» tőle, igen nagy hálával gondolok rá mindig. Neki köszönhetem, hogy Szegedre kineveztek albirónak, olyan tele tarsollyal bocsájtott útnak, ami a legjobb ajánlólevélnél is többet ér . . . — Mindég azt tartottam, hogy a birói hivatásnál szebb hivatás nincs a földön, ez a hivatások koronája . . . Ami ügy elébem került, azt igyekeztem legjobb tudásom szerint eldönteni. Ugy vettem észre, hogy feletteseim meg voltak elégedve munkámmal, amelyet mindég csöndben végeztem el ... A bíró olyan, mint az asszony: mennél kevesebbel beszélnek róla, annál jobb. — Bizony fájdalmasan tekintek vissza a múltra. De hiába, ez a sors ntja, az öregek elmennek és jönnek helyükbe a fiatalok. Szerencsére kitűnő az utánpótlás és ez nagyon megnyugtató. Hála I«tennek, a bíróság iránti bizalom és tisztelet a sok vihar és felfordulás után is tisztán én mocsoktalanul fennmaradt, «mi nem is csoda. A bírónak va. lóságos szerzetesi életet kell élnie. Egyetlen ju talma az, hogy érzi magán a társadalom elismerő tekintetét, amikor elismeri a birói intaktságot . . . A bíróságnak olyan vezetői vannak szerencsére, akik ezt a szetlemetápolják és fenntartják. Végül sok mindenről esik szó, többek között a polgári perrendtartás készülő reformjáról. Megemlíti dr. László Adolf, hogy véleménye szerint a Plósz-féle perrendet kellene teljes egészében viszszaállitani és az egyes bíráskodás helyett visszaállítani a tanácsban való bíráskodást, amely bi» róképzés szempontjából is a legüdvösebb volna, habár — mondja — az egyesbíráskodásnak is igen sok előnye van ... Az uj perrendtartási tervezet módot nyújt az igazságügyi miniszternek arra, hogy a tanácsbíráskodást "visszaállítsa . . . Megszakad a beszélgetés, szedelőzködünk. Arról beszélünk, hogy nemsokára, talán májusban elköltözik Szegedről. — Nehezen megyék el innen. Itt születtem, i* jártam iskolába, itt dolgoztam, majd miwdtenkt ismerősöm ... De most mégis nagyon e«yed«l vagyok . . . í fcfiflNwr ÍJ*/¡V T Csillárt rádiót Meteor Csil'árgyár R. T. szegedi lerakatánál vásároljon. <fN 4 lánqu ebédlő csillár . . . P 20."i í Állólámpa modern ..... P 4.80 TIIIFON 39—76 Az összes rádiókészülékek raktáron. Kérjen díjtalan bemutatást. METEOR Csillárqyár szegedi lerakafa, Kárász-u. 11. toló kttnyveok^k érvényetek. „A biró egyetlen jutalma, hogy érzi magán a társadalom elismerő tekintetét" Csendes beszélgetés László Adolffal, a szegedi törvényszék nyugalomba vonult táblabirájávai