Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-06 / 4. szám

DELMAGYABORSZAG ffSSíSKrSESCBKSS« Szerda, 1937 január 6. S^SUSSST^XpS&^S : A.rSdl - Egye. ¿r« oetk«» "ff" f• í , Ara ÍO ílllér 1». <r«»Ar- «• Ünnepnap »• UU. Hlr« < 'nöí ucca 1». Telefon: »3-00. - Tnvlr®« , delitek >eiv6lele tarlfn tzortnl. Megle, e* leveleim: níip-,„yaror«6g. Szege« XIII. évfolyam 4 S2S 'enlk Mttö Kivételével napoota reggel, Csökkented a köz terheket! A magyar gazdasági élet elmúlt esztende­jének adatai összefoglalása közben örvende­tes és vigasztaló eredményeket találunk. Az állami bevételek összesre megközeliti a 850 milliót, ami az 1935-ös év eredményével szemben mintegy — hetvenöt milliós, tiz százalékos emelkedést mutat. Ez az eredmény magábanvéve is jelentős fejlődés­re mutat, mert okait nem az adóvégrehajtás kíméletlenségének fokozásában, hanem a polgárság fizetőképességének, bár egy pa­rányi, de mégis érzékelhető emelkedésében szabad már keresni. A kincstárnak az év vé­gén kétszázmilliós követelése volt a jegybanknál s ez a rég nem tapasztalt tü­net is egyfelől az egészségesebb gazdálko­dás jele, másfelől lényegbevágó gazdaság­politikai és adóztatási rendszerbeli változás elhatározását követeli meg. Bár pontos adatok nem állnak még ren­delkezésre, szakemberek a külkereskedelmi mérleg aktívumát az elmúlt év végével leg­alább hetven millióra becsülik, ami az 1935-ös év eredményével szemben újra mintegy ötven százalékos emelke­désnek felel meg. Ez természetesen nem lett volna elérhető a mai autarchiás korban a behozatal lényeges csökkentése nélkül. Részben pénzügyi kényszerűségek, részben gazdaságpolitikai belátás alapján állott elő az a helyzet, hogy a konjunkturás évek öt­százmillió pengős készáru behozatala az el­múlt évben az egyötöde — százmillió pen­gő — alá csökkent, saját ipari kivite­lünk pedig kezdi megközelíteni a készáru behozatal értékének kétszeresét. Mind­ennek következménye a munkanélküliségnek legalább is az ipari szakmunkások körében történő lényeges csökkenése s ma már nem­csak a munkapiac egészséges kereslete, de a munkanélküliség éveinek sorvasztó nyomo­rúsága követketében bizonyos iparágakban — szerencsére — a munkáshiány rég nem észlelt jelensége kezd mutatkozni. Ezek a kedvező tünetek nem elszigeteltek, észlelhető az okokban és okozatokban egy­aránt s a gazdasági élet, mely ezeknek az okoknak és okozatoknak szövevénye — félő bizakodással írjuk le a szót —, lassú ébre­dezéssel, szinte az ájulásból eszmélve érzi magában a szabadabb lélekzetvételnek s az erekben csörgedező vér bátrabb pulzusának visszatérő életjeleit. Ezek a jelenségek azonban u} köteles­ségeket szövegeznek meg pénzügyi és adóztatási rendszereink számára A gazdasá­gi életnek nem lehet az a célja, hogy a kincstárnak a jegybankkal szemben fennálló követelését fokozza, de nem lehet célja nz sem, hogy a gazdasági életnek a pustza meg­élhetést biztosító erején tul minden erő­forrást lefoglaljon a közszolgáltatósok s/ámára. Ha egyrészt az okosabb gazdálko­dás, másrészt n külkereskedelmi forgalom eredménye és hatása, a következetesen ke­resztülvitt takarékosság és végül a viszony­lag kielégitő termés nyomában járó inkább könnyebbség fellendülés az állam bevételeit fokozni képes volt, akkor ebből nem az kö­vetkezik, hogy most a kiadásokkal kövessük, vagy hagyjuk is el a bevételeket, hanem az, hogy könnyitsünk az adózó polgá­rok terhein. Hogy a termés milyen lesz, azt senki sem tudhatja, hogy az idei külkereskedelmi mér­legünk milyen egyenleggel végződik, az ma még ismeretlen s nem egészen hatalmi kö­rünkbe eső tényezőkön mulhatik. Az ébre­dező optimizmusnak niincs még olyan szár­nyaló ereje, hogy az államgazdálkodást a boldog várakozás italával részegíthesse le. A kormánynak kötelessége kímélni a polgárság gazdasági erejét s azt a parányi könnyebbü­lést, amihez talán hozzájutnak, tartalé­kolni kell a jövőre. Amikor azonban az állam bevételei hetvenötmillióval emelked­tek, a kormány nem térhet ki azoknak a súlyos igazságtalan, aránytalan­ságában brutális s a gazdasági életet megbénító adóknak eltör­lése, vagy lényeges csökkenté se elől, melyek legalább részben ezt a pénzügyi eredményt — kisajtolták az állampolgárok egyes, külön terhekkel sújtott csoportjából. Nem tartható fenn tovább a magánt iszt­viselők elefantiáziszban szenvedő külön­adója, enyhíteni kell a házbírtok külön­adóján s nem szeretnénk örökletesnek te­kinteni a kenyeret drágító lisztforgal­mi adó himalayai magasságát sem. Mi már átvészeltnk olyan boldogtalanul boldog időn, amilyen a konjunktura korsza­ka volt, amikor a gazdasági életből kiszi­vattyúzott életerőt — bogy nagy feleslegek nem mutatkoznak —, szubvencionált válla­latokba pumpállak bele s amikor a kiadások mérhetetlen növelésével biztositották az egyensúlyt az egyre emelkedő bevételekkel felduzzadt költségvetés számára. Nem akar­hatja senki, hogy ezek a részeg farsangi idők visszatérjenek. Az állam gazdasági vezetésé­ben több megfontoltságot és józanságot kell feltételezni, de éppen a nagyobb megfon­toltság és tisztában látó józanság sürgeti azt, hogy az állam nagyobb bevételei necsak a kiadások emelkedésében, hanem a polgár­ság terheinek csökkentésében is éreztessék hatásukat. A közterhek csökken­tésének sorrendjét az igazságtalanság és aránytalanság foka szabja meg s a hetvenöt­milliós bevételemelkedés s a kétszázmilliós kincstári követelés legalább azzal az ered­ménnyel járjon, hogy a dolgozó polgárság verejtéke a közszolgáltatások alapjai közül kimarad. Tombol a véres harc Madrid uccáln Súlyos veszteségek a polgárháború mindkét frontfán Páris, január 5. Madrid körül tegnap véres csaták dúltak és a felkelők jelentős sikereket értek el. A milícia nem tudta feltartani az ál­talános támadást és visszavonult. A felkelők­nek sikerült elvágni a milicia összeköttetését La Coruna és El Escorial között. A felkelők ágyúzása következtében háztömbök dőltek ösz­sze, de heves volt a repülőtámadás is. amely­nek 300 halott ja van. Villaverdében eredményes volt a milicia tá­madása és itt meg tudta tartani állásait. A szevillai rádió azt jelentette kedden, bogy a felkelők az általános támadás során elfog­lalták Villanueva, Mahadonda és Las Rosas helyiségeket. Ezek a helyiségek Madridtól mintegy' 8—10 kilométerre vannak. A madridi kormány jelentése szerint csapatai a Guadalavara szakaszán több fontos pontot elfoglaltak. A Madrid körül duló harcokkal kapcsolatban azt jelentette a kor­mány, hogy a felkelők ágyúval és repülőgéppel támogatott támadása több helven áttörte a mi­licia állásait. A csapatok visszavonultak és ujabb állásokban helyezkedtek el. ahonnan jobban védekezhetnek a felkelők támadásai ellen. Barcelona körül lövészárkokat építtet a kor­mány. mert a hadvezetőség arról értesült, hogy Franco csapatokat akar partraszál­litani Katalóniáhan. Az Evening Standard szerint spanyol fel­kelő csapatok Madrid elleni legutóbbi támar dással egyidejűleg keleti irányban is előre­törnek Albacete felé, amely Cartagena és Va­lencia felé vezető utak legfontosabb csomó­pontja. Ennek a városnak eleste megpecsételné a spanyol polgárháború sorsát, még abban az esetben is. ha Madrid tovább tartaná magát. Mint Bjlbaóból hivatalosan jelentik, a baszk kormány vadászrenülőgépei hétfőn lelőtték a nemzeti csapatok három repülőgépét. Mint Santanderhől jelentik, a nemzeti csa­patok tjmsdást intéztek, Espinoza de los Mon­teros közelében a köztársasági csapatok uj ál­lásai ellen. Elkeseredett harc után kénytelenek \oltak visszavonulni. Több, mint vOO emberi és nagyobb mennyiségű hadianyagot hagytak hátra. Az Havas Iroda kiküldött tudósítója jelenti. hogy a felkelők támadása tovább tart. Reggel óta megint heves harcok folytak Las Rosas­ban, Antabár előtt, valamint Muchuo ház kö­rül. A kormánycsapatok vesztesége jelentős. A kis uccaközben, mintegy 400 halottat számol­tak össze. Az északi hadsereg főparancsnokságának megállapítása szerint a legutóbbi napokban a kormánycsapatok oldalán csaknem kizárólag a nemzetközi zászlóaljak vettek részt a harcok­ban és 2000 halottat és sebesültet vesztettek. A déli órákban Valdemarillo környékén folyt a csata. A védelmi tanácsnak kedden délben kiadott rövid hivatalos közlé­se szerint a nemzeti csapatok három nap alatt megújuló heves támadásokat intéztek a kor­mánycsapatok ellen Boadilla és Mavadahimda közeiében. A legutóbbi ütközetek igen heves lefolyásúak voltak.. A nemzetiek azonban a közlemény szerint nem tudták megtörni a kor­mánycsapatok ellenállását. Hasonlóan heves támadást intéztek a nemzeti csapatok Villa Nueva ellen. Delpardillo közelében, továbbá a Las Rosas és Hendoa városnegyedek ellen. A támadások itt sem vezettek eredményre. Londonból az a jelentés érkezett kedden, hogy a spanyol vizeken tizenhét angol hajó cirkál. A hajóraj azt a parancsot kapta, hogy szükség esetén fegyveres erővel védie meg az angol kereskedelmi hajókat a támadásokkal szemben. „Nyilvánvaló tévedés.. London, január 5. A tengernagyi hivatalhoz érkezett jelentés szerint az Etrib angol gözte nek spanyol nemzeti hadihajók részéről tőr tént feltartóztatása nyilvánvaló tévedésre ve­ri

Next

/
Thumbnails
Contents