Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-24 / 19. szám

Ém SFSlZSZSSSfíSSS^SSi Vasárnap, 1937 Január 24 kWctbBkbnyvlér «* leqvlroda: Aradi •MCa (t. Telelont lM>«..Nyomda: Löw Up«M ucce 1». Telelőn: 13-OB. . lövlroll **• leTtlcin: Délnagyafonxág, Szeg?«) ELAFIZETES, Harenla helyban 3.XO vldeben «• Bndapeilen 3.0U, kUltoidUn 6.4<l pengő. — Egye» izAm ara hetküi nap 1«. va»Ar. és Ünnepnap l® UU. 411 r_____ , . . ^_ delitek •rivi'trlr InrliA acetlnl. Megje. XIII. evlolyam, SZ. 'e-lk hélio kivéte'ével naponta reggel. 4ra 16 HUér A tizedik évfordulón Csodálatos korszak a miénk: birói ítéletek fogalmazzák meg a politikusok programját. Ha a liberális párt szegedi ünnepén érzékeltetni akarnánk a párt tízéves tevékenységének eredményét, egyetlen mondatt á tudnánk összesűríteni mindazt a bátor kiállást, hősi harcot s a haladásnak férfiúi szolgálatát, ami ennek a pártnak lezáruló korszakának tevékenységét kitölti. S ez az egyetlen mondat azt az igazságot deklarálná, hogy ami ebben az országban ahaladás irányában történt az utolsó tizenöt év alatt, az mind e párt követelésére történt s ennek a pártnak programját valósította meg es mindaz, ami ártalom volt, ami az ország 'érdekeit sértette s a nemzet jó hirét megtépte, az mind e párt törekvései és programja ellenére ment végbe. Ez a megállapítás nem elfogult pártemberek dicsekvése s nem legyezgetése hiúságoknak, ez a megállapítás B történelem igazolása. A jogrend helyreállott ez alatt a tizenöt év elatt, — dé követelle-e más nagyobb elszántsággal, mint ez a párt a jogrend helyreállítását? Az ország gazdasági rendje megerősödött, de ki harcolt bátrabb kiállással, keménvebb szavakkal az állami szubvenciók, az adózók pénzéből juttatott kedvezményekrendszere, a behozatali és kiviteli engedélyek kiváltságai, az egyoldalú kedvezmények s a termelési osztályok egyenlőtlen megterhelése ellen ? Eljutottunk annak az álíalános belátásához, hogy a nemzetnek választójogi reformra szüksége van s hogv ez f> reform nem odázhatja már el a titkos választások behozatalát, — de ki volt prófétája, ki volt apostola, ki volt a „ceterum renseo" kérlelhetetlenségével sürgetője és számonkérője ennek a reformnak? Ez a párt és ennek a pártnak vezére. A pénzügyi szanálás be van fejezve, — de emlékezünk, -— ez a párt szinte egyedül harcolt azért, hogy ne a polfárság teherviselő képességének maximális igénybevételével hajtsák végre a szanálás munkáját s ne adion a törvényhozás olyan korlátozás nélküli felhatalmazást a kormányzatnak, — súlyos emlékű neldák igazolása szerint rr. amivel élve a világválság hatását nem csökkentették, hanem fokozták elmélyítettél;" ebben az országban'. Az ország külpolitikai tevékenysége lerén ez a párt mindig azért* harcolt, hogy szakítsunk a felelőtlen nyilatkozatok és impulzív föllánr golások kalandos rendszertelenségével s ne eeyesek vágyálmai, hanem a nemzeti közösség érdekei szabják meg a külpolitika irányát. S amikor ennek belátása úrrá lett a kormány külpolitikai törekvéseiben, nem mulaszthatjuk el, hocv a párt tevékenységének szerepét és eredményét ebben a vonatkozásban is mesrállapitsük. Egy. vezércikk kagylójában nem lehet kimeríteni tizenöt év munkásságának tengernyi eredményeit. De valamit ki kell még emelnünk a multak emlékei közül, valamit, ami valósággá vált és kormányzati programmá lépett elő. Ki volt az, aki ebben az országban a háhoru után legelőször beszélt nemzeti koncentrációról, ki vo't az, aki először látta be, hogy pártviUoiwsc' kicsinyes kedvteléseit nem eneedhetiük meg magunknak azokban az időkben, melyek történelmi elhatározásokat és cselekvéseket igényelnek ?• Ez a párt és ennek a pártnak vezére. S hogy ma megtisztult légkör teszi alkalmassá cselekvésre a törvényhozást s hogy a szükséges reformok számára valóban elérkezett az „idők teljessége", abban is része van annak a pártnak, amelyik az erők egye.sitésének szükségességét először látta be és először hirdette. S most — birói i t é 1 e t e k is, hirdetik azoknak a követeléseknek jogosultságát, melyeknek ez a párt volt harsonása. A liberális párt és vezére, R a s s a y Károly követelte annak a közszellemnek likvidálását, amelyik megtűrte a választási becstelenségeket. s követelte annak a törvénynek kiirtását is, amelyik visszaéléseknek és erőszaktételeknek volt táptalaja. Ezt a párt követelte a kivételes jogszabályokkal való kormányzás likvidálását, a kivételes állapotok megszüntetését s a polgári hadijognak hatályon kivül helyezését. Birói ítélet állapitja meg ennek a követelésnek jogszerűségét és alkotmányosságát. És — ne felejtsük el soha, — a kísértések óráiban —, de hosszúak és de megpróbáltatásosak voltak ezek az órák, — ez a párt volt az alkotmányosságnak, a parlamentárizmusnak, az ezer éves közjognak leghűségesebb őre, a legelszántabb védelmezője Amikor a szélsőséges indulatok mámora részegítette még a józanabbakat is, a .liberális párt maroknyi csapata rendelkezett annyi erkölcsi erővel és annyi morális bátorsággal hogy a magyar alkotmány integritásáért egyszerre két fronton is tudott harcolni uj, pogány mithoszok nemzetietlen törekvéseivel szemben. S amikor most város és képviselő, párt és pártvezér összetalálkozik, adjon a becsülettel harc eredménye s a jól végzett munka tudata erőt és bátorságot a harc folytatására is. Nem lankadhatnak el a harcosok, akiknek küzdelmét történelmi eredmények igazolják s akiknek elvhüségét, kitartását s áldozatkész munkásságát « nemzet történelmi céljai követelik meg. Szakadék szélére került a nemzet, amelybe lezuhanva, elveszítheti nemcsak a Jelenét, de a jövőjét is" üassaii lídroln naőnielenttiségn politikai Deszíde a szegedi vacsorán — Eles sihraszailás a korntániizafl rendszer ellen, ameln elírni a társadalom rendiéi es az oszag biztonsagai fenyegető izgatásokat Szeged társadalma impozáns módon ünnepelte Rassayt, aki tíz esztendeie képviselője a városnak Érdekes felszólalások a Polgárt Szabadság Partidnak Ohnepl vacsoratan Gróf Apponyi György: Rassay vezérsése alatt küzdünk a polgári jogok védelméért (A Délmagyarorsrág munkatársától.) Szombaton este a polgári gondolat és a szabadelvű eszmék tántoríthatatlan harcosát: Rassay Károlyt ünn.pelte Szeged polgársága abból a nevezetes alkalomból, hogy tiz esztendeje képviseli Szegedet az ország parlamentjében. A Hungária-szálló hatalmas emeleti termében folyt le a bensőséges ünnepség — ugyanott, ahol tiz esztendővel ezelőtt Rassay Károly először találkozott szegedi híveivel és mondott nagy bemutatkozó beszédet. A. Hungária nagyterme szombat estére színültig megtellett. A városi polgárság minden rétegének képviselői mellett megjelentek a röszkei. a széksóst, a szentmihály teleki, a feketeszéli, a doma- /"k i -ra 'dák népes küldöttségei Is, hogy szeretetükről és ragaszkodásukról biztosítsák Rassay Polgári Szabadság (Rassay) Párt szegedi frakr dójának vezetősége, élén dr. Pap Róberttel. A terembe lépő Rassay Károlyt és a kíséretében levő gróf Apponyi Györgyöt a közönség lel kes éljenzéssel és tapssal fogadta. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Rassay Károly emelkedett szólásra és beszédében markáns színekkel ecsetelte a jelenlegi politikai helyzetet. Egész beszédén végigvonult az a nagy aggódás, amellyel a politikai viszonyok alakulását figyeli és amely aggódásnak az utóbbi időben nem egyszer hangot adott Politikai szempontból tei tünést keltő beszédet a bankett közönsége áiian dó helyesléssel, tapssal kisérte és amikor közel egyórás fejtegetéseit befejezte, a vacsora részt vevői felállva, percekig tapsolták Kijutott az ün Károlvt. \ banketten telies számban megjelent a —'neülésből gróf Apponyi Györgynek is. akit dr Pap