Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-24 / 19. szám

¿ÉLMÁGyARORSZtfCi Vasárnap, 1057 január 24; E S K ! télyi fes LUXUSCIPO SZENZÁCIÓ! y *ZSURKO clpöUzlet, Kossuth Latos sugárute LELTÁRI KIARUS1TASA1 .JartuAr H-ifll február «-lg! lelilntse men niraValelnbat! HÓ fis RUND ACIPÖK Róbert üdvözölt meleg szavakkal. A jubileumi bankett lefolyásáról az alábbiak­ban számolunk be: A vacsora első köszöntőjét dr. Bodnár (iéia tartotta, aki Szeged szabadelvű polgársága nevé­ben üdvözölte Rassay Károlyt. Beszédében visz­szapillantást vetett a háborút követő korszak po­litikai történetére és megállapította, hogy a lezaj­lott forradalmak és ellenforradalmak egyaránt távol állottak az igazi demokráciától. Tiz évvel ezelőtt, 1920. decemberében került végre arra a sor, hogy egy szélesebb néprétegekre kiterjedő választói jog alapján magu a nép választhatta meg országgyűlési képviselőit. Rassay Károly szegedi pártja létét <iz alkotmányosságra és az emberi szabadságjogok elvére alapozta. Ezt a kettős gondolatot képviseli Ras­say Károly és képviseli már tiz esztendő óla erős hittel, mély meggyőződéssel tántoríthatatlanul. — Sem esengő kincsekkel, sem szóvirágok ára dalával nem hódolhatunk az igaz érdem előtt — fejezte be hatásos beszédét dr. Bodnár Géza —, csak két szavunk van: n köszönet a múltért és a hflség Ígérete a jövőt illetően. Rassay Károlyt tartsa meg in :' soká a Mindenható hazánk bol­dogulására. Dr. Pap Róbert, a, szegedi szabadelvű párt elnöke állott fel szó­lásra ezután: — Tiz évvej ezelőtt azzal a szózattaj, köszön-, több be ebbe a városba Rassay Károly, hogy vi­lágtájak várdorai vagyunk. Akkor fiatal egyén, jelent meg közöttünk és felvillanyozta az ellen­zéki polgárokat. Ugyanebben a teremben jelentünk meg, itt hirdette Rassay Károly az igéit. Ezért választottuk most ezt a termel, hogy erösebb le­gyen a visszaemlékezés. A szegedi szabadelvű polgárok megérezték Rassay Károlyban a jövő emberét. ttassay hozzáidomult a szegedi nép gondolkodásúhoz és ő is fej tudta emelni a szegedieket az igazságai­nak megértéséhez. (Éljenzés.) Amikor üdvözlöm kedves vendégeinket, akik eljöttek Rassay Károlyt ünnepelni, felhívom figyelmüket egy kedves meg­lepetésre, és ez gróf Appouyi György megjelenése kőztünk. (Lelkes éljenzés.) Apponvi György ezál­tal bizonyítékát adta, hogy ahol Ilassay Károly van, ott az ő helye is. lla Rassay Károly hadako­zik, résztvesz mellette, ha ünneplik öt, akkor is incllellc látjuk. Aki a mi barátunk barátja, az ne­künk is barátunk és biztosítjuk Apponyi Győr­gyöt, mert az ő megjelenése kőztünk finnepet je­lent számunkra. A nagy Apponvi fiának megjele­nése körünkben bizonyság, hogy a mi törekvéseink igazságosak. (Ilosszanlarló taps és éljenzés.) Pap Róbert ezután gróf Apponvi Györgyre emelte poharát. Rassav Károly beszéde Eaután Rassay Károly emelkedett szólásra a vacsora résztvevőinek szűnni nem akaró óvációja közhen. A^./til kezme beszédét, hogy amikor 1ft20-ban bekerült a |iai I nnenibe azt a kérdést tniózte nM­#áho% Wify vén-e joga résztvaimi a nemzete sor­sának Irányításában. Í gy érezte, hogy neki is szerepe ikell, hogy legyen a törvényhozás munká­jában ési akkor fogadalmat tett. hogv mindig a denwkráeia érdekében, a polcán jogokért és H pol­s-ári s/álVadságokért f<>K 'kü/desi, munkálkodni, fvhhet s IpgadídiBához bű maradt politikai pályá­ján és hű Is marad ezután Is. (Lelkes éljenzés.) Ezután arról beszélt, hogy jól esik neki szege­di képviselőségének tízéves jubileumán a szegedi választóinak ragaszkodása. — Engedjék meg nekem, — mondotta emelke­dettebb hangon —, hogv ezúton is megköszönjem Szered város polgármesterének és a szegedi köz­élet errves vezetőinek azokat a meleg szavakat, amelyeket az én 10. éves képviselőségem jubileu­ma kapcsán elmondotlak. Ezek n nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy Szegeden megvan a/, az összhang, amely olyan nagyon hiányzik a ma­gyar közéletben • — V közelmúltban történt kormánv változás a parlamenti, életnek küszöbön álló megindulása — mosdotta Ilassay Károly — indokolttá tették, hogy megjelenjek körükben, tájékoztassam önö­ket az időszerű politikai kérdésekről. (Halljuk, hníKuk!) Nagyfántos?á2U javaslatok várnak le­fárgvalásra és néhány hét múlva a kormány elő­terjeszti első k")ltségvett>ét, amely vissza fogja tükrözni az uj korrnánv pénzügyi, gazdasági és szociális elgondolásait, K/.ékről az időszerű kér­désekről óhajtottam magam is szólani és má:r­csak az annvira fontos lx?l|K»li likai békés légkör érdekében is Kertllnl akartam a nohtjkai ellei> tétekéi felidért-etö és kiélező pro­blémákat. Sajnos, ar utóbbi hetri. de különösen a ttiujt ropok éfeményei arra kényszerítenek, 'hogy hit* ,térbe sjwirilv c ke| a kérdéseket, «sókra a »« .«?tíyekre hívjam f-el az önök, de elsősorban a iumnujiy és a felelős tényezők figyelmét, amelyek komolyan fenyegetik nem ­csak a politikai élet nyugalmát, dn az állam és társadalom békéjét is. — Három hónapja annak, hogy a jelenlegi? kormány átvette az ügyek intézését. Hogy lemér-« 1 lessíik közállapotaink leromlását, fej kell idéz-» nem akkori eseményeket. Darányi Kálmán kormányát ugy a parlamentben, mint a közvéle­ményben a legőszintébb jóindulat rs biialorrt fogadig, Parlamenti bcmulaikoajssa uláu sorbihi felállottak az e'lenzcki pártok vezérei és / készséggel ajánlották fel támogatásukat a kor­mány által programba vett békés politikai 'ég!,ön megteremtésére, a kormány közjogi és szociális terveinek megvtjlósiUtsái'a. Ez a megértés uraJko-* dott a választójog kérdésével foglalkozó párIHf közi értekezleten is. És ami mindennél fontosabW volt, ez a nyugodt parlamenti légkör hosszú idő után először hiven fe­jezte ki az orszáa hangulatát és < akaratát is. Mi volt ennek a JiirU-! -n valtozásuak az oka? Hi%' sz«i a kormány tagjaiban — a tragikusan dl«, hunyt Göml>ös Gyula személyétől eltekintve —j nem volt változás. \ kormány változatlanul ma-»i gáévá leli«, az előző kormány nemzeti célkitü-« zóseit és abból sem csinált titkot, hogy az addigi többségi parira ki\ jn támaszkodni politikájával. Mi volt tehát az ok, ami mégis arra késztette aa ellenzéki politikai pártokat és az. addig végsők icf nyugtalanított közvéleményt, hogy Darányi Kál­mán kormányát nyugalommal, söt kifejezett bi­zakodással fogadják? A felelet kézenfekvő. A* ország, értékelve a míiiLszterelnök ur puritánj egyéniségét, az egyéni módszeixkre való hivat* kozásban rejlő ígéretet, a világnézleti harook in* dokoiitlanságáról tett kijelentéseit, o csillogó frázisok hcluett hefelenteft hétköznap! moiiha­prograrooí, — bizalommal várta a nyugodt munka megin­dulását és a mull zavaró emlékeinek likvidálását. Soha még kormány nem indult útjára olyan ked­vező hangulatban és sikerrel biztató lehetőségek kőzött, mint Darányi Kálmán kormánya. És ma, három hónap eltelte utáu a miniszterelnök ur személye iránt érzett változatlan nagyrabecsülés sem Ígéretének és jószándekának komolyságában vetett minden bizalmam ellenére nyíltam meg kell mondanom, hogy a vállalkozását kiséro kedvező hangulat megroiuloU, a bizalom niegcsökkent. a komoly munká­nak elengedhetetlen előfeltételét képező nyugalom helyett a této­vázás, a bizonytalanság és nyugta­lanság érzése lett úrrá. Ha bennem az elvakult pártpolitikus szenvedéKvi élne, örömmel kePene néznem, ezeket a tünete-l ket. Lehet-ie az ellenzéki politika szániára teiM mékenyebb talaj, mint a várakozásaiban csaló-* dott, a jövő eseményei iránt bizonytalanságban! és félelemben tartott közvélemény? Én azonban sohasem tudtam és legkevésbé tudom ma ilyen sekélyes szempontból nézni a közéletet. Ebbefr» á pillanatban csak azt látom, hogy mindez ti bomlasztó erő és mesterségesen szított romboló szenvedély lelkiismeretlen ambíció, amely egy erős és céltudatos kormányzás alatt tehetetlen­ségre van iléli>et ma kihasználva a kormány hall­gatását, a helyzet kétértelműségét és a lelkekben élő nyugtalanságot, rohamra indul a társadalom es állam rendje ellen, Titokzatos műhelyekben, titokzatos megrendelé­sekre horoggá, bunkóvá, nyillá kovácsolják, kékre ús zöldre mázolják a keresztet, a val'ás szent szimbólumát, hogy az érdekek és gyűlölet har­oínalt eszközévé alacsonyítsak. A törvénynek sem­mibevevésével, ~ a tudattanságra és nyomorra spe­kulálva. külföldről importá't hazai zugnyomdiíkban elő­állított könyvek, röpiratok és plakátok özönével árasztják el az orszáijot, amelyekben az anlibolse­vizmus jelszava alatt a legfékte'enebb kommu­nista és felekezeti izgatást űzik. Lelkiismeretlenül állítják ízembe a munkást a gazdával, a gazdát a tisztviselővel, t tízztvisselot a boreskedővek Hirdetik a parlamentarizmus bukását,- a mai gazdasági rand csődjét, a töke elleni kiitféíítlén harcot, amelv smrinljük véresre szorítja "a mun- hallcatnak ••& egjidasági mink/terek' é*' ném kásság nyakát. És ezeknek a röpiratoknak ter-»i jesztésébeu nem egyszer résztvesznek az ezerholdas arisztokrata-csalá* dok tagjai, elfelejtve, hogy ugyanakkor ez a mozgalom UJ földbirtckpolitikát követel, amely szerintük végre megszünteti azt a lehetetlen állapotot, hogy száz-« és százezreknek nincs egy talpalatnyi földjük* És mindentiek az izgatásnak tápot, bátorítást, söt a nyomorgó tömegek előtt liilelt ad a saját tagininak egymás elleni in­trikáival elfoglalt kormány hall­gatása. Hallgat a miniszterelnök, az igaz­iágügyminiszter és a belügymi­niszter.

Next

/
Thumbnails
Contents