Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-17 / 13. szám

ÍO D tLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937. január 17. Sálakra férfi frakk ngek, keziy^k, har snyák, női ruhacsfpkel< emék lülök, v rágok, divatcsalíok, GFB harisnyák Pollák Testvéreknél. m ndenböl a leg óbbat, o csft Ara'ion ion kölcsön busz dinárt, a legkisebb fiának vennék valamit. Nagy, egészséges kölyök, Cilisónak hivjáki — Tudja mit? Vegyen helyettem valamit a többinek is, itt a pénz. Azzal ötven dinárt nyomtam a markába. Pájó szeme megtelt könnvel. — Istenem hiszen hajszál híjjá, hogy az ifiuré az a négy szép gyerek! Nem akartam találkozni Szavétával, (oh, Jókai-regényt se merek már olvasni, hogy ugy égjen bennem a tündöklő emléke., ahogy annakidején fészket rakott), — a véletlen ízt akarta, hogy ne kerülherssm el. Alkonyatkor ugyanis lementem a fülesbe s ott ült áz ócska padon, amely elmállott szivekkel van lelevésve. — Hallottam, mondta, hogv itt ¡ársz és biztosan tudtam, hogy eljössz ide. Soha ilyen szép nem volt. Annakidején karcsú, nyúlánk gyerek, most asszonyosan ömböíyü és érdekes. Csak az arca maradi hosszúkás, csak a szeme lelt sötétebb. Ereztem, hogy butává tesz a váratlan talál•>zás. valósággal hebegtem. — Hogy vagy? Von! egvet a vállán.— Ahogv látsz. Szóval ragyogóan. Mit csinálnak az aprószenteké Az a két nagy karika még tágabbra nyílt. — Kicsodák? — Az a gyönyörű uégv fiad. Erre elmosolyodott. ' — Ered j már te bolondos, miket beszélsz! — Hát nem vagy férjnél? Igen keményen, szinte szótagolva felelt. — Semmi kedvem hozzá. Az apai nagybátyámtól örököltem annyit, ho?v a kedvem szeri nl élhessek. Valami az eszébe juthatott, mert élénkebben l'olytalta. — Bizonyára találkoztál Pá jóval. Szegény, nyakig van már a delíriumban. Te. aki ismered a viszonyainkat s akit idehúz most is a lelked a gyerekkor vidékeire, nyilván azt hiszed. hogy Pájó <\sak élő személv. Nem, fiain, <» a legnagyobb fokban szimbólum is. Annak idején azzal mentegette a mulasztásait, hogy üldözik, meri szerb. Ti féltelek a nemzetiségi béke rtfegbolygatásátói, hagytátok szórakozni- Az uj impériumban aztán kinevezték jegyzőnek, megnőtt az önérzete, de összezavarta a fogalmakat s nem csak bélyegek tűntek el a kezén, hanem egész aktacsomók is. Minden szál hozzávezetett, jobban mondva az Íróasztalához, mivel .pedig nálunk nem tűrik a panamái. hamar elcsapták. Mert kénzeljük el. hogy azzal védekezik a némel, az oláh. meg a tót. hogv ő is nemzetiség, — ugyan mennyi bélyeg marad az iratokon? — Most szidja a saját nemzetét, türelmetlennek nevezi s kiad'a magái magvar mártirnak. A szerémi hegyekből egyre több kaluvert tanácsolnak el, azok errefelé veszik az 'iukat, mert hire meni, hoev Páió a legjobb Vwnvezctő. Ti állandóan kíméltétek — taintatból. Nálunk már háromszor ült vizsgálni fogságban. ...Untam Pá jót. hamar szakítottam is a 'i mával, másra tértünk ál. Ez azonban nem tartozik ide. Torontáli SZEGEDIEK találkozéhelve BUDAPESTEN GYÖRFI (HODERU) PENf 10 V., Harmincad ucca 3- az. Erzsébet ér Bécsi u. sarok Teljes komfort, dijtaian lift elsőrendű konyha, igen mérsékelt árak. Fldfcüzeri Mária Valéria ucca 7. sZ*m. I Szabott árak —vagy alkudozás Mozgalom indult a szabott árak álíaSónos bevezetésére (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány hétteJ ezelőtt az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülé ak'lójára a szegedi kereskedői érdekeltségek is foglalkoztak a szabott árak bevezetésének gondolatával. A mozgalom arra irányúit, hogy a szabott árak bevezetését kötelezővé tegyék minden üzlet számára. Most ugyanis az a helyzet, hogy néhány üdetben, érvényben vannak, a szabott árak. a legtöbb szegedi kereskedésbe® azonban erről nem akarnak tudni. A Kereskedők Szövetségének nagytanácsa is foglalkozott a szabott árak kérdésével és akkor elhatározta, hogy egyelőre nem foglal á'láit ebben a fontos ügyben, a kereskedők tetszésére bizza, hogy a szabott árakat bevezetik-e üzletükben, vagy sem. A szegedi kereskedők egyrésze a szabott árak bevezetése mellett van ás most újból akciót kezdeményeztek ennek érdekében. A kezdeményezők szerint Debreoanben ós Szolnokon már bevezették és a budapesti kereskedők körében is mindszélesebb körben életbeléptetik a szabott árakat, amelyek kizárják a felesleges és káros alkudozásokat. A szabott árak bivei azt kívánják, hogy az OMKE most az újesztendő elején hívjon össze a 1 szabott árak bevezetésének ügyében országos nagygyűlést ós ezen döntsenek a kérdésről. Ha az értekezlet a szabott árak bevezetése melleit foglalna állást, akkor ezt a határozatot minden kereskedőre nézve kötelezővé kellene tenni a szabott árak hí1 veinek véleménye szerint. Az országos r>szabott-ár értekezlet« előtt természetesen nyilatkozniok kellene újból a szegedi kereskedőknek, hogy kívánják-e a szabóit árak bevezetését. Értesülésünk szerint az OMKE rövidesen foglakozik ezzel a problémával és ezután a szegedi kereskedők is nyilatkozni fognak, hogy kivánják-e a szabott árakat, vagy sem. A szabott árak bevezetésének egyik lelkes híve a mozgalomról az alábbiakat mondotta: — A leghelyesebb az volna, ha a kereskedőket megszavaztatnák Szegeden, hogy akarják-e a szállott árakat. Bizonyos, hogy a belvárosi üzlettulajdonorok nagyrésze emellett foglalna állást, mert hiszen a szabott árakat a legtöbb helyen már életbeléptetlék. A szabott áron történő árusítás nemcsak a kereskedőnek, hanem méginkább a vevőnek az érdeke, mert a helyes ármegállapítás u'án a felesleges és hosszantartó alkudozásnak még a lehetősége is ki van zárva'. A vevő bizalommal megy be az ilyen üzletbe, mert tudja, hogy az időtrabló és örökös kételyt jelentő alkudozással nem fárasztják. A kereskedőket kötelezni kellene arra, hogy a szabott árakhoz szigorúan tart ák magukat és a kirakatokban is jelezzék. hogy a szabott árak hívei. Srk tn vannak a szegedi kereskedők között, akik nem kívánják a szabóit' árak életbeléptetését. —• Vidéken ennek semmi értelme síncsen — mondotta egy kereskedő a szabott árak ellenzői közül. A szegedi fogyasztóközönség, különösen a tanyaiak, hozzá vannak szokva ahhoz, hogy alkudjanak ós a kereskedő bármilyen áron kalkuláljon is, a vevők 90 százaléka lealkudja az árakat. A szabott árak bevezetésének ilyen körülmények között semmi gyal.'orlati ériéke sem volna. Budapesten sincsen egyöntetűen bevezetve a szabott ár, inert a fővárosi kereskedők tud ják, hogy a legtöbb üzletben ezt nem tartanák be. így volna ezzel Szegeden is, semmiféle szank:iót nem lehelne a kaímazni n kereskedővel szemben, ha a szabott árekat nem tartaná be. A vevők, ha vásárolni mennek, nincs kiszámított, kevés idejük, sokáig válogatnak ós szívesen alkudoznak, a kereskedők jwdig, sajnos, az év nagyrészében nagyop isráénrk arra, hosr'v mihél többet foglalkozzanak egy-egy vevővel. A magyar és főkjSp a vidéki kereskedőknek sokkal súlyosabb problémáik vannak, mint a szabott árak ügye, először ezeket a súlyos kérdéseket oldják meg és azután lehetne beszélni a szabott árakról. A jelek szerint a szabott árak kérdése még sok \ilára ad majd alkalmat a szegedi kereskedők között. «merihai citromos msziioiftiyeh. arc /izek, krémek, olajok, púderei Szer'ő ell'ni "ényvédő szerek. « fteiter Oszkárné hozmetiKai intézeti Szejred, Dueonics-tér 11,. I. em. Te lefon 26—02. Arcápolás. Szénsérh; bák. szemölcsök, szőrszálak véele gres eltávolítása. Fénykezelés. "inltvány.)k k!kéns*«.é. Oics* bértet'c.-dsze: 10ű~150 BULLA ELMA vendégjátéka a Terézköruti Színpadon László Miklós Dr. Kerekes Mária cimü 6 képes darabjában Főszereplők: Békássy István, G*i rd<tnyi La fos, Peti. László, Fenyő, Mi háh Rendező . Tarnay Ernő. 1» Ezt mesreiözi a na?y kabaré m;isor, melyet Salamon Béla, Rajna Allce, Herendi Manci, Lenqyel Gizi, Sass O ly, Kővári, Fülöo Sándor, Helfay és a nagy kabaré társulat játszanak. Rendező: Kőváry Gyúl*. Minden ünnep- és vasárnap dálután Vl 5 Arakor o'caó helyárakkal. Tel. 1-265-54. — Kezdete: 9 órakor. R e nd kívüli olcsó árak Blaulgnátz Kelemen ucca 5. sz női-, férfirubaáruházában. 3/4-ss iTvait női fe'iiicht SO FárL fekete télikabátod 25 p-<«>. férfi lengyel kabátok 50 p.«« Részletfizetésre is készpénzáron.