Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-17 / 13. szám

DHMAGYARORSZAG ÜZEOEO. SzeiketziMCg: Somogy' ucca 22.1, em. 1 eleien: 2>>33..Kladóhivaial, KölctönVönyvIér e* leqilrorin: Aredl ucCa S. Telelőm I VOh, _ Nyonuln: Löw < lp6> arca 1«. Telefon: 0-0«. - Iftvlra»' r» leTélelm: neur^ijyororíióg, Szeged Vasárnap, 1937 január 17. Ara 1© fillér XIII. évfolyam, 13. sz. ELÖrizElESj Havonta helyben 3.ZO vidéken «• Budapesten J.OO, kUllUldOn ».4" penqO. — Egyes *z«m ara hílnöz­nap tO, vasár- é* Ünnepnap UU, Hlr. delejek letveicle tarlta »zorlnl. Mcgle, e-lk nettó Hivílelével naponta reggel. Egyhangúlag Mégis csak elgondolkodtató jelenség az, hogy a francia kamara egyhangú határozat­tal fogadta el « Bilim-kormány előterjeszté­sét s egyhangú határozattal tiltotta el a spa­nyol polgárháború bármelyik pártja részére történő toborzást. A francia kamarának vannak szélső jobbol­dali tagjai, ott ülnek a „király rikkancsai" a katolikus klérus képviselőivel, a haladott gon­dolkodású radikálisok, a köztársasági párt hivei, két szociáldemokrata párt, valameriy­nyi polgári állam törvényhozása közül itt £ legnagyobb a kommunista párt — és ezek a pártok s a pártok tagjai most nagyon rég nem látott egyértelműséggel fogadták el azt a törvényjavaslatot, aminek nemcsak belpoli­tikai és katonai jelentősége van, de k ü 1 p o­litikai tekintetből is számottevő hatást lehet tőle várni. Maga Leon Blum ebben a javaslatban Franciaország béke­akaratának kinyilatkoztatását látja s ez a kinyilatkoztatás annál jelentősebb, annál nagyobbszabásu, mert valóban a nemzet egy­séges állásfoglalását tükrözi vissza. Alig van a világon parlament, mélynek pártjait olyan szélsőségek vá­lasztják el egymástól, mint a francia politikai pártokat. Azt lehet mondani, hogy az angol konzervatív pártot az angol munkáspárttól talán csak vérmérsékleti, tradicióbeli és ne­veltségbeli különbségek választják el. Az angol képviselők frakkjainak szabásában na­gyobb eltérés van, mint társadalmi felfogá­suk és politikai ideáljaik között. Az angol jobboldal haladó konzervatív, az angol pol­gári baloldal konzervativen haladó s az an­gol munkáspárt könzervativ és haladó, — ez az egész különbség. Mennyi vitát, mennyi szenvedélyt áldoztunk mi is valamikor an­nak, hogy császári-királyi, vagy császári é s királyi legyenek-e közös intézményeink és hatóságaink. Érthető tehát, ha az angol poli­tikai élet is vitatkozik olyan részletkülönb­ségeken, olyan felfogásbeli árnyalatokon, melyek pártjaikat egymástól elválasztják. Olaszországban és Németországban egyálta­lában nincsenek már politikai pártok, mind­két országban az állam és a párt fogalma egybeesik. Ellenben Franciaországban nem­csak az államforma, nemcsak a kormányzati rendszer, nemcsak a világnézet és nemcsak n társadalmi osztálykülönbség alakította ki a politikai pártokat, bár mindezek a tényezők a maguk politikai pártját is megszervezték. És most mégis egyhangú határozat jött létre s egyhangú határozattal fogadta el Leon Blum javaslatát « legintranzigensebb jobboldali párt is. Ez a jelenség két vonatkozásban is tár elébünk tanulságokat. Megmutatja, hogy a nemzeti egység létrejöhet a dik­tatúrák o s t or c s apá sa i és inter­náló táborai nélkül is, nem kel! hoz­/á erőszak és nem szükséges az sem, hogy olhal'gattassanak minden más véleményt s letörjenek minden más akaratot. Meg lehet találni azt az akaratot is, amit mindenki a m&eáénak tekint, akármelyik világtáj felől indult is el s akármelyik társadalmi osztály érdeke szabja is politikájának Irányát és tar­tamát. Nem kell tehát összetörni az alkot­mányt ahhoz, hogy mindenki legalább a jog­talanság egyenlőségét érezze. Az igaz lehet, hogy vannak idők és vannak kötelességek, amikor a nemzetnek meg kell mutatni a ma­ga osztatlan akaratát s amikor az erő feltá­rásának, vagy kifejtésének egysége valóban nemzeti érdek. De —; íme a francia példa, — mindez megtörténhetik az erőszak eszköze nélkül is s mennyivel meggyőzőbb, mennyivel hitel'esebb a nemzeti egységnek ez a megmutatkozása, mintha szétszórt pártok, elhallgattatott ellenfelek, elnémított sajtó s szöges drófók közé bezárt ellenvélemény sze­gődnek árnyékul az egyetlen akarat mellé Ma a nemzet egysége alkotmányos módon nyilatkozott meg s ha az alkotmánynak e hépképviselet az alapja, akkor nincs kétség abban, hogy valóban a nemzet közvé­leménye, maga a nemzet szólalt meg eb­ben a lenvügöző ti n i s z o n ó b a n. S ha F francia nemzet most pártállásra és társadal­mi osztálykülönbségre való tekintet nélkül Európa békéje mellett tüntetett ezzel a cso­dálatos egyhangúsággal, akkor talán mégi; bizni lehet abban, hogy egy-egy lépést mégis csak megteszünk néha a világ békéje felé. S bizni lehet abban is, hogy ennek az egy­hangúságnak, közvetett hatása is a béke ér­dekét fogja szolgálni. A forradalom és pol­gárháború spanyol járványát lokalizálni kell. Spanyolország nem lehet tovább laboratóriu­mi kisérleti telepe a világ municiógyárainak. A járványoknak az országhatárok nem tud­nak gátat szabni, a háború fészkét kel] loka­lizálni, ha nem akarunk örök fenyegetésétől rettegni. S ha ennek kívánásában nem csal a francia kamara tagjai, de a világ valameny­nyi parlamentje egyhangú határozatban egye­sülnének, a világ közvéleménye talán mégis csak véget tudna vetni annak a veszélynek s le tudná fegyverezni azt a fenyegetést, ami a spanyol polgárháborún keresztül a béke il­lúziójának arra a csöpp kis jóságára is rátör, amit ma még n magunkénak mondhatunk. Franco tábornok elaíía Németországnak a spanijol rfóbdnqáh termései i Usbói fellángolt a harc a madridi negyedekért London, január ló. Angol gazdasági körökbej) nagy nyugtalansággal figyelik az angoC érdekelt­séghez tartozó spanyolországi mangán- és réz­bányák sorsát. Franco generális a Huehaban lévő rézbányák egész termelését lefoglalta és eladta Németországnak. Az angol társaság jelentése sze­rint az igy szállított áruval törleszti Franco gene­rális a németek állal nyújtott segítség kö'tségeit. A bányatársaságok érdekeik megvédése céljá­ból az angol külügyi hivatalhoz fordultak. Az an­gol munkáspárt ebben a kérdésben is vitát akar indítani az alsóház legközelebbi ülésén, mert meg­engedhetetlennek tartja, hogy angol tulajdonban lévő vállalatok kihasználásával pénzeljék a fel­kelők mozgalmát. ,, . Barcelonába költözik a Kormány Madrid, január 16. Szombatra virradó éj­szaka erős harcba kezdtek a felkelők a főváros körül. A küzdelem reggelig tombo't, 1-üiöiiösdjb eredménye azonban nem. voll. A fe kolőkmek az volt a céljuk, hogy az egye levői városrészben lévő csapatukkal megteremtsék az összeköttetést. .4 támadás a jelkelők wreségével végződött. A kor­mánycsapalok parancsnoksága abban bízik, hogy a muníció- és éJelemnélküii felkelők az egyete­mi negyedet rövidesen kiürítik. Azt is jelentette a kormány, hogy a lakosság a szigorú rendelkezés ellenére nem Jxaj ondó ki­üríteni a fővárost.Több, mint negyedmil.ió olyan ember van még a fővárosban, akikre nincsen szük­sége a kormánynak. Azzal kapcsolalban, hogy a lakosság nem akar­ja kiüríteni Madridot, Salam.mcából azt jelen­tették, hogy a lakosság fél az anarchistáit fosz­togatásától, mert ezek máris sorra tárják az el­hagyott házakat.* lakásokat; Párisi jelentés szerint a felkelők előnyomulása már erősen fenyegeti Valenciát, éppen ezért a Cabalíero-kormánynak az a szándé­ka, hogy átteszi székhelyét Barce­lonába. A sevillai rádióál'omás je"en!ése szerint a déli harctéren küzdő nemzeti csapatok elfoglalták San Pedro del. Alcanlara községet. A szárazföldi csapatok támadását a légi és a tengeri haderők is támogatták. Az ellenség rendetlen fulásban keresett menedéket. Suíyos zavargások Spanyol­országban Púris, január 16. Bilbaóitól jelenük., hogy ma ott zavargások vollak. Ezt a hírt megerősíti aj a jelentés, amelyet a bilbaói belügyi népbiztos adolt ki. amely szerint ott nyugtalanságot sziló eleinek rö|>cédu'ákat terjesztettek és tűn ¡eleseket rendeznek. A Liberte értesülése szerint a madridi hatósá­gok nem tudják a rendet Santartani és az Onnan menekülő lakosságot mindenéből kifosztják. Ai asszonyoktól minden ékszert elvesznek, még a jegygyűrűket is lehúzták az ujjukról, St. Andorból érkezeit mexikói és' kubai mene­külők elmondják, hogy St. Anderben 250 em­bert agyonlőttek. Ezeket éjjel vitték el és még azt sem engedték meg, hogy felöltözzenek. Három soanyol haió kalandja a KonigsDerggel London, január 16- Különös incidens híre ér­kezett a spanyol vizekről, ahol egy Bilbaóija ér­kezett jelentés szerint a Königsberg német cir-' ­káló Santamder közelében feltartóztatott é<. 4t-1

Next

/
Thumbnails
Contents