Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-12 / 8. szám

Kedd, 1937 január 12. Oíl MAG/ARORSZAG 3 „Nem Hitler és Stalinv hanem Róma és Moszkva" A Katolikus Népszövetség alsóvárosi gyűlése (A Délmagyarország munkatársától.) A Katolikus Népszövetség alsóvárosi szervezete vasárnap délelőtt az alsóvárosi kultúrházban gyűlést tartott. Kodé Antal elnök nyitotta meg a gyűlést, majd dr Dzsida Elemér emelkedett szólásra. Beszédében azt fejtegette, hogy mit jelent a magyar nemzet számára a katolicizmus. A királykérdésre áttérve, kijelentette, hogy akkor lesz ebben az országban megnyugvás, ha apostoli király lesz az ország élen. A tetszéssel fogadott beszéd után vitéz M a kray Lajos prépost, országgyűlési képviselő tartotta meg a nagy érdeklődéssel várt beszédét, amelyben többek között a következőket mondotta: — Ebben az országban általában két felfogás van: Hitler, vagy Stalin. Legyőzte már a bolsevizmust a hitleri eszme? Nem. Lehet, hogy lefogja győzni, de a megforditottja is éppenugy lehetséges. Rothadt és piszkos eszméket nem lehet csak a jóval egyensúlyba tartani. Ezért helytelep ez a felfogás és szerintem a helyes elgondolás az volna, hogy nem Hitler és Stalin, hanem Róma és Moszkva. — Ugyancsak nagy horderejű probléma, — amit gyakran lehet hallani —, hogy Magyarország így csonkán nem tud élni. Nincs más megoldás — mondják —, mint vagy a szlávnak, vagy a németnek behódolni. Mi nem akarunk sem a szláv, sem a német gyomrába kerülni, mi itt akarunk maradni. Nagy tetszéssel fogadta a közönség a mély és gondolatokban gazdag beszédet. A nagysikerű gyűlés Schneider Vencel házfőnök zárószavaival ért véget. A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége vasárnap délután kulturdélutánt rendezeti a katolikus ház nagytermében Az előadáson megjelent dr. G 1 a 11 f e 1 d e r Gyula csanádi püspök is, Erdélyi László, az egyetem rektora, dr. B e r e c z János a Katolikus Kör elnöke és még sokan mások Szeged katolikus társadalmából. Nemes Czike Gáborné bevezető szavai után dr. Dzsida Elemér tartott előadást, amelyben foglalkozott a Dunamedence oolitikai kérdéseivel és kijelentette, hogy ma már a nyugat is belátja, hogy a restauráció volna az egyedüli megoldás a zűrzavar elsimítására. Kijelentette, hogy a legitimisták olyan békéért küzdenek, amelyben a Szent Korona nem csak elv, hanem élő valóság lesz. Nagy érdeklődés előzte meg vitéz M a k r a v Lajos országgyűlési képviselő előadását. Az ismert legitimista papképviselő az. fejtegette, hogy a Magyar Szent Koronához hasonló alkotmányjogi fogalom egyedülálló az egész világon. A magyarság sorsa elválaszthatatlan a Duna-völgy sorsától. A történelem igazat fog szolgáltatni a nemzetnek, ha történelmi feladatát fel nem adja és nem olvad bele a nyugatról, keletről hömpölygő erőáradatba. Ha ez megtörténne, akkor a magyar nemzet megszűnne erőlénvező lenni. A magyar nemzet most is, mint a múltban annyi sokszor, történelmi hivatást teljesít, mert a germán és szláv erők között biztosit ja Európa egyensúlyi helyzetét. Az elhangzott beszédeket a termet zsúfolásig | megtöltő közönség nagy tetszéssel és tapssal fogadta. Berlin, január 11. A hamburgi tengertanulmányozási intézethez az utóbbi három hónap alatt több, mint háromszáz palacküzenet érkezett, amelyeket annakidején a tengeráramlás tanulmányozása végett vetettek a tengerbe. A palacküzenet manapság csak tudományos célokat szolgál. Évekkel ezelőtt rendszeres gyűjtés indult meg és a legkülönfélébb feljegyzései kerültek a berlini muzeumba. Ezekből a feljegyzésekből, a hajótöröttek utolsó segélykiáltásaiból a katasztrófa körülményeire következtethetünk, mert hiszen nem minden esetben voltak szemtanuk a zátonyra futott hajó sülyedése pillanatában. Nem érdektelen az a palacküzenet sem. amit mos* vetett partra o tenger. Alig olvasható el a kusza magyar irás, amit annakidején az évszám szerint ötven évvel ezelőtt irt egy magyar fegyenc: Lányi Péter, aki bajbajutásakor az afrikai partokon indította útnak azt a zöldüvegü palaekot, benne az üzenettel, amelyből kihallatszik, most ötven év után is, a halálraítélt ember segélykiáltása. Lányi Péter 1856-ban született Aradon és nem tudni miért, önként jelentkezett az idegenlégiónál. Lányi éveket töltött itt s hosszú, bőbeszédű üzenetéből kiderül az is, hogy egy nő miatt megölte egyik tisztjét. Az idegenlégió magyarját törvény elé állították és halálra Ítélték. Lányi Péter egy óvatlan pillanatban megszökött a börtönből és hónapokig bujkált Afrika őserdeiben. Az erős fizikumu férfi megküzdött az éghajlat minden veszélyével. Szerencsére az erdőben tanvázó vadállaNe feiefise el tejszín szükségletét megvásárolni KÖZPONTI TEJCSARNOK RT. fiókjaiban. Ötven év után vetette ki a tenser egy magyar fegyenc palacküzenetét tok is elkerülték és igy bujdosása idején egyik napon a benszülöttek nyílhegye elé került A vadak megkegyelmeztek neki. Lányi — ugy látszik — kissé hosszükörmü ember volt és egy napon ellopta a benszülöttek fétisét. Ezzel saját életét tette kockára. Magára zúdította a benszülöttek kegyetlen dühét. Aki a fétist ellopja, annak meg kell halnia. Lányit tehát — azt már a vad benszülöttek — újból halálra Ítélték. Az Ítélet végrehajtása előtt kegyetlenül megkínozhatták, mert az egykori gyilkos katona többek között ezeket irja: — Kegyetlenül kínoznak engem. Már halálosan beteg vagyok. Segítsetek nekem, szabadítsatok ki engem. Levelemet 1887-ben írom. melyik napon, azt nem tudom. Fejem fölött egy bőrtömlő csüng, benne az óriáskígyó, amely hóhérom lesz. Istenem, segíts meg engem, engedd, hogy ez az üzenet egy tengeri hajó kapitánya elé kerülhessen. 6 biztosan kiszabadít. Ég áldja a jószívű embereket. Lányi Péternek ez volt az utolsó életjele. A berlini muzeumban ehhez hasonló, más érdekes palacküzenetet is találhatunk. Itt láthatjuk az Atlanti-óceán két francia hősének, Coli és Nungesser utolsó üzenetét. Nungesserék palackja egy. az északafrikai partok mentén elejtett cápa gyomrából került elő. Ugyancsak itt órzik az 1912-ben elsülyedt „Nomia" nevü hajó egyik kétségbeesett utasának halálsikolyát, amely igy szól: „A Nomia sülyed. Irtózatos a vihar, sten segítsen bennünket. Szeretetedet köszönöm Szívélyes üdvözlet: Ottó." „ a szociális kérdések megoldása a legjobb védekezés a bolsevizmus ellen" Shvoy Kálmán beszéde a bolsevista-veszedelemről (A Délmagyarország munkatársitól.) Vasárnap délelőtt a felsővárosi kultúrházban dr. vitéz Shvoy Kálmán ny. altábornagy, országgyűlési képviselő tartott előadást „A szovjet működése és a kommunizmus" cimen. A Hiszekegy eléneklése után Érdé lyi András üdvözölte a megjelenteket, majd Shvoy Kálmán foglalkozott azzal az aknamunkával, amelyet a szovjet kifejt, hogy az európai álla» ' mokat egymásután a bolsevizmus karjaiba hajtsa. Az aknamunka eredménye az a véres polgárháború is, ami most Spanyolországban folyik, de valószinü, hogy a közeljövőben már ' Franciaországra kerül a sor. i Hosszasabban foglalkozott a kommunizmus célkitűzéseivel is és megállapította, hogy a Marx Károly által elképzelt államberendezés megvalósíthatatlan utópia. Ezután Shvoy Kálmán arról beszélt, hogy a szovjet statisztikát vezet arról, milyen sorrendben fogják végrehajtani a nemzetek bolsevizálását. Az első helyen Franciaország, Spanyolország és Csehország áll, Magyarország a 24-ik a rangsorban. Majd megjelölte azokat a tennivalókat, amelyek a kommunista , propaganda ellen sikerrel alkalmazható. A védekezés leghatékonyabb módja — mondotta —, a szociális kérdések megoldása és az ország szociális berendezésének fejlesztése. Nagy gondot kell forditani a szegények, a munkanélküliek és az elesettek támogatására. — Felszólítok e helyről mindenkit — folytatta Shvoy Kálmán, hogy akiknek módjukban áll, siessenek nagyobb összeggel a szegények és elesettek támogatására. A szegényügy rendezése szintén fontos eszköz a bolsevizmus ellen, nagy hibának tartom a polgári társadalom magasabb rétegeinek azt a káros szokását. hogy nagy vacsorákat, 60—80 teritékes lakomákat rendez. Ezt az összeget inkább fordítsák a szegények segélyezésére. Végűi arról beszélt Shvoy Kálmán, hogy Szeged már átvészelt és meggyőződése szerint ebben a városban nincs talaja a kommunizmusnak Shvoy Kálmán előadása után a megjelentek a Himnuszt énekelték ej. Tisztújítás a Központi Társadalmi Körben A Központi Társadalmi Kör vasárnap délután tartotta közgyűlését, amelyen a tagok nagyszámban jelentek meg. Dr. Hajnal István elnöki megnyitója után felszólalt a közgyűlésen dr. vitéz Shvoy Kálmán is. Ha hallgatóságot lát maga előtt, sohasem mulasztja el, hogy a bolsevizmus súlyos veszedelmeire rá ne mutasson. Foglalkozott a kommunizmusban rejlő veszéllyel és kifejtette, hogy Magyarország már lényegében immrmizálva van, mert itt a komrmmizus megmutatta igazi arculatát. Shvoy Kálmán beszéde után a következő tisz» tikart választották meg: Elnök: dr. Hajnal István, alelnökök Juhász Lajos és Halász Andor, igazgató Halász Béla, igazgatóhelyettes Thüringer Imre, jegyző dr. Sípos Sándor, h. jegyző Hódi Dezső, pénztáros Benkő Béla, könyvtárosok Papp 36! zsef és Kocsis István: ezenkívül ellenőröket és í választmányi tagokat választott a közgyűlés. Végül a közgyűlés vitéz Shvoy Kálmánt örökös , díszeinőkké választotta, disztag lett pedig dr. ; Xyáry György főigazgató. Felszólaltok még dr I Nyáry György, Halász Andor, dr. Bokor Pál, dr. I Hunuadi János és Hodács