Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-06 / 288. szám

DELM UGYARORSZAG ??E.OED- !«rte.«1?.éo..So»09r. »ce»yas^rnapy 1936 december 6. 22. I. em. Telelőn: 23-33.-Kiadóhivatal,, kOlctBnhHnyvlAr «• teg-r Irodai Aradi ucca Telelőm lVOO..Nyonda: Iflw « ipöi útra tv. Telefon: 13-o». - Távirati e» 'rv^lcimj DtlirMrareniAA SMged Ara 16 fUUHftr XII. évfolyam, 28S. sz. RMMB, MMMBMBBMnav ElÖFIZEtEs , Havonta Helyben 3.20 vidéken «• Hudapetlen 3.0U. kUUOIdon 6.40 penqo. — Egye* MAra <ua betkö» nap 1«. vaaar- é» Ünnepnap »• Hlrdet««ek -eivítele tarlta »zorlnt. Megle. •e->lK néttt> nivÉielével napont« regoel, Becslileles választójogot! Ha valaki összeállítja a magyar választójogi harc vezényszavait, megrajzolja vele a választójogi küzdelem történetét. A választójogért megindult küzdelem először — választójogot követelt, egy szük és sok elfogultsággal megalkotott választójogi rendszernek „bástyáit" igyekeztek lerombolni s „az alkotmány sáncai közé" akarták bevezetni a politikai jogokra megérett nemzet tagjait. A választójog követelése után megindult a harc a választójog kiterjesztéséért, az általános, titkos, községenkinti, nőkre is kiterjedő választójogért s minél általánosabb lett a választójog, annál inkább helyeződött a követelés súlypontja a titkos választások követelésére. Az utolsó évtized a titkos választás követelésében merült ki s a mostani választójogi ankét abban a követelésben találkozott, hogy — becsületes választójog kell. Ez ellen a követelés ellen argumentumokra hivatkozni nem lehet. Ha a becsületes választójognak a becstelen választójog az ellentéte, akkor ki meri magát a becsületes választójog követelésével szembehelyezni? S minél több becstelenséget követtek el a választójog ellen s a polgárság ellen, — már pedig a választójog és a polgárság együttvéve: a nemzet —, annál több hittel, szívóssággal és helytállással lehet és kell most a becsületes választójogot követelni. A mai választási rendszerünknek nem az a legnagyobb fogyatkozása, hogy nyílt szavazásra kötelez titkos és nem titkos kerületekben egyaránt, nem a legnagyobb hibája aa ajánlási rendszer, a mai választási rendszert megteremtő törvényt azért kell k i i r ' a n i fi magyar törvénytárból, mert becstolonségek elkövetésére adott módot. Még a jelszavak is tanulságosak, mert a tényleges helyzet ellenértékének indulatszavai. Amikor csak kevesek dísze volt a választójog, akkor a jelszavak a választójog kiterjesztéséért indultak harcba. Amikor a nyílt választás szégyenét és gyalázatát tovább tűrni nem-lehetett, a titkos választójogot követelte harsogva a jelszavak kórusa. Miért követelünk most becsületes válnsztójogot<' Mert elég volt a becstele nség1- 6 1, amire a törvény módot adott s elég volt abból a bátorságból is, amivel a becstelenségek elkövetői gyalázták meg a nemzet tagjainak politikai jogait. Az amnesztia adhatott mentességet a bűnös cselekedeteket elkövető egyéneknek, de a bűnös rendszert az amnesztia sem menthette fel a közélet vádja, a politikai közvélemény verdiktje s a történelem ítéletének következményei alól. A választójog akkor becsületes, ha t i s zt a választásokat biztosit. Amikor egyformán lehet tartani jobboldali és haloldali szélsősé* "éktől s amikor a közszellem' még sokkal inkább kedvez a jobboldali szélsőségesek mozgalmának. nincs senki, aki minden korlátozás nélkül követelné a legszélesebb jogkiterjesztést. Természetes azonban, hogy csak olyan korlátozás lehet jogosult, amelyik a nemzet szabad akaratának ós független meggyőződésének kifejezését a legcsekélyebb mértékben sem akadályozza. Nagyjelentőségű kérdés, hogy a választás kerületen; kint, vagy lajstromokkal történjék-e, a kisebbségi képviselet elve •; nyesüljön-e és milyen mértékig, hogy \ szagos lista legyen-e a kerületi Hogy érvéo rválasztások, vagy a törvényhatósági listák mellett, de van valami, ami mindennél jelentősebb és mindennél előbbrevaló: hogy tiszta választásokat biztosítson az uj törvény. Titkos választás nélkül tiszta választás nincs, de nem a titkos választás a legfőbb célja a választási reformnak, hanem a tiszta választás. Se lelki kényszer, se fenyegetés, se a közigazgatási hatóságoknak, vagy választási funkcionáriusoknak mesterkedósei ne zavarhassák meg a politikai jogókkal felruházott nemzet tagjai alkotmányos jogainak gyakorlását. Részletkérdésekben lehetnek ellentétek, a gyakorlati tapasztalatok s a dogmatikus meggyőződések vitatkozhatnak a rendszerek jósága és alkalmassága felett, de abban nincs vita s abban nincs eltérés, hogy a tiszt? választásoknak minden feltételét és biztosítékát meg kel! teremteni. Elég volt azokból a becstelensó gekből, melyet egyesek a gyönge és hiányos törvény rendelkezései segítségével az ajánlások körül elkövettek, elég volt abból a 1 e 1 k i í sm jer et 1 e n sóg b ő 1 is, amit egyes politikai pártok szolgálatáoa e1 szegődött választási elnökök követtek el esküjüknek és közhatósági kötelességeiknek megcsúfolásával, — becsületes politikusoknak nem lehet félnivalójuk, a törvény nem bilincs a szabad polgár kezén s nem lakat a független választó elhallgattató sara. Nincs más olyan kérdés, amelyet a nemzet közvéleménye olyan egyhangúsággal és olyan egyértelműséggel követelne, mint a tiszta választások rendszerét. A tiszta választások követelése mögött megvan már a legtökéletesebb és legszilárdabb nemzeti egység. A kormány és a törvényhozás kötelessége már csak az, hogy testet adjon a nemzet akaratának, vágyának és hitének. Hétfőre váriák a döntést Edvard király házassági regényében Izgalmas és eredménytelen minisztertanács után Baicfwin miniszterelnök késő este újból tárgyalt a királlyal — A közvélemény ha!ására valamit enyhült a feszültség, — megegyezés lehetségest Vasárnap estére összehivták a kormány tagjait Mrs. Sfmpson a Riviérára érkezeti London, december 6. A király válság Londonban minden eseményt háttérbe szorít. Három nap óta a világ minden lapja első oldalán közli VIII. Edtárd regényes szerelme következtében előálló súlyos bonyodalmakat. Döntés még szombaton sem történt, azt hiszik Londonban, hogy bármilyen fordulat is történjék a közeli órákban, szakadás bekövetkezése fenyegeti az angol népet. Máris két nagv párt körvonalai bontakoznak ki. Az egyik a király mellé, a másik a kormány mellé sorakozik. A lapok is megoszlottak és szinte soha nem tapasztalt csatákat vívnak egymással. A londoni uccákon is megkezdődtek a tüntetések, amelvek egyelőre szórványosak ugyan, de nem lehet tudói, hogy mit hoz a közeljövő. A tüntetések kivétel nélkül a király mellett nyilvánulnak meg. A király mellé állottak az ínségesek, munkanélküliek, diákok, kisegzisztenciák, a vidék, míg a kormányt a City, a pénzmágnások, nagytőkések táinogatvák. Egyes lapok, ha burkolt formában is, de felszólitiák a királyt a lemondásra. A legnehezebb helyzetben a munkáspárt van, amelynek a parlament czuverénitását védelmező kormány mögé kehene állania, viszont érzelmileg a király mellett áll. Nagy erővel nehezedik az uralkodó bizonytalanságra az egyház és a dominiumok árnyéka. Tulajdonképen az egyház indította el az eseményeket, amely meg szokta tagadni a gyakorlatban az elváltak megesketését. A király lemondása esetén előtérbe lép az utódlás kérdése is. yorki herceg hir szerint vállalja az uralkodást nem és igy helyette a 12 esztendős Erzsébetnek kellene a trónra kerülnie, ami szinte elképzelhetetlen. Az angol közvélemény félelemmel gondol arra, hogy Mrs. Simpson kocsiját, amelyen elhagyta Londont, hamarosan követni fogja egy másik autó, amelyben Anglia „volt uralkodója" foglal majd helyet... Baldwin miniszterelnök környezetéből kiszivárgott liirek szerint a miniszterelnök még mindi? hajlik a megegyezésre, miután meggyőződött arról, hogy a parlament egységesen nem szegül ellen a király tervének. London, december 5. A szombati rendkívüli minisztertanács 45 percig tartott. A miniszterelnökségi palotát hatalma« tömeg vette kör&L Egymás hegyén-há'ón tolongtak a fényképészek és moziriporterek, akik az érkező minié»-