Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-30 / 305. szám

I Szercfa, I93B decemBer 30: ORLMAGYARORSZAG ítélet a szabadtéri Játékok garancia-perében A bíróság a 210 pengős társadalmi hozzájárulás megfizetésére kötelezte Bay Bertalant és Gábor Györgyöt (A Délmagyarország munkatársától.) Egyik legutóbbi számában közölt már részleteket a Délmagyarország arról a polgári perről, amelyet 1935. évi szegedi szabadtéri játékok rendezői voltak kénytelenek indítani Bay Bertalan ügyvéd és Gábor György bőrgyári igazgató ellen. A két alperes megtagadta ugyanis annak a 210 pengőnek a megfizetését, amelynek erejéig részt vállaltak abból a 10 ezer pengős társadalmi garanciából, amelyet dr. P á 1 f y József polgármester hozott össze a rendézőbizottság kérésére. Dr. Viskovics József járásbiró több tár^ válást tartott ebben az ügvben. a legutóbbi tárgyaláson dr Pálfv József polgármestert, Skultétv Sándor főszámvevót és dr. Szeke rke Lajos tiszti ügyészt hallgatta ki. ügy Pálfy polgármester, mint Scultéty főszámvevő vallomását ismertettük, de ismertettük Szekerke Lajos vallomását is, amely meglehetős feltűnést és meglepetést keltett. A legutóbbi tárgyalást Viskovics iáráshiró azzal zárta be. hogy leremher 29-én hirdet ítéletet. Kedden délelőtt fél 9 órakor hangzott el ebben a pörben —-, amely a szabadtéri ügyek sok jellemző epizódját vetette fel a felszínre — az elsőfokú itélet. A bíróság kötelezte mind a két alperest, hogy » 210 pengő tőkét és a pör költségeit megfizessék. Az itélet indokolása szerint az alpereseknek a rendező bizottsággal szemben való jogviszonyát és kötelezettségét dr. Pálfy József polgármester és Scultéty Sándor főszámvevő vallomásai és a becsatolt okiratok igazolják, a követelés esedékességét pedig megállapítja az a tény, hogy a városi számvevőség felfii vizsgálatán tul még a kisgyűlés állal kiküldött bizottság is felülvizsgálta az elszámolásokat. Az alpereseknek az elszámolás ellen különösen a fel merült kiadások szükségszerűségét illetően emelt általánosságban tartott kifogásai mé igazolás esetén sem bírnának jelentőséggé' valamelv határozottan megjelölt tételek tefeú' tétében nedig bizonyítást egváltalán nem pr< dukáltak, — igv a vállalt garanciaösszegeké; megfizetni tartoznak. Baracs Divatházban angol férfi szövetek A Délmagyarország ankétje szegedi Nemzeti Színházért Imecs főispán: „A törvényhatósági bizottságnak kell megtennie a kezdeményező lepest" Pállu polgármester: „Meg kell adóztatni a rádiót, meg kell szerezni az állam es a lifrniifhheii Közületek Iámogatásár (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország karácsonyi számának szinházi mellékletén sorra megnyilatkoztak a magyar zeneélet és színészet kiválóságai és állástfoglaltak a gondolat mellett: a szegedi színházat arra a rangra kell emelni, amely mint az ország második városának színházát megilleti és gondoskodni kell a rendszeres szegedi operaelőadások lehetőségének megteremtéséről. Ez a gondolat, amelynek megvalósításáért a Délmagyarország esztendők óta harcol, olyan nagyjelentőségű, hogy elejteni semmiképen sem szabad. Szegednek mindig különleges helyzete volt, pozíciójának jelentősége az ország megcsonkítása óta még inkább fokozódott. Szeged vette át azt a szerepet többek között, amelyet a trianoni békekötés előtt Erdély fővárosa, Kolozsvár betöltött. Szeged adott hajlékot a Kolozsvárról kiűzött egyetemnek és kézenfekvő a gondolat, hogy a szegedi színháznak kell átvennie a kolozsvári Nemzeti Színház hagyományait. Minden nyilatkozó a legteljesebb helyesléssel fogadta el ezt a gondolatot. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mi a teendő? A Délmagyarország munkatársa ezzel a kérdéssel elsősorban azokat kereste fel, akik vezetői Szeged közéletének. Dr. vitéz Iinecs György főispán a következőket mondotta: — Tagadhatatlan, hogy a felvetett gondolat grandiózus, de nem tudom, hogy megoldása gyakorlatilag lehetséges-e. Jelenleg mindazok a városok, amelyeknek bekapcsolásáról szó lehet, régi színi kerületekhez tartoznak és igy az érdekelt színigazgatók anyagi sérelme nélkül a szép tervet nem igen lehetne megvalósítani. Legfeljebb abban az esetben, ha valamilyen módon össze lehetne egyeztetni Szeged érdekét, amely ebben az esetben tagadhatatlanul országos érdek, a szomszédos városok szintársaulatainak anyagi érdekeivel. — A kérdésben különben a kultuszminiszter hivatott döntésre. Az első tennivaló tehát szerintem az lenne, hogy a város vezetői előzetesen megtudakolnák a kultuszminiszter ur elvi álláspontját. Abban az esetben, ha a kultuszminiszter ur kijelentené, hogy elvileg helyesli a felvetett gondolatot. a törvényhatósági bizottságnak kellene a kezdeményező lépést megtennie. <— A közgyűlés alaposan kidolgozott felterjesz! tést intézhetne a kultuszminiszterhez, aki azután i megtalálná a módját annak, hogy miképen lehet1 ne ezt a grandiózus tervet volőra váltani. Azt hiszem. a terv minden szegedi tetszésével találkozik, mert hiszen, ha a szegedi színház átvehetné a kolozsvári Nemzeti Színház szerepkörét, az feltétlenül nivóemclkedést jelentene. — A kérdés kényesebbik része az operakérdés. Ugy tudom, hogy régebben a színigazgatókat •j szerződésűk rendszeres operaelőadások tartására j kötelezte, teljes operaegyüttest kellett tartamok és évente meghatározott számú operaelőadást kellett rendezniök. Hogy a mai viszonyok közóu a szegedi színház és a szegedi közönség elbirna-e egy operaegyüttest, méginkább egy operaszínházát, azt meg kell fontolni. Az operaelőadások rendszeresítése kétségtelenül hozzá inmlna Szeged zenei életének fejlesztéséhez. A kezdeményezés csak helyeselhető és abban az esetben, ha biztató ígéretet kapnánk s kultuszminisztériumtól, a magam részéről is megmozdítanék minden követ, hog\l e szép tervet .minél hamarabb megvalósíthassuk. Dr- Pálfy József polgármester i ezeket mondotta: — Régi törekvése Szegednek,' hogy színháza ne csak cimében, hanem jellegében is nemzeti , színház legyen. Kétségtelen, hogy a szegedi színház leghivatottabb reprezentánsa a vidék kultúrájának és máris rendelkezik minden szükséges előfeltétel, lel. A teendő: I felterjesztést kell intéznünk a kultuszminiszterhez, i kérnünk kell a Nemzeti Színház címének engedéI lvezését és megfelelő államsegélyt ahhoz, hogv a s z I K V E S z T E R 10 ui táncsláger Müvészlemezek • Gramafonok Rendkívüli alkalmi Tótelek e Kölcsön**« városi nyomda Kárász ueca 9. m színház méltó is lehessen ehhez az előkelő címhez. — A szegedi színház a külön operaegyflttest erintem nem birná el, — folytatta a polgármester. A jelenlegi színigazgató jó uton jár. amikor dőről-időre budapesti és külföldi kiváló vendégénekesek közreműködésével nívÓ6 operaelőadásokat rendez. Az operakultuszt ilyen módon kell tovább szolgálni. Nagy örömmel látnám, ha megvalósulna az a gondolat, amelyet Galamb Sándor fejtett ki a Délmagyarország karácsonyi nyilatkozatában és a szegedi színházat a városon kívül tekintélyesebb anyagi támogatásban részesítenék az állam, a környékbeli városok és vármegyék. A város ezidőszerint mintegy ötvenezer pengő értékű támogatásban részesíti színházát, ennél na* gyobb áldozatot nem hozhatna érte. Ez természetesen kevés ahhoz, hogy a szegedi színházból operakultuszt is szolgáló Nemzeti Színház legyen. De ka a környékbeli közületek támogatását sikerülne megszerezni hozzá és az állam is belesegítene, akkor ennek semmi akadálya sem lesz. — Régóta hangoztatom, hogy a magyar színészet megmentésének és fejlesztésének van egy Igen helyes és alkalmazható módja. Ez pedig az, ha a vidéki szjnészet javára megadóztatnák a rádiót, még pedig ugy, hogy minden rádióelőfízető után havonta 10 fillért, tehát egészen jelentéktelen öszszegét fizettetnének erre a célra. Ilyen módon évente több, mint háromszázezer pengő folyna be, ami elegendő lenne a vidéki színészet támogatására. Ez a megoldás már csak azért is méltányos, mert tagadhatatlan, hogy a rádió nagyon sokat ártott anyagi téren a vidéki színészetnek. $ziHes?'erre ts ulévrcf Konfetti, 10 csomag —.16 Szerpentin, 10 drb —.10 Papírtrombita, törpe, t drb •—04 Papírtrombita kiesi —.07 Papírtrombita óriási —34 Hólabda, 1 csomag #—.12 Török sapka • «—.10 Papirsapka vegyes —.14 Tiroli sapka kicsi •—14 Miniatűr papirsapka tollal —.ÍZ —06 Kifuvó kigyó —.12 Fali disznaptár 937 évre »-.18 Zsebnaptár 1937 évre •—24 Újévi képes levelezőlap, 8 drS —24 Újévi képes üdvözlet 6 borítékkal, « <M> —.24 Újévi kéményseprő zsaniliáből 2 drb —.24 Újévi szereesenkotró —08 Csokoládé újévi malac —.98, —.4*. — W, —08 Csokoládé piccoló malac 4 drb —M Szerencsetányér csokoládé pénzekkel és malaccal —-28 JUX TARGYAK ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK PáfIISI HAGY ÁRUHÁZ RT. BZIQCD. CSBKONICS és KISS UCCA SASOK /