Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-30 / 305. szám

ti Dfc LMAO/AKUk^Aü Szerda, iyjö december J>U, «•(•••^•••••••(••••••^•••••••••«••••••••NTAIII^ Wmmmmmmm JLIMÍL JL.MABg alkatrészek, gumik, nagy javitóralhely MiKereiCparok, uarrosepsH. mrermekkocsiH granwtomk,Dér* Gépáruház ./f meggyilkolt testvér a karácsonyi gyilkosság előtt lopásért és életveszélyes fenyegetésért lelfelentette öccsét |A Délmagyarország munkatársától.) Jelenletté a Délmagyarország, hogy ifj. Dékány Gergely '26 esztendős földműves karácsony másodnapján két revolverlövéssel megölte József fivérét A testvérek között az apai örökség miatt régi elkeseredett gyűlölet uralkodott. A szegedi rendőrségen kedden reggel ismételten kihallgatták a gyilkos testvért, majd megbilincselve, átszállították az ügyészségre. Míg azonban Dékány Gergely felért a harmadik emeleten levő ügyészségi fogházba, el kellett intézni a keddre kitűzött büntetőügyeit a földszinten levő járásbíróságon és az első emeleten, a törvényszéki egyesbiró előtt. Dékány Gergely ellen ugyanis a meggyilkolt .lózsef hetekkel ezelőtt feljelentést tett a szegedi járásbíróságon életveszélyes fenyegetés miatt. A feljelentés szerint Gergely megfenyegette a bátyját, hogy „kiereszti a vérét". Dr. Keszthelyi Béla járásbiró elé vezették tehát először a testvérgyilkost. A tárgyalás azonban nem tartott sokáig. A bíróság megállapította, hogy a vádlott azóta megülte a sértettet, erre való tekintettel az életveszélyes fenyegetés iratait a gyilkossági ügyhöz csatolták, hogv majd a törvényszék egyszerre bírálja el a két cselekményt. Hasonló jelenet játszódott le az első emeleten is, dr. Molnár István törvényszéki biró szobájában. Itt is az elhunyt József volt a feljelentő. aki gyilkos öccsét annak idejéu kétrendbeli lopás miatt jelentette fel. Most aztán a lopási ügvekért is a gyilkossággal együtt fog felelni Dékány Gergely, akit a két közbeső állomás után végre átadtak az ügyészségnek. hunok is, nyomaikra sokfelé akadtunk és rengeteg monda él a vidékei) Attiláról, Isten ostoráról A fensik legmagasabb helyén négyszógalaku régi épület romjai meséltek a középkor épitész" téről és históriájáról. — Amikor a tatárok kitakarodtak innen és a nép visszatérhetett az eke, szarvához, Isten rí"t csőségéro és hálából szerencsés megmenekülés ért előbb kápolnát épített itt, Lőcse alapításánni, esztendejében, majd öt évvel későbben diszes templomot a kápolna helyén. A templomból maradtak meg ezek a romok, amelyek; mutatják, hogy a teplomnnk tjzenöt méter volt a hossza és nyolc méter a szélessége. A szentély faragott k> vekből épült és meg lehet még a romokon láti I '* gyönyörű gót-stílü ablakokat. Észak felé, talái száz méternyire vannak romjai annak a klastromnak, amelyet 1286-ban épitettele a Franciaországból bevándorolt néma barátok, a karthaustak \ romokból egészen jól ki lehet venni a nagyol)'> termek és a kisebb cellák alaprajzait. Ila'talmis klastrom lehetett egykoron ez a záTda, amely < szikla tetején épült. A hossza meghaladta a száz ötven métert és három méteres falak védték hz ellenségtől. — Százötven esztendeig imádták a karthauzi barátok a Szent Szüzet itt, pontosan ötszáz évvel ezelőtt akkor pusztult el a templom és a koloÚjfassadazs r ^wprssnrr r Jó^ni* \mj A Gör«rr*y-ek őse, .Tordán. a szepesi «rróf vezeti cl a menedékkfihö/, a népet. NA Szepesség ősi városainak régi annalesei részletesen beszámolnak a menedékkö történetéről —> A Hernád völgyén negyvenhárom lándzsával védeni a határokat, ha azokon ellenség tor be. A Szepesség németjei száz évvel a tatárjárás előtt, 1130-ban vándoroltak be a Rajna vidékéről, fából készítették házaikat első városaikban és nagyon meg voltak rémülvn, amikor feltűntek > tatárok hordái. A Szepesség grófjának, Jordánnak — ő í Görgey eb őse — támadt az az ötlete, hogy a ine nedékkő szikláján ezt még akkor látó-kőnek nevezték — kell menedéket keresni a tatárok elől. így is történt A nép a fensikra meneikült, árkokat ástak ftt és sövényeket készítettek, sátrakai vertek és várták a veszedelem elmoiását. Minthogy pedig a Lapis refugit tetejéről Állandón w látták elhagyott falvaikat, látták azt amikor a tatárok útra keltek. Ilyenkor hazamentek, néha bevetették földjeiket, némelyeknek sikerölt a gabonát le is aratni, gondoskodhattak élelemről és fta a tatárok újra megjelentek;, akkor szépen visszavonultak a meredek sziklafal biztonságába. A tatárok állandóan jártak keltek ezen a vidék <-n. Hol Lengyelországba törtek be, pusztítva és gyilkolva a lengyeleket, hol Sziléziában keltettek rémületet addig, amig Liegnitznél alaposan el nem látták a hajlikat. Tnnen takarodtak vissza Ázsiába és amikor 1243-ban már eltűntek a Szepességbői Istennek hálát adva, végre hazatérhettek földjükre a Lapis refugii menekültjei, számban alaposan megfogyatkozva, mert a betegek, öregek és a gyerekek egy része — mintegy harmada a r. egész népességnek —, blzwrry * menedékkö oldatainak barlangjaiban alussza örök álmát. * Átveti ftr öta — 1886-ban tartott közgyűlései hozta meg első ilyen'tárgyu határozatát — foglalkozik * Kárpátegyesület azzal a kérdéssel, miként lehetne napvilágra hozni a Lapis refugii romjai alól a tatárjárás ott maradt nyomait. Voltak már eddig is ásatások és a Káirpátegyésület parádi múzeumában sok érdekes leletet talál < látogató. Az igari munka azonban mos! fog elkezdődni: a tatártok pusztításának és Lőcse alapilásának hétszáz esztendős évfordulójára szerelné az egye sülét rendszeres ásatásával napvilágra hozni a Lapis refujríí romfainak', alagutiaiuak, barhmiíaínak' titkait. A történelem titkait kutátó tudósok azt hiszik, hogy a' Lám* refupii _nu'u sok értéket rejt magában a tatárjárás idejéből. Olcsó afándékok fiiBMii mmi Hieuzíiiípzj?. UHIII I Javítás, alakítás, cseréié«, b«Tált A* Vtjf VI • 0 1 « n y 8 s a n. "< használt Írógépek,JavitAtok K ellerné! Káj-4síí taco» lé Át összes jsptipusokhöz vslé fri»«i s/allaqoknt raktAron tattom. > A tatárjárás egyetlen megmaradt emlékénél Ami a tatárjárás idejéből a „Lapis refugii"-n megmaradt A Maga» Tátra hóra! borított paradicsomából indulok útra autón Hefty Andor tanárral, a Kárpátegyesület főtitkárával, hogy a Hernád völgyének nehezen megközelíthető szorosában felkeressem azt a sziklát, amelyet Lapis refugii-nek ismer a história. Évszázadokkal ezelőtt letonkő volt e szikla neve, a régi magyar nyelvben ez látók0-t jelentett, ma menedékkő-nek hívják, emlékezésül szókra a szomorú napokra, araikor a > ilágot pusztitö tatárok elől ezrével menekült ide ;> Szepesség népe... Negyedik Béla Is Jár» ezen a helyen, amikor hozzáfogott az elpusztult ország újjáépítéséhez. Magunk mögött hagyjak * Magas Tátrát égbeuyuló csúcsaival és keskeny siléceken tovasiklő kipirult arcn, mosolygó vendégjeivel. Nagjszalókon át Poprádra visz az n», itt jobbra fordulunk Káposztafalva felé, elhagyjuk a szepesi püspök kastélyát, majd a szavaik) szoroson át haltot fariunk Bethlenfalvánál. Az ut, amely tovább vezet az erdők sűrűjébe, már nem sebesen száguldó autók számára készült. Csilingelő szán szalad tovább az erdőkerülő házáig, ahol el kell hagynunk ezt az alkalmatosságot is, mert a Lapis refugii-hoz nem lehet eljutni másként, csak gyalogszerrel, vagy sítalpakon. Vadregényes és páratlanul szép az ut. Fenyők, minden fajtája a Tátra vidékének, borítják a hegyek erdeit, ez a vidék valóban: őserdő és az volt már akkor is, amikor nz első ember az orozva elejtett medve bőréből Lószerszámaival készített loileftet a szomszédasszonyra Irigy ősanyánk számára. Hegyi patakok sebes árját csillogóra fagyasztotta a tél hidege, a hó fehérsége; rakitö mindenfelé, mátyásmadarak szállnak a karácsonyfák ágai között és messziről ide hallatszik bőgése szarvasbikának... Keskeny szoroson át, keserves kapaszkodás után elérjük utunk célját: fenn vágyunk a menedék-kőn. K TÍ/iklrin, alíol LAMC mejjssMetett. Az első benyomás: talán nincsen a világnak olyan pazar panorámája, mint amilyen itt bennünket köszönt. Alattunk kanyaró« a Hernád, i.cm kapott ajándékba páncélt a téltől, távolabb, a poprádi fensikon szerteszórva hevernek a Szepesség ősi városai, hirtelenében tizenhatot számoltam össze kózülöL látom a Branyiizkót, a horirontot észak felől n \fn?ss Tí»ra ferséses panorámája zárja be és azontúl felénk' integet a lőcsei Máriahegy. Hefty professzor magyarázza: — Ezen. a sziklán született meg Lőcse. — Amikor a tatárok kitakarod'ak tnnen Üs s Szepesség népe visszatért otthonába, a régi faházak helyett csak felperzselt, kormos és szétdúlt romokat talált. Eleinte a szabad ég alatt, sátrakban tanyázott, majd őt éwcl a tatárjárás után, 1246-ban felépítette Lőcsét, előre gondosan elkészített tervek szerint Előbb a Szent Jakab templom alapjait rakták 1« és csak amikor hozzákezdtek Isten házának megépítéséhez, fogtak hozzá a maguk házainak megépítéséhez azon a kerek dombon, amelyen Lőcse, ma is szakasztott ugy áll régi házaival, mint ahogyan az Ur 1216-ik esztendejében felépült Negyedik Béla kétszer járt itt, egyszer meghatottan imádkozott a menedékkő tetejére épüli kápolnában, másodszor pedig Podolinba Igyekezet», hogy tanácskozzon Kazi. mirral, » lengyelek királyával. A karthauziak" klastrouia. szikla, fenségesen és remete módjára, mintha az égből huliott volna alá, meredeken áll a Hernád völgyében. A teteje hatalmas fensikká szélesül, ez a fensik lehet vagy két kilóméfer hosszú és legalább ötszáz méter széles. Északról a Hernád járhatatlan szorosa zárja el a megközelítését. «tétről a Kiszel patak — savanyu a vize —, sziklák ölében kanyargó szük szorosa határolja, kelet .felől a Béla patak zárja el a hozzá verető utat. Mind a kél patak itt ömlik a Hernádba Egyedül az egyik oldalon lehet csak feljutni rá annak', aki ismeri az utak labirintusai». Különös anyagból készül» fal alapjainak maradványai szaladnak végig a fensikon. hogy aztán lekerüljenek a szikla meredekének' alsó részébe. Hihetetlen munka és energia és sok-sok esztendő kellett hozzá, hogy ez a fal itt megépüljön. Teljes épségben van meg az alapja, pedig azóta, hogy ide került, eltelt vagy — háromezer esztendő. Hefty .tanár magyarázza: — A kelták, akik nem ismerték még a meszet, valamilyen oeinentszerü anyagból és . ismeretlen eljárással, ezer esztendővel a Megváltó születése előtt építették ezt a védőfalat, amelynek anyaga i olyau erős, hogy még bároui évezred se tudta | tönkrevueáoi. A Lapos "refugii először talán i kel* I tiiknak miijtott védelmet de mesfordúltak itt a