Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péruek, 1**36 december 25. oei MAí)/AKOKSÍ 79 A makói Kossuth-párt (Rövid tragikus elbeszélés, sok lirai keserűséggel) Háború — forradalom — ellenforradalom. Milyen gyorsan követik egymást az események a rádió, a tankok, a repülök korszakában! Hát van még Kossuth-párt? A hatalomnak ugyan sikerült SZÍVÓS munkával. gyüléstilalommal, bideg és meleg eljárással szervezetei működését megbénítani, nyilt szavazásos választási eljárással, a ma már részben letünőben levő ajánlási rendszerrel, élharcos szervezkedéssel, kartotékokkal megakadályozni, hogy jelöltjei közül egy is, vidéki kerületekből bejuthasson a képviselőházba. A legutóbbi képviselőválasztás alkalmából titkos szavazás alapján bejutott a parlamentbe Rupert Rezső annak a budapesti polgárságnak a bizalmából, amely el nem múló bálával emlékezik ai elvhü, jellcroszilárd, bátor férfiura, az emberi jogok védőjére. Ugyanígy a vidéki törvényhatóságokban és a megyei városokban sikerült titkos választással sok tagot bejuttatni öntudatosan az autonómiákba es a Kossuth-program megvalósulásának eszméje, reménye él és lelkesít a falusi lelkekben is. Kossuth-párt tehát van es visszanyeri régi nagyságát, mert hivatása van és ezen hivatását bc fogja tölteni, csak a Kossuth-párt külügyi és belpolitikai koncepcióba az, mely a függetleu Magyarország népének reményeit megvalósíthatja. Friedrich jogforrásáig a választójog olyan restringált volt, hogy a kisembereknek nem volt képviselete a törvényhozásban, különösen nem a munkásságnak, főként nem a Kirpebirtokosoknak s uem a gazdasági munkásrétegeknek. Az általános választójog benne volt ugyan a függetlenségi Kossuth-párt programjában, de a Kossuth-pártot nem ismerte el az álparlamentárizmus kormányképes pártnak, csak egy kormányképes párt volt: a szabadelvű párt. És amikor egyszer a denaturált függetlenségi párt, mint a szerencsétlen emlékezetű koalíció egyik pártja, rövid időre, mig .lusth Gyula fel nem robbantotta, kormányra jutott, a választójog is denaturálva volt. A koiníányaópártnak volt egy agrárcsoportja, az Ornge. Ez saját érdekeit védte és megvédte, de nem a földmives munkásságot és zselléreket s nem a törpe és kisbirtokosok érdekeit. Makó megyei város Kossuth-párti politikájának vezérei Irányi Dániel, majd Justh Gyula, uiuek látnoki nagyságát, mennél meszszebbre távolodik az időben, annál jobban csodálhatjuk, mindig a párt azon árnyalatához tartozott, mely világosan látta a veszedelmet, amely hazánkat a „Drang nach Osten" német politikai ábránd folytán fenyegetett s mely Naumann „Mitteleurópá"-jában láthatóan hazánk germanizálását jelentette volna. Hamburgtól—Bagdadig terjedő Németország; ha megvalósul ,ez nemzeti létünk függetlenségének végét jelenti. A függetlenségi politika ezen félelme nem alaptalan ma sem. Magyar hazánkat független államnak akarjuk, amely nem kormányozható más államok mintájára. Semmiféle, sem Leni»-, sem Hitler-féle parancsuralommal, hanem Árpád vezér esküje szerint: Közösen megvédjük, megtartjuk ez országot! Politikailag hűséggel állunk Olaszorszáshoz, melyhez évszázados barátság £üz és semmi érdekellentét nem távolit el. Garibalditól vártunk 48-ban fegyvert, közős ellenségünk volt a bfestyai hiéna, magya* vé> fdl^t az Itália Unitá-ért folyó kúad»Vmben, Itália ST^utb Lajtának adott menedéket és halálában ideiglenes nyugalmat. Németországtól féltjük a nyelvünket, alkotmányos berendezkedéseinket, nem várhatjuk tőle integritásunk elősegitését, mely neki nem volt. szívügye és ma sem az. Szent István Magyarországa, hogy fennállhasson. az európai civilizációt a nyugati keresztény egyházat fogadta magáénak. Függetlensége védelmében bástyája volt Európának a keleti veszedelmek a török, tatár ellen, bás: Í tyája a németség árjának mindent elnyelő hullámai ellen, magja a dunaparti államok békés egzisztenciájának. A magyarság, midőn a Duna partjain megtelepedett, hivatást vállalt magára, a civilizáció központja, a béke fenntartója, németség és északi szlávság elválasztó vonala volt, pionírja azon gondolatnak, hogy a Dunamedence népei önálló sajátos életüket éljék, nemzeti sajátságaik, nemzeti kulturájuk megtartásával, Egymással békés egyetértésben, A népek nem gyűlölik egymást, gyűlölség csak vezetőikben van. A Kossuth-párt elfogadta Kossuth Lajos koncepcióiát a dunaparti népek önrendelkezési jogáról, mely ebben a pillanatban Európa békéjének egyetlen biztos záloga volna és amely az olasz és angol érdekek kiegyenlítésének lehetőségével párhuzamban mindinkább látható formát fog ölteni. A Dunamedencében élő népek békés fejlődését csak a Dunakonföderáció oldhatja meg, minden más elgondolás a kis nemzetek százados harcát, százados vérveszteségét, százados pusztulását eredményezi. És erre a békére Olaszországnak ugyanugy, mint Franciaországnak, ugyanugy, mint Angliának feltétlenül szükségük van, hogy nyugodtabban folytathassák világcéljaik további kiépítését. Hogy mi ebben a Dunakonfőderációban ne játszunk inferiorisahb szerepet szomszédainknál, mert ezt az 50 egynehány milliós koncentrációt a történelem géniusza létre fogja hozni, ahhoz az kell, hogy mi kultúránkban, civilizációnkban, hatalmunkban ne legyünk gyengébbek, hanem ha lehet erősebbek mint a szomszédaink mi legyünk a szabadság, az általános jólét, a tanultság, az egészséges önzés, az általános embreszeretet népe. Mennél több ember vesz részt, hacsak egy szavazat értékéig, ezen céljaink elősegítésében kényszer nélkül a közügyek intézésében, annál törhetetlenebb lesz a nemzet és a nemzeti kormány hatalma, annál virulóbb jóléte. Olyan agrárpolitikát akarunk folytatni, amely nem néhány ezernek, vagy százezernek, •RITZ Vendéglő — Kávéház - kferem Makó, Vármegyeházzal szemben Elsőrendű polgári ízletes életek! Kiváló minőségű Italok ! — Szolid árak! kát, kenyeret és kulturát és ezzel együtt munhanem a millió ma nincstelennek is ád munkát, kulturát és jólétet a dolgozó iparos és kereskedőnek és a szellemi munkások ma elhelyezetten tömegeinek. Ehhez kell nekünk, nem mint cél, hanem, mint eszköz az általános és titkos, a becsületes választói jog. Csak ezzel az eszközzel küzdhetjük ki boldogulásunkat, olyan törvényeket, amelyek segítségével a nép minden tagja legalább néhány sugarat kap abból a nagy fényből, amelyet az Isten erre a szép országunkra reávetit. Ezt követeli a Kossuth-párt, amelynek m» vezetői láthatatlanok és némák, de akiket már kitermelt magából és akik, ha bizunk és bízunk a nemzet jövőjében, a nép akaratából cljövendők tesznek. Érdekes megfigyelni, hogy a városi képviselőtestület törpe kisgazda, hagymás, vagy kisiparos képviselőtestületi tagja milyen hozzáértéssel és a kifejezésmód milyen készségével tárgyalják, vitatják az előkerülő tárgyakat. Makó város népének már a háború előtt volt bizonyos politkai iskolázottsága, hiszen itt járt közöttük Justh Gyula és követői, akik közül csak néhány elhaltat emlitek, a hősi halált halt dr. Kiss Pált, Zászlós Nagy Mihályt, Marosi Hermannt, Bittó Gyulát, Kenéz Istvánt, Elek Lajost és dr. Espersit Jánost. Makó főtere ismételten országos gyűlések szintere volt. Makó népe a legzava rosabb idők legsúlyosabb kilengései között sem veszítette el józanságát, csak a hatalom választási eltévelyedései és a szabadságjogok megszorítása nyugtalanította. Nálunk a Kossuth-párt él. Az 1929. évi XXX. törvénycikk megalkotása óta kétszer u jult meg a törvényhatósági bizottság. Ez a választás titkos. Mindkét esetben Makó város a törvényhatósági bizottságba küldött összes rendes ('2(1 tag) és összes póttagja a választásokra szövetkezett Kossuth-párt és szociáldemokrata párl jelöltjeinek jutottak; ezzel szemben az országgyűlésbe mindkét esetben kormánypárti került be, természetesen nyilt szavazással. A városi képviselőtestületbe titkos választás utján szintén többségben kerültek be ellenzéki városatyák. A falusi választás utján szintén MAKÓI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 23. SZ. Foglalkozik a bank és takarékpénztárijáét m'nden ágával Érdekközösségben a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal, Budapest Alapíttató1! t884-ben. Telefon: 14. szAm.