Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

7« DÉLMAGyAkORSZAG Péntek, l^iO. december 25. A makói iörpeftirlaUosok nem juíolíalc bajba... Hogyan tíll a gaxdavédelem Makón ? cA rnakói tndósi,ófától) A I üz hoIdon a]ulI tö wblrlokos 2i8. Eb. 7T* r^ ^ü ' ^ « 218-as számban azonban beenne, vannak mF^ Ím ™ H • a védettek is és pedig több mint százan, áJtó os eddig meg nem cáfolt indokolás nélkül - * lehetetlenség volna elfogadni és elviselni ezt a szédületes terhet, amelyet az úgynevezett védett kisgazdák megmentése cimén visel ennek az országnak minden dolgozó polgára. 1933-ban 14.000. szám alatt bocsátotta ki a miniszterelnök azt a rendeletét, amelynek alapján Makón nem kevesebb, mint 617 (ja:da kérte védetté való nyilvánítását, ami a védett gazdára vonatkozólag a kOfC.kezó előnyüket jelenti: 1. A hitelező nem árverezheti el. 2 Kedvezményes kamatot fizet. 3. Hátralékos adóját tiz év alatt szintén kedvezményes kamattal törlesztheti. 4. Tartozását minimális részletekben törlesztIteti. 5. Bizonyos éspedig igen gyakori esetekben Kés/| énztörlesztés és könvvadósság átvállalása cimén a tartozás jelentékeny részét a kincstár fizeti meg az adós helyett. Amit pedig a kincstár fizet meg ésp«dig akár kantat különbözet, akár az adósság egyrószének az átvállalása cini&i, azt — természetesem — áthárítja az adófizetőkre. Hogy makói viszonylattan mekkora ez az ősszeg, arra következtetni lehet az itt következő adatokbél. 35 s:~: ''k Makié terükbe 40 ezer katasztrális hold, ebből nem kevesebb. mint 14.510 katasztrális hold a védett teriilet. Ez több, mint 35 százalék. Vagyis mindem száz hold ntakói szántóból 35 hold védett, ami más szóvaí azt jelenti, hogy minden száz hold föld között 35 hoM van olyan, amelynek terheit közösen viseli az adófizető polgárság. \ r 4.510 hold védett birfofc 547 makói gazdának a tula jdonát képezi. A 617 kérelmezőből ugyanis ennyi tudott megfelelni a védettség "követeiményomok s így a 14.000—1933. számú miniszteri leodeiet alapján a makói kérelmezők közül enynyit nyilvánítottak védettnek. t tartozás nagysága \ makói védettek tartozásának a nagyság« igy osztik meig: a kataszteri tiszta jöve<le'em kétszázszorosán felül van terhelve 9 védett gajda, ne«v\oiwerestől kétszázszorosig 315 gazda és a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén alul van terhelve 323 gRZíla. A törpebirtokosok nrm szorwhnk véd -lemre A makói védettség tanulmányozásának egyik loKéulekesebb eredménye az a megállapítás, hogy •1 makói törpebirtokosok nem szorulnak védettségre, vagy legalább ú oem olyan mértékben, mint a kisbirtokosok s még inkább, mint a közé) «birtokosok. Ez a megállapítás ellentmond annak a hivatalos ós a telepítési eljárás során alapvető tételként elfogadott megállapításnak, hogy a tör|>ebirUjk éJetkép te len. Szó sincs róla. \ töi|>ebirtok — amint azt a makói példa igazolja — nemcsak, hogy nem életképtelen, ha u«m eilenkeíülieg, ha a törpebirtokodnak lehetőséget adnak akár a kerti művelésre, akár az adott viszonyoknak megfelelő növényfajtaság termeié: ére, akkor a törpebirtok terméseredménye. és pedig ugy minőség,, mint mennyiség tek«i tétében, fel tétlen ül elébe kerül a nagybirtoknak. 100 holdon felüli védett gazda van Makón 4. ,00 holdon Shili. de 10 holdon felüli védett akik kizárólag csak a házaik után lettek védettek, akiknek tehát földjük nem lévén, nem tartoznak a törpebirtokosok sorába. Es az adó Adóhátralékaikat — mfnt emiitettük — 10 éves részletekben törlesztehtik a védettek. E célból 1934 óv január hó elsején kimutatásba foglalta a makói adóhivatal a védrttek adóhátralékát. A kimutatásba nem kevesebb, mint T22.T20 pengő adóbátralék került bele. amiből ezi lőszerínt még fennáll: 97.914 pengő. Érdekes, hogy a védettség alapjául szolsrá'ó 14.000—T933. számú miniszteri rendelet értelmében a védettség megszüntetésére kell előterjesztést tenni minden olyan esetben, amikor a védett gazda nem tesz eleget a rendeletben előirt és valóban mhnmá,i«r*ak nevezhető adótörlesztési kötelezettségének. Érdekes azért, mert a makói adóhivatal a rende'et e pontjára való hivatkozással 239 esetben kérte a védettség megszüntetését, de a kormány — a védettség nagy jelen fősé?ére valő tekintettel —ilyen okokból egyetlenegy védettsécret sem szüntetett meg. Sőt, nem szüntette meT a kormány a védettségét annak a nesryven rajkói védett gazdának se, akik az elmúlt évben egv Cil'ér adót sem fizettek. Nem szüntette meg abban a remén vban, hogy a köve'kező években pótolni fogják kényszerű molasartósaikat s ebben a reményében nem is csalatkozott a kormányzat, mert a negyven nem ?tzeVil>ől 30 ebben az évben valóban abba a hflvze'b? jutott, hogy adó'áhVé'ait — a rendeletben meghatározott mértékben — rendezhette. Az állam és a bankok A védettekről szóló statisztika tehát kétségtelenül igazolja, hogy az állam nagyon türelmes a gazdaadósokkal szemben s igazolja, hogy az adó ok által elviselhetetlennek bizonyult terhek" nek, az adófizető polgárságra való áthárításával, valóban minden lehetőt elkövet megmentésük érdekében. Nem tapasztalható ugyanez a türelem a bankoknál. A makói védettekről legutóbb készült kimutatá ok szerint ugyanis az 547 védettből 104-nek a védettsége mégis megszűnt. Vájjon miért? Erre is válaszol a statisztika. Tizenhét esetben maga az adós kérte védettségének a megszüntetését azzal az indokolással, hogy tartozását ki tudja egvenliteni, 87 esetben azonban a hitelező bank volt az, amelynek a kérelmére azon a címen törölték a védettséget, hogy a védett gazda nem tett eleget a megállapított fizetési kötelezettségének. Felül kel! vizsgálni a védettségi! Az Mész ország dolgozó és adófizető polgárságának komoly kérése és kívánsága az, hogy vizsgálják felül'a védettségeket, mert védettség;*, közelebbről pedig arra, hogy az ország dolgozóinak a keresményéből valakinek a vagyonát megmentsük, csak annak van joga, akinek a megmentése az egész nemzet egyebemének az érdekéből fontos és jelentős nemzeti feladat, de nincs joga erre a védelemre annak, aki e védelem nélkül is visszanyerte éíetkénességét Már pedig n elmúlt és most vége felé járó gazdasági év kedvező konjunklurájában a védettek közű! több gazda jutott ilyen kedvező helyzetbe. Az ilyen gazdának a védettségből va'ó k' á'-isa legalább is olyan fontos nemzeti feladat, mint amilyen fontos a. valóban rászorultak védelme. Éppen ezért ma már általános az a kívánság, hogy a védettségeket felül kell vizsgálni » a dolgozók pénzéből történő szaná'ásból irga'matlanuí ki keli zárni rnindazokat, akik nincsenek ráswvrulv*. védelemre. erre a H. Szabá Imrs mwwmmmi ezőgazdaságt Termelők EggesDlt Szövetkezete feleion 55 és 39. (METESZ) Telefon es 39. mohói kirentfclttfgc Szccltenai (ér. Vöröshagyma Gabona Fokhagyma Termény Export Bevásárlás niTIM várnteggel iöfclzon ánijosa