Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péntek, TQ5G december 25. Od MAt»yAROW>ZAG I? Karácsonyi tündér a politikában Irta TONELLI SÁNDOR Ar első karácsonyfám idején, amelyre vissza tudok emlékezni, nálunk Ferenc József még javában uralkodott. Németországnak az őre? Vilmos volt a császára, Angliának Viktória a királynője. A mostani Edvárdnak a nagypapája akkoriban elte legény korának legviharosabb napjait. Idehaza Rudolf trónörököst ugy ünnepelték, mint a jövő reménységét, pedig fölötte már a fekete végzet bontogatta a szárnyait. Franciaországban Grevy, Amerikában Grover Cleveland volt a köztársaság elnöke. Cleveland arca még valamennyire ismerős a 12 centes lilásbarna bélyegekről, de ki tud hamarjában visz.^zaeml ékezni, hogy milyen is volt Grévy ábrázata? Szerbia királyát Milánnak hívták és Kecsko Natália volt a felesége. Braziliának Don Pedró volt a cíászára. Madagaszkár még nem volt francia gyarmat. Antananarivoban akkortájt lépett trónra Razai'indrahély hercegnő III. Ranavaiona név alatt és Rainilaiarivony herceget bízta meg kormányalekitással. A honvédek akkoriban buzérvörös nadrágot viseltek, OroMország haragudott s monarchiára, Kína volt » titokzatosrág birodalma és Amerikában nerá voltak még felhőkarcolók. Parisban viták foíytik, hogy meg merjék-e építeni az Eiffel tornyot, vagy sem. Csikágóban nem hárommillió ember lakolt, hanem csak kétszázezer. Magyarország legfontosabb vasutvonala Mar' hegtől Orsóvá íg a os. kir. szab. osztrak-mngyar államvasút társaság kezében volt és ennek a vasútnak akkoriban még német volt a szolgálati nyelve. Aki nem bízik adataim hitelességében, utánuk böngészhet a lexikonokban. Egy cseppet se szégyellem megvallani, hogy különösen a madagaszkári történelemre vonatkozó adataimat én is onnét merítettem. a hang már nent a próféta és a nép tribun hangja volt, amely jövendői és magával ragad, hanem ugy hatott, mintha s messzeségből jönne s Kiutabia és Rodostó fuvallatát hozná magával. Alapjában véve a kormánypártot és ellenzéket, nem takarosan nagy ellentétek választották el egymástól. Kormánypártnak és ellenzéknek zöme egyaránt ugyanabból a társadalmi rétegből került ki; ugyanaz volt az életmódjuk, szokásuk és világfelfogásuk; a negyvennyolcas ellenzék lobogtatta a zászlót, követelte a magyar hadsereget, a magyar nemzeti bankot és az önálló vámterületet; voltak, akik az egész hatvanhetet és negyvennyolcat szereposztásnak tekintették; voltak miniszterek, akik Bécsben állandóan az ellenzékre hivalkoztak, ha keresztül akarták vinni a maguk akaratát. Volt valami paradoxonszerü az egész helyzetben, különösen az őnál'ó vámterület hangoztatásában. A negyvennyolc és az önálló vámterület híveinek zömét az a vidéki kisnemesség és parasztság szolgáltatta, amely kenyérmagvak termelésére volt berendezve e minden érdeke annak a közös vámterületnek fenntartását követelte, amely a magyar mezőgazdasági terményeknek védett elhelyezési piaoot biztosított Czernovitztól Bregenrig és Bodenbachig. Ma csak Bregenzet hívják a régi nevén. A másik kettő Cernauti és Podmokly néven szerepet a menetrendekben. * Szakítsunk azzal a babonával, hogy Ferenc József volt a legalkotmánvosabb urakodó- Ezzel a díszítő jelzővel csak a bizantinizmus ajándékozta meg, amely sohasem hal ki, amíg kormányzók és kormányzottak lesznek a világon. Független ez a bizantinizmus királyságtól és császárságtól, független mindenfajta államformától és csak egytől függ, az emberektől, akik szeretnek szépeket mondani mindazoknak, akikről tudják, hogy erősebbek és hatalmasabbak, mint ők maguk, Ferenc Józsefnél minden, csa'ádjának hagyományai, nevelése, ifjúkora, környezete, uralkodásának körülményei, minden ellene szólt annak, hogy « mi értelmünk szerint való alkotmányos uralkodó és népei közötti viszonyról a középkorban gyCkes-ODCtt. A király vagy császár csakugyan uralkodik népei fölött. A hozzá való viszony szempontjából nincsenek állampo'gárok, csak alattvalók, akiket nem szolgá'atük minémüeége, hanem csak fokozata különböztet meg egymástól. Néha egyes szavak és kijelentések reflektorszerüen világítottak bele Ferenc József gondolkodásba. Az ilyen kifejezések közül a mii generációnknak Chlopy rögződött meg legjobban az emlékezetében. De ha az alkotmányosság szempontjából Ferenc József személye hagyott is fenn kívánni valókat, azt el kell ismerni róla, hogy a mesterségét igazán uri módon gyakorolta. Ila igaz, hogy a pontosrág a királyok udvariassága, akkor ő volt a világtörténelem legudvariasabb uralkodója. Emberi szempontból lehettek hibái, de az bizonyos uralkodó lehessen. Az ő felfogása az uralkodó és népei közötti viszonyokról a köjához fel nem érhetett. Egyénisége inkább rideg volt, mint érzelgős, de morális a.apokon nyugodott. És ha a ferenejózsefi időket ugy emlegetik, mint egy olyan korszakot, amely a panamát és korrupciót nem ismerte, ugy ebben kétségtelenül része volt az uralkodó puritán egyéniségének. Az ő uralkodásának utolsó évtizedeiben torlódtak öséíts a ¡¡¡ötét vihar.Vbck Európa ege fölött és ezekben az évtize:?ck")3D keltek eleire azok n lappangó erők, amelyek ttéttttbbaafottak a Habeoíireok birodsJraát ét foiz.'ányokra tépek* ték Szent István ormgát. És mégie, a ferenejóoefi időknek, amelvek a mi prvvrmekkorunktól a viKerékpárosok! BlMrandO kerékpárokat angadmény« árín"" Tn"1*1'* "dom' ,',Jmlk", 6í alkatrészeket árban kaphat Szántó Sándor » Szeqed, 'Kiss D palota Kiss u. 3. lágháboru kitöréséig terjedtek, voltak szépségei, amelyeket politikai pártállásra és vüágfelfogáér.i való tekintet né.kül visszakívánunk mindannyian, akik többé-kevésbé érett ésszel tudunk visszaemlékezni ezekre a karácsonyi hólepel alatt elmerült esztendőkre. * Alapjában véve a háború előtti időkben n-igyön furcsa volt a mi viszonyunk Ausztriához. Nem túlságosan szerettük egymást, mert mindketten szentül hittük, hogy a másik fél csak becsapásra dolgozik. Igyekeztünk borsot törni egymásnak az orra alá. Nekünk beleszólásunk volt a kassa—oderbergi vasút tarifaképzésébe egészen Annabergig az osztrák-porosz határon. Ott néhány száz méter távolság választott el bennünket; a német vasutaktól. Ezt a néhány száz métert az osztrákok nem engedték kiépíteni, nehogy mi az ő kellemetlenkedésük nélkül tudjunk eljutni Németországba. Ennek ellenére mi éveken keresztül gondoskodtunk róla, hogy az úgynevezett dalmát összekötő vasutak, amelyekhez viszont Ausztriának fűződtek nagy érdekei, ki ne épülhessenek. A közös költségekhez való hozzájárulás ará* nyát, amit kvótának neveztek, tiz esztendőről tíz esztendőre állapították meg, illetőleg állapitot-« ták volna meg, ha ebben a kérdésben meg lehetett volna egyezni. A kvótának így töredékszázaléka fölött, ami pénzben kifejezve kevesebb volt annál, amit ma egy egyszerű miniszteri rendelettel rónak ki az adózókra, olyan ádáz harcok indultak meg, nűntha nem a központi hataimak és az antant, hanem Magyarország <*í Ausztria között készülne kitörni a nagy hábocu. Valljuk meg, nem túlságosan szerettük egy-« mást, de azért gondos magyar apák szívesen küldték fiaikat Ausztriába, hogy ott szolgálják lo önkéntes éveiket és németül tanuljanak. A négy császdrvadász ezred a legdivatosabb magyar fegyvernemek közé tartozott. És ha kint jártunk H messze külföldön, például Amerikában, — nri türés-tagadás, — odakint a bécsi sógort féligmeddig honfitársnak tekintettük. Azóta a megszépítő messzeség sok mindent el« feledtetett velünk. Hozzátartozik ehhez a meg* szépítő messzeséghez az is, hogy akkoriban mi is fiatalabb esztendőink szemüvegén kernsztQj néztük a világot. * En nem tudom, mi történnék, ha a karácsonyest hangulatában egy jótékony tündér suhanna végig a havas világ fölött és azt mondaná mindazoknak, akik már nem tudják ntegs zárnia In í az ősz hajszálakat a fejükön, hogy felejtsenek el mindent, cuni huszonkét esztendő óta történt és kezdjenek cl mindent ott, ahol abbanhagylák 1914-ben. Mondjuk, hogy a jótékony tündér feltételekhez szabná ezt a karácsonyi ajándékot. Azt mondaná például, hogy béké«en kell megegyezni a kvóta fölött. Azt is mondaná, hog^ az önálló vámterületet csak akkor szabad követelni, ha meg vagyunk győződve róla, hogy jobb ha a magyar mezőgazdasági terményeket nem 1 het exportálni. Általában art. követelné, hogy okuljunk a világháború óta eltelt esztendők tapasztalatain. , Ennek ellenében karácsonykor útlevél ndkül utazhatnánk Bécsbe és Abbáziába, kontingens néí kül szállíthatnánk mindent Ausztriába, az osztrákok pedig mihozzzánk, a fiaink szolgálhatnának a császárvadász ezredekben, ahol apáik is szolgáltak. Vájjon némi tapasztalatok birtokában, el meraéük-e fogadni hazaárulás gyanúja nélkül ezt az ajánlatot? * A jótékony tündér felbőszámyakon suhan tova ar alföldi terekről a havas hegyoldalak felé. Az első karácsonyfa, amelyre vissA tudok troleketí ni, onaéí került mihozzánk. Vagy Erdélyből, vagy a magyar-Felvidékről. De oúníUö«3-íatj'e jpen> volt kontingentálva és vámot nem fizettünk utána. Karácsony van, ugy illik, hogy ilyenkor hulljon a hó és a feledés fehér leplét borítsa erre a régmúlt, többé vissza nem térő világra. * Mi volt a magyar politikai élőt tartalma ezekben a? időkben, a nyolcvanas évek derekán? A parlamentben rendithetetlen szilárdsággal állott n birtokos dzsentrinek Tisza Kálmán által megalapozott uralma. Nemzetiségi kérdés volt uyvan, de még nem voltak külpolitikai vonatkozásai és csak a középiskolák oktatási rendjében és legfeljebb egyes renitens pópák és dáezkálok megrendszabályozásában jelentkezett. Egyházpolitikai viták még nem vo.tak és a szociális kérdés gyermekcipőkben járt. 11a akkoriban egy jókabá"os, vagy pláne diplomás ember azt merte volna majáról mondani, hogy szociáldemokrata, ugy bámultak vo'na rá, mint egy kengurura, vagy vízilóra az Oktogon-tér közepén. Hisz még a kilencvenes években is Perczel l>ezső belügyminiszter csodálkozva kérdezte egy nála járt munká küldöttségtől: —r' Önök sro:"álvlernekraták?... Hisz önök egészen jól vannak öltözve... A politikai életet teljesen az Ausztriához való viszony determinálta. Aki ugy vélte, hogy Magyarország a kiegyezésben megácsolt keretek között megtalálhatja fejlődésének előfeltételeit, a kormánypárthoz tartozott. A kormánypárt Bécsibe járt és résztvett a delegációkban. Az ellenzék átkos Bécs néven emlegette az osztrák fővárost, de szintén a Burgra és Szent István tornyára irányozta a tekintetét. Volt még egy k3zéppárt ií, amely hol megszaporodott, hol aeefoeyott. a kötíéppárt neto állott <*M 0'V.m'ki aVon, fooem 3 hatvanheted keretben a nemzeti kő« vetélések enófebb érvényeaíéséra tórekedetf Néha-jjéha Kottuth Lajos megszólalt Turiaban. Hangjára felfigyelt az egéfz or*zác, de ejt