Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

DÉLMAG7ARORSZÁG Ken D>6 december 25. II bor 40 m óborok, likőrük, rumok és pa inkák fillértfll « legolcsóbban, viszonteladóknak és nagyobb véteinél I! termelői árak. ^Lővlng érnél,. Polgár ucca 20. < Olaszországba kelleti utaznia. Ezt múzeumi tanulmányokkal óhajtotta összekötni, de erre már nem futotta a pénze. Közbenjárásra Somogyi Szilveaz«er polgármester, illetőleg a tanács tíz milliót szavazott meg neki. Viszonzásul egy kötetrevaló tárcát ég a tanács tagjainak humoros rigmusokban levelezőlapokat irt. A polgármesteré például igv szól: •ld gazdám megírom a beszámolómat. \> mondhassátok, hogy nem hallani szómat. Ma-holnap elélem kenyerem és sómat. Sokszorozzátok meg a tízmilliómat " Egyhangúlag megszavazták. A polgármester látva irodalmi sikereit, tetszé« szerinti szabadságra hatalmazta fel, hogy irodalmi tervelt megvalósíthassa. Móra hálából az 1927-ben megjelent „Véreim" cimii kötetét ezekkel a szavakkal ajánlotta a polgármesternek: „Somogyi Szilveszter doktornak, mint Szeged polgármesterének ajánlom ezt a könyvet, hálás sziwel emlékezvén arra, hogy ex a város huszonöt évvel ezelőtt fiává fogadott engem." A Ferenc József-Tudományegyetem 1932. december 3-án „az irodalom művelése és a régészeti kutatások terén kifejtett értékes munkássága" elismerésiül a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává avatta. Köszönő beszéde valóságos nyilvános lelklisrnoretvizsgálás volt, melynek során félbemaradt exlsztenciának minősítette magát, aki hol ide, hol oda csapongott a két part: a szépirodalom, és a tudomány közt. A neki jutott kitüntetés tiagy részéi áthárította Szegedre, melynek 6 éppen ug* befogadottja, mint az egyetem és arc* a tiszapaiii házra — a muzeumra —, amelybe az Isten élete kenyerét letette. Az ünneplések keretében meg kell bárom olyanról emlékezni, melyek Szened részéről Mórával szemben háln'Ar '• srtésekn"k vultsk szánva, •nelvek azonban csak kísérletek maradtak. Az egyik a telek adományozás, a másik a közgyűlési örökös tagság és a harmadik a diszpolgárság. Ugyanis jó emberei tudva Mórának a saját bajlék utáni vágyakozását, harmincéves írói jubileuma alkalmából mozgalmat indítottak, hogy' Szeged ugyanugv, mint annak idején Eger Gárdonyi Gézának, telket adományozzon neki. A hatóságban meg is volt • készség, «te mivel személy szerint azt Is tudta, hogy ki fogja a tervet a közgyűlésen ellenezni, eltette azt jobb időkre, mig aztán végképpen elaludt. A közgyűlési örökös tagságra vonatkozó jóakaratú agitáció a nézetek összhangjának hiányában szinten mcghlusult. Mórának ezzel szándéktalanul bár, dc fölösleges Izgalmakat okoztak. Egyébként a dolog felett szokása szerint ironikus mosollyal tért napirendre, mondván, hogy az örököstagságnál többrebecsüli, hogy a szegedi szabók megválasztották diszszabonak. mert ez nagy örömet okozott szüleinek a mennyországban. A tisztességtétel napján ar. édesapja bizonyára így szólt az édesanyjának: — No anyjuk, most már nem féltem a gyeteket. Mégis csak ember lett abból, ha már a szabók is elismerik, holott szüesmesternek a Ifa. Végül a félcgifházi diszfwlffártágol követően .Szegeden Ls a törvényhatósági bizottság számos tagja indítványt nyújtott be Mórának •íiszpolgársága érdekéből. Az előzetes tárgyalások során kiderült azonban, hogy a félegyházi eset ismétlődésétől lehet tartani. Ott ugyani* a képviselőtestület határozatát egész a belügyminiszterig fellebbezték és csak ennek elutasítása után lehetett Mórinak ünnepély« karaték kórt a áisrpol• gári oklevelet átnyújtani. Szegeden nem az eset)<"«et> foljftbbezéfttei való kalletuetlenkedás volt a b'iWktnó, bar*™ at, hogy íkkor tnftr Héra Kilyöf b*itg -»olt » o«m Urarták t*»ti »tétovádé*^ lelkiekkel is sokasítani. Ar lett » dolog vége, hogy Móra disapolgársága helyett díszsírhelyet kapott s a hálás város az idei Halottaknapján avatta fel márvány sírkövét. * Az orvostudomány szerint hasznos a fájdalom, mert elárulja a betegséget s ezzel utmutatást nyújt a gyógyulásra. Szükség van az irók fájdalmas feljajdulásaira is, mert ezekből arra lehet következtetni, hogy a politikában vagy a társadalomban betegség lappang. Mórában a patologikus tünetek élménnyé alakultak s okozói lettek fájdalmas kitöréseinek. Közel husz évvel ezelőtt egy tökéletesen félreértett cikke miatt az élete is veszélyben forgott. » Egy másik cikkel állott ki nem a maga, hanem az . igazságnak a védelmére. Akkor jelentette ki ön- j érzettel, hogy amennyit Szeged adott neki, annyit | ő is adott Szegednek és a jövendő nem fog semmit szégyenére irni. A felülkerekedett józanságnak köszönhető, hogy a jövendőnek bőségesen alkalma nyílt sok mindent Móra Ferenc dicsőségére irni. Tolla elevenítő erővel ostorozta az igazságtalanságokat. A Trianonban reánk kényszeritett szerződés aláírásakor A sir, hol nemzet sülyed el . . cimü vezércikke egy olyan magyar ember zokogó imádsága, aki ugy szereti a hazáját, mint az édesanyját. A záradékul szolgáló Hiszekegyet a trianoni évfordulók napjain az iskolákban fel kellene olvastatni. Krisztusi szeretet nevében tiltakozót az emberpnsztitásokig elfajuló erősrakosságok ellen is. Ei serkentette 1923-ban a „Konstrukció bombával és ököllel" cimü vezércikkének a megírására. Miatta vád alá is helyezték, de még azon év őszén a vádat elejtették s a bűnvádi eljárást megszüntették. Kétségtelen, hogy a bölcs nemzetvezetés mellett a Móra publicistikai munkájának is része vnn abban, hogy a húszas évek sajnálatos eseményei a harmincas években már nem ismétlődhettek meg. * Móra Ferenc erős fizikumu ember volt. Apróbb betegségek ugyan többszar megtámadták. Ehhez járult, hogy anyagi gondjai miatt több évtizeden át emberfeletti módon kellett dolgoznia. A harmincas évek elején egyre sűrűbben gyengélkedett. Karlsbadot járta. Időnként, kijlönösen a puszták szabad világában megenyhült. 1933 év őszén, megoperálták. Ettől kezdve félévig suhogott fölötte a csontkéznek sohasem hibázó pallosa. Szeged és az ország szívszorongva leste az j állapotáról szóló híreket. f>e hiába volt szeretet és tudomány, 1931 február 8-án megbékélve Istennel és az emberekkel őrök pihenésre hunyta le fáradt szemét. Művészetének tragédiája és a magyar irodalom örök vesztesége, hogy az Aranykoporsóval bepillantást nyert a nagy regényírásnak mindig áhított Igéretföljére, de oda belépésének megálljt parancsolt a Mors imperátor. A város halottjaként a tiszaparti házból temettük. Az előtte való teret, melyet az ő tolla szépített meg, szinte másnap már Móra-kertnek nevezte el az ösztönös szeretet. Ez a vázlatos emlékezés alkalmat nyújt annak •a vitának az eldöntésére is, amely Kiskunfélegyháza és Szeged kőzött afelól folyik, hogy melyiküké Móra Fereac. Fév egyháza azért tart rá igényt, mert az 6 szülöttje, Szeged meg azért, mert az ő neveltje. Igaz, Móra érettségi vizsgájáig szülővárosa lakosa volt, de attól kezdve bizony oda csak vendégként járt Igaz, hogy onnan nősült, de Szegedre vonatkoznak ezek a költői sorok: „S legkiváltkép áldom a helyet, Ahol fészket raknom lehetett." Díszpolgárrá tőrtént megválasztásakor tett ea a nyilatkozata a félegyházi igényt látszik erősíteni: „Mint iró ettől a várostól kaptam egyéni veretemet. Az alakjaim is hiába szögediek, azok valóban félegyháziak." Az is igaz, hogy Írásaiban váltig emlegeti a kiskunokat, de hát ez az irodalmi áttétel más Írónál is előfordul. Legcsattanóbb példa, hogy a Mikszáth Kálmán Jó palócai szegedi alakok. Az igazságo1 magával az Íróval s;emben is meg lehet, sőt meg ír kell állapítani Ez pedig az, hogy az „egyéni veret" lehet félegyegyházi, de az egyéni tartalom szegedi, mert mégis csak ez a város alakította Móra Ferencet művésszé, az itteni emelkedettebb városiasság biztosította irodalmi látóhatárának európaivá tágulását. Szegedi hirlapirósága, muzeuma, a Dugonics« Társaság, a városházának modernebb irányba haladó közigazgatása, a szövevényesebb politikai, társadalmi, irói és művészi környezet s az ebben vitézkedő egyénekkel való érintkezés voltak a kialakításban részes vegyi hatások. Ez annyira vitán felül áll, hogy amikor reá mint beérkezett íróra száz ágra sütött a sikerek napja és a fővárosba hivták, Szegeden maradt, mert tudta jól, hogy ezt a várost elhagyva szellemi tápláló talaját veszítené. Bizonyos, hogy Móra Budapesten i« nagy Iró marad, <te az ottani s tőle annyira idegen tülekedés törést okozott volna lelW világában« írói pályája zavartalanul csak itt ivelhetet tiszta égtájak felé. Nem vakmerő az az állitás, hogy a fítorgikon. az Ének a búzamezőkről, sőt az Arany koporsó is csak a szegedi légkörben születhetett meg. Nem árulás ez a szülőfölddel szemben, mert zsenge korának alapakkordjai csakugyan ott rezegnek ielke búrjain, dc az érett férfiú művészetének muzsikája mégis szegedi kottákon lendült himrn*szokká. Móra Ferenc fejedelmi bőkezűséggel fizetett a Szegeden kapott ihletért. írásaival országra, sőt világraszólóim emelte a város hírnevét, fis most, hogy holta után rendre jelennek meg hátrahagyott müvei és regényeit egymásután fordítják la imigateurópai nyelvekre, — halóporában is szolgálja városát és nemzetét. Ezt a várost az árvíz után gróf Tisza Lajcw királyi biztos, Kállay Albert főispán és Lázár György polgármester építették ujjá. fcrdrmüket a város "soba nem báláihatja meg eléggé. Viszoní a szegedi lelkiséget kialakító Móra Fertncel gróf Klcbelsbcrg Kunó mellett Szeged szellemi relronstruktorának kell tartanunk. Ma már nem siratjuk Móra Ferencet, hanem ennél sokkal többet teszünk: szivünk kagylójában gyönggyé vált emlékét őrizzük. De amig emberi értéke a kegyelet foglalatában ragyog, a művésziben nemcsak gyönyörködünk ,de eléje tárjuk országnak-világnak. És hálálkodunk a Mindenhatónak, hogy a sorscsapások között megajándékozta vele a nemzetet az öregek vigasztalására és a fiatal nemzedéknek életprogramul. y ufévi vasar Kitlinft mlndstö. dus választék: divat kelmékoen, selymekten. szövetekben, szőnyegekben, függönyökben, bel- és kalMdi vászon és daroast árukban. Csak legtöbb S érlniánu" *rut tartok raktáron. Ismert lltfuelmes kiszolgálás OlcsO szabott árak! K,;?eT Hnracscv Sándor