Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péntek, 1936. december 25. DÉLMAGYARORSZAG 13 Móra Ferenc és Szeged s Irta Dr. Szalay József. A régi Szegedi Napló 1902 május 6. számában n következő közlemény jelent meg: „Szerkesztősé­günkből. A Szegedi Napló szerkesztőségének gár­dája uj tagokkal szaporodott. Beléptek ugyanis lapunk kötelékébe: Móra Ferenc és Bolgár Lajos. Az első fivére Móra Istvánnak, az országos nevü költőnek, de azon az uton van maga is, hogy fi­vérét a sikerekben utolérje. Azok a költemények, amelyeket a Szegedi Naplón kivül a fővárosi szép­irodalmi lapok legelőkelőbbjei, köztük az Uj Idők közöltek a ritka talentumu fiatal embertói, fel­jogosítanak bennünket arra, hogy nyereségnek tartsuk az ö munkásságát, mely otthonos a hii­lapirás mezején is . . ." Móra Ferenc Szegedre kerülésének történetét Nagy Forsythia — virágzás városunk­ban című karcolatában irta meg. Szolgálatkeresőben volt s vagy tankerületi főigazgatói tollnok, vagy tanár akart lenni a szegedi állami gimnázium­ban. Ez bizony nem sikerült; ellenben a régi Sze­gedi Napló azonnal szerződtette Itt dolgozott munkatársként, maid mint szerkesztő a húszas évek közepéig. Később a Szeged, majd a Délma­tjyarország cimü napilapoknak volt a munkatár­sa. 1914-ben maga is adott ki folyóiratot „Gyer­mekek világa" címmel, de ez a szegedi folyóira­tok szokásaként hamarosan kimúlt. Az év nyarán kátört világháború segített ezt is megölni. Névte­lenül egész sorát szerkesztette a naptáraknak, mig a saját neve alat» az „Okos naptár" két érv­ben látott napvilágot Kötetbe gyűjtött költemé­nyei, novellái s regénye' 1921-től kezdve jelentek meg. Vétlenségnek 1;'» *ik, de szánté végzet­szerű, hogy első kötetének Könnyes könyv s az utolsónak Aranykoporsó a cime. Móra Ferenc akkor születet, amikor Szegedet elöntötte az árviz. Többször mondotta: „Egyidős Vagyok az árvizzel." Amikor itt letelepedett, Sze­ged már jórészt kiheverte a szörnyű katasztró­fát, sőt nagyvárosi stílusban tollászkodott. Állami és egyéb intézmények szaporodtak, a velük be­özönlő friss dem megkezdte a régi, patriarkális társadalom átalakítását; az igények megsokasod­tak és finomodtak; a politikai és a városházi harcok mind nagyobb hullámokat vertek; a köz­gazdaság föllendült; a művészet a közügyek elő­terébe nyomult; nevek: mint Békefi. Kulinyi. Kemecsey. Lipcsey. Gárdonyi, Pósa. Tömörkény. Cserzy. Szigcthg szikráztak a hirlapirás hőskorá­nak a horizontján. A színes és mozgalmas sze­gedi élet időnként nemcsak a vidékieket, de a fővárosiakat is idecsalogatta. Korszak és v'ros minden vonatkozásban alkalmas volt, hogy egy. a benyomások iránt annyira fogékony fiatal em­bert, mint Móra Ferenc nemcsak magához bi­lincseljen, hanem lelkileg szegedivé átgyúrjon. .4 r.rercp azonban hamarosan menfordult és Móra Ferenc három évtizedes hírlap­írói és írói munkássága gijakorolf el­lenállhatatlan befolyást a szegedi lé­'ek kialakulására. Mesél a város régi történetéről, romantikus tár­sadalmiról, megörökíti hasznos embereinek életét, méltatja megújhodott korszakának mozzanatait, harcol uj intézményekért és tisztultabb felfogá­sokért. Szükség szerint jóakarattal birál s ha kell, gúnnyal ostoroz, de minden sorát rt város iránti rajongás sugalmazza. A „Szegedi tulipán­tos láda" cini alatt legutóbb megjelent müve a mondottakat bizonyítja. A fiatat újságíró tehetségét r> D""orícs-Társaság hamarosan fel­ismerve már 1904-ben tagjai közé választotta. Később a társaságnak főtitkára, majd alelnöke lett Gaál Endre kulturtanácsnok 1902 nyarán ar­ról referált a tanácsülésen, hogy a kultuszminisz­ter ÍÍ.58S darabból álló csiaagyüjtménnt ajándé­Kozett a városi muzeumnak. A becses ajándék ^gv kissé zivaíba hozta a várost. Gaál és Tö mórkény István, a múzeumigazgató azon töpreng tek. hogy ki fogja ezt a temérdek csiga-bigát meghatározni és rendszerbe foglalni. Valaki fel- ' hívta figyelmüket Mórára, a fiatal újságíróra, aki egyben termcszetrajzszakos tanárjelölt. Móra vállalkozott s feladatát olyan elismerésreméltóan végezte, hogy 1901-ben a város a Somogyi-könyvtár könyvtárosává í .... j ' választotta. Hogy nem ment simán a dolog, mu- i tatja Tóth Bélának, a különben jeles Írónak egyik Esti levele, amelyben a választás miatt a város tanácsát kupaktanácsnak nevezte. A kö­vetkezmények igazolták, hogy a tanács szeren­csésebben nem választhatott. Tömörkény hama­rosan rákapatta Mórát az ásatásokra. — Hogy csináljam? — kérdezte a régész-tanonc megrökönyödve. Hiszen nem értek én ahhoz. So­hasem láttam ásatást. — Hát aztán? — vont vállat Tömörkény. — Mögötte a fene az olyan kutyát, amelyiket tani- j tani kell az ugatásra. Móra ugv kitanulta a régészetet, hogy a szakemberek hozzájártak iskolába. Sze­rencsés kezű ásatásai az őskor és a népvándor­; láskor hagyatékát tömérdek uj adattal gazdagí­tották. Több mint háromezer sírt tárt fel s lele-1 teit részben maga publikálta, részben erre a cél­ra átengedte a hazai és külföldi szakemberek­nek. Tömörkény István elhunytával 1916-ban meg­üresedett a muzeumigazgatói állás. Ekkor a Mu­zeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége azt irta a város tanácsának, hogy Móira Ferenc működését már egy évtizednél hosszabb idő óta figyelemmel kiséri s őt „nagy tudásu, kiváló szor- • galmu, tehetséges és lelkes" muzeumi tisztviselő- \ nek ismeri. Erős meggyőződése szerint Tömör­kény Istvánnak a muzeumigazgatói állásban Mó­ra Ferencnél méltóbb utóda alig lehet. Erre a városi tanács Mórát pályázat mellőzésével muzeumigazgatónak vúl • Az ö idejében szökött fel az évi látogatók szá­ma tízezerről százezerre. Azt tartotta élete leg­főbb teljesítményének, hogy a szegedi parasztot be tudta a muzeumba szoktatni. Móra Ferenc harminckét évet élt Szegeden. Az elsó huszonötről egy cikkben számol be ez­zel a citnmel: Szegedi életem 25. évfordulója. Eb­ben elmondja, hogy élete folyását a véletlenek láncolata ¡rányitotta és formálta. Soha sem azt tette, amit tenni akart, hanem mindig csak azt, amit parancsoltak így lett uiságiró mert Kuli­nyi Zsigmond szerkesztő parancsolta rá ezt a i pályát, majd meseiró, mert ezt meg Pósa La­jos parancsolta rá, ugyancsak unszolásra irta első regényét, „A festő halálát" is. Szegeden túlterjedő ambíciói sohasem voltak. Saját szavá­val élve „országos hirhedtsége" akkor kezdő­dött, amikor az egyik fővárosi lapban 1922-ben i Dankó Pistáról szóló tárcája megjelent s egy hét múlva már felszólították, hogy rendes mun katársként írjon a lapnak vezércikkeket és tár­cákat. Móra mint izig-vérig lírikus és mesélő-te­hetség színdarab Írással egyetlen esetet kivéve nem foglalkozott. Ez az eset L| az Aranyszőrű báróm/. Ezt a verses meséjét 1902-ben a Szegedi Napló V E S E R 100 u! táncsláger Müvészlemezek Gramafonok Rendkívüli alkalmi vélelek Kö esrtnréí VM üyomda KArá<z ucr.o 9 karácsonyi ajándékba adta az előfizetőknek. Or­szágos feltűnést keltett, amikor a Jászai Mari­nak az Akadémiában tartott jubileumán felol­vasta. Ebből szerezte Kulinyi Ernővel együtt a daljátékot, amelyet Vincze Zsigmond zenésített meg. Először 1929. őszén adták nagy htszés mel­lett a szegedi színházban s azután többször az ország különböző színpadja in. Vita is keletkezeti arról, hogy szőre van-e a báránynak vagy gyap­ja. Móra azzal vetett a vitának véget, hogy a juhnak gyapja van, de csak akkor, mikor már nem ö viseli, különben szőre. A darab sikere boldoggá fetle, amit még növelt az, hogy az Ének a buza mezőkről cimü regényét is dramatizálták. Halálának első évfordulóján a Nemzeti Színház ban volt a bemutató; ott és a szegedi színházban többször szinre került. Még a háború előtt történt, hogy városatyának akarták megválasztani. Kozzel-Iábbal ultakozott ellene. Lázár György, az akkori polgármester azonban ráparancsolt. — Édes fiam, nem kell bolondokat beszélni Neked állásod és személyed szerint ott kell len­ned a törvényhatóságban. Meg fognak választa­ni és te vállalni fogod a városatyaságot. Megér­tetted? Mint szófogadó ember, eleget tett gazdája pa rancsának s meg is választották. Kétszer szó­lalt fel. 1918. év őszén a nemzeti tanács paran csából terjesztette be a köztársasági indítványt » másodszor a .lokai centenárium idején főispáni és polgármesteri kívánságra mondta el az ün­nepi beszédet. Mindakettöt tomboló lelkesedés ki­sérte és mindakettöt szórói-szóra jegyzőkönyvbe vették. 1918 nyarán meg képviselőié/öltnek emlegették, ezt azonban csirájában elfojtotta azzal, hogy sem­miféle közéleti ambíciója nincs. Végül de ezt aztán már agyonhumorizálta — 1919 év tava­szán a Szegeden alakulgató nemzeti kormány i gyike kultuszminiszterségre kombinálta. Azzal vágta ki magát a Délvidékről származó minisz­terjelöltek előtt, hogy csak akkor áll kötélnek, lia ugyanabban a kabinetben Somogyi polgármester lesz a belügyminiszter. Tgv aztán elpattant a poli­tikai szappanbuborék. Ami a városi közigazgatáshoz való viszonyát illeti, arra nézve jellemző ez az adat. A húszas évek közepén orvosi tanácsra Gyakorlati értékű ajándéktárgyak legolcsóbban W'RTHés "9ENGEY Széchenyi tér 5. szám. Garantált 14 karátos arany l&líötoll 4 perfgőtőr takarok Irori 1.20 pangötol, táska'lróoéoek a legnagyobb valaaztéKban 176 pengőtől.

Next

/
Thumbnails
Contents