Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-23 / 301. szám

Szerda 1936 december 23. DÉL MAGYARORSZXG Ki kell bővíteni a kórházi adminisztrációt, meri megduplázódott a hátralékos ápolási dijak összege (A Délmaggarország munkatársától.) A kór- j házi bizottság legutóbbi ülésén szóbaktrült az a 1 furcsa tünet, hogy a hátralékos ápolási dijak ösz- I szege állandóan emelkedik, néhány év alatt csaknem teljesen megduplázódott A múlt évben a hátralék meghaladta már a hatvanötezer pengőt is, amire a közkórház fennállása óta még nem volt példa. A hátralékok nagyarányú megnövekedését értesülésünk szerint nem lehet kizárólag a gazdasági helyzet rovására irni. A kórház igazgatóságának hivatalos jelentése szerint ennek főoka az, hogy a kár házi adminisztráció ellátásával megbízott személyzet létszámát a közérdekeltségek felügyelő hatóságának rendelkezése értelmében csökkenteni kellett. A kórházbiztos munkaköre ennek következtében nagyon megnővekedett, mivel pedig az egyetemi klinikák követeléseit is a városnak kell behajtania, a kórházbiztos, aki különben a városi számvevőség tisztviselői státuszába tartozik, kénytelen ezekkel az ügyekkel is foglalkozni. A klinikák ezen a téren több munkát adnak, mint a közkórház, a kórház kinnlevőségeinek behajtására, a díjfizetések szorgalmazására tehát nem marad az arra illetékes tisztviselőnek elegendő ideje. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a kórházi hátralékok nagyarányú szaporodása abban a pillanatban kezdődött meg, amikor a klinikai hátralékok behajtását is • városi hatóság kötelességévé tették. A polgármester a kórházigazgató előterjesztése alapján most valószínűleg ugy oldja meg a kérdést, hogy felemeli a kórház adminisztratív személyzetének létszámát é$ beoszt erre a kórházi munkára egy arravaló napidijast, akinek fizetését egyelőre a városi adminisztráció terhére számolja el, a jövő évtől kezdve már a kórházat terheli meg vele. Az igazi meglepetést... a ml ctpömodelltetnk minősege es olcsó árai nqutffák COLUMBIA CIPŐÁRUHÁZ O Kárász-ucca 13. M. kir. honvéd vdd. tiszti ruházati egyl. Városi jóléti, Nemzeti takarékossá«, városi színház szerz. szállítója atb. Külön mértékosxlálv Óriási hó- és sárclptí raktár Sxenxácló» estéiül ufdonságolc 4 évi fegyházra ítélték az apátfalvai cigánylegényf, aki halálra szúrta a 15 év e'őtti wilkist (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Kedden tárgyalta a szegedi törvényszék azt a gyilkossági bűnügyet, amelynek vádlottja. Rostás István 28 esztendős apátfalvai cigánylegény. Rostás novemberben egyetlen késszurással megölte Söki Péter 37 esztendős gazdálkodót. A kés a nyak ütőerét metszette át és azonnali halált okozott. Ugyanott, ahol ez a gyilkosság történt, pontosan 15 évvel ezelőtt a jelenlegi áldozat, tehát Sóki Péter volt a tettese egy másik gyilkosságnak. Sóki akkor ugyancsak késszurással megölte a község leghíresebb verekeTEGYE KEI LE** ESSE iivinépét finom kolbászvacsorával! Gyorsan és egyszerűen készül, ha a tölteléket SZOKOLAY-szalániifüszprrel ízesíti! Kapható jobb füszerüzletekben és Maros-ne™ 27. Ne legyen condfa hogy mit vegyen ajándékul havtícsonyva MÜLHOFFER (Széchenyi-tér 9.) a legszebb tárgyat olcsó árban részletre is odaadja. EZÜST irón. gomb. szipka, lánc 2 pengőtől. Kisebb ARANYTARGYAK, zseb- és karórák 5 pengőtől. Precíziós 6 RAK, brilliáns, és gyémánt ékszerek pazar választékban, kiváló minőségben. Városi jóléti és Hermes utalvánvok érvényesek. dőjét, Hangai Józsefet. A mostani gyilkosság szinte fátumszecüen következett be. November 19-én éjjel ölték meg Sóki Pétert. Ezen az éjszakán a Takács-féle kocsmában iddogált többed magával Rostás István cigány. A mellette lévő asztalnál Sóki Péter foglalt helyet több elázott cimborája társaságában. Köztük volt Bohinya József is, aki összeveszett a cigánnyal, mire a cigány kétszer arculütötte.. Rohinya annyira részeg volt, hogy talán észre sem Vette, hogy megütötték, dc Sóki kikelt magából azért, mert a cigány egy embert bántalmazni mert. Zárórakor hazafelé indultak s közben Rohinya is annyira kijózanodott, hogy emlékezni kezdett az inzultusra, amely őt érte. Rostás ott állott közelükben és Bohinya azzal fenyegette meg Rostást, hogy vigyázzon magára, mert ő is ugy jár, mint annakidején Haiigaií A cigánynak sem kellett több, előrántotta a kését és hirtelen belevágta Hangai gyilkosába, Sókiba, aki a szúrás következtében hangtalanul rogyott össze és nemsokára kiszenvedett. Az ügyészség Rostás István ellen szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat. A keddi tárgyaláson a cigány beismerte, hogy megölte Sókit, azzal védekezett azonban, hogy nem volt szándékában megölni, hanem csak ártalmatlanná akarta tenni. Amikor ugyanis Bohinyák azzal fenyegette meg, hogy Hangai sorsára fog jutni, hirtelen eszébe jutott, hogy a mellette álló Sóki szúrta le annakidején Hangait. Tartott attól, hogy most is ilyen valami készül és ezért rántott kést és szúrt Sóki felé. A kihallgatott tanuk igazolták, hogy az elhunyt nem bántalmazta Rostást. A biróság halált okozó súlyos testisértés miatt Ítélte el négyesztendei fegyházra a cigányt. Az ítélet nem ioíerős. Á ) á n d é k o z z o n n| tancsiagert szép mflveszlemezt tó gramofont Rendkívüli alkalmi vételek. Kölcsönzés is Városi Noomda Kárász ucca 9. sz. Dunántúl és Kisalföld Dr. Kogutowicz Károly magyar földrajzának második kötete 1929-ben jelent meg annak a nagy összefoglaló magyar földrajznak első kötete, amelyben dr. K-tgutowicz Ká oty a Dunántul déli részfinek lei.-V sát adta. Az idei karácsonyi könyvpiacon megjelent második kötet, a Dunántul északi részeinek és a Kisalföldnek feldolgozásával most már teljessé teszi a mi kedves Pannóniánk szemléletét A szegedi egyetem földrajzi intézetének igazgatója igen értékes munkával ajándékozta meg a magyar olvasóközönséget Ez a könyv nemcsak szigorúan vett tudományos munka, hanem érdekes, izgalmas olvasmány, az emberföldrajz csodálatos szövődményeinek gazdag tárháza, lebilincselő leírások foglalata, tudományos körültekintéssel rendezett képgyűjtemény. Kogutowicz Károly ebben a munkában uj utakat vág a földrajztudomány terén. Tájakat foglal egységbe s azokat szemléltetve megeleveníti a leirt földrész geopolitikai történetét. A táj és lakóinak egymásra hatásából vezeti le az egyes népi szigetek karakterét, indokolja elzárkózottságukat, történelmi kialakulásukat. Eközben állandó figyelemmel kiféri az európai földrajztudománynak a Dunántulra vonatkozó megállapításait és tudományos felkészültséggel szállt perbe Németország etnográfusainak azzal a kísérletével, amely Baranya, Tolna, Sopron és Moson vármegyék német telepeseit a Volksgemeinschaft nj teóriája alapján, mint a Drang naeh Osten terjeszkedési politika keleteurópai hidfőit tartja számon.' Az első kötet megjelenése után 1932-ben a müncheni barnaházból már hangosan hirdették: Bie deutehe Grenze | liegt am Platensee! Kogutowicz professzor alaposan utánanézett * Dunántul népmozgalmi viszonyainak s megkondította a vészharangot- azzal a megállapításával, hogy Dunántúl a magyarság soraiban jdrvdngszerüen fellépő egykével szemben egyre szaporodik ti magyarság rovására a németség, fíleyer Jakab, a j budapesti egyetem azóta elhunyt tanára vette vé1 delembe az ország közvéleményének élénk tiltaí kozása közben a tudomány mezébe öltözködő né' mel politikát. De a vita kogutowicz professzort 1 .igazolta. Kiderült, hogy a hazai német kisebbség ügye indokolatlan nyugtalanítja a magyar közvéleményt. Kogutowicz professzor munkájának második kötetében sorra idézi a német földrajztudósok: í.oeseh Károly, Penok Albrecht, Banse Ewald, llolder, Grothe megállapításait s éppen ezekkel : igazolja, hogy „a német birodalom a magyarországi németlakta területeket gyarmatoknak tekinti és csuk idő kérdése, amikor étvágyát Ausztria elfogyasztása után a magyar németlakta tervietek kiszakitásával akarja kielégíteni". Íme, a magyarság egyik életproblémája vívódik a pompás földleírás hátterében. Kogutowicz professzor könyve a maga sokoldalúságánál, megkapó stílusánál, tudományos megalapozottságánál fogva érdekes, izgalmas olvasmány, vonzó mint egy regény s tanulságos, mint egy enciklopédia. A könyvnek müveit magyar ember asztaláról nem szabad hiányoznia. (Dr B 1.) Látni fogfa, hogy legjobb és legolcsóbb szemüveget SANDBERG 1 A t «zerétcnél v Aíéroll».