Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-13 / 293. szám

2-4 DfíIMAGVARORSZAG vasarnap, 1936 december 13. Minden it gyártmányú rádió újdonságok részletre is Díjtalan bemutatás Csere, javitás, karbantartás. — Ili livári CTRynnnn 0 i 1 Miép-hoaszu hullámra hangszín- a|(|klA ára C Hfall OIKHUnilU ífl szabályozóval, hullámcsapdával dRUlU részletre P • 15»« — ™ érv Gépáruház.n^MMM,,. M Détmagyarovsxág regénye A VARÁZSLÓ Ma KOMOR MNDRMS 45 — Nem! Azt nem mondhatod. Azt nem szabad mondanod... Én tudom, csak azért beszélsz így, hogy engem vigasztalj. De engem nem kel! vigasztalni. Én jó vagyok. — No tótod. — Igen. És ha nem lehetek varázsló, azért hát, mini Apus, én is majd igazgató leszek. Csend van megint. Valahol közelben locscsant a ^iz, talán egv hal bukott fel, vagy a mélység lakói közül valaki egy pillanatra kidugta az arcát, kíváncsian, hogy ugyan mit beszélnek itt. Elsimul újból a viz, nyugodt a part. Buli nem maradhat tovább szótlanul: — Mondd, Kalmük, nem sajnálod, hogy a varázslásból most már nem lesz semmi? Kalmük nem felel. — Mert azqrt jó lett volna mégis. Repülni, meg aki csak ellenség, bogarakká változtatni, meg csak hozzányúlni valamihez és abból mindjárt arany lesz. És ülni a varázsköpenyben és a kézben ott a varázspálca s egyet inteni s ez történik, egy varázsszót s az történik ... Te mi akarsz lenni, ha nagy leszel? — Törvényszéki elnök. — Az nem rossz. Attól mind a rabok félnek és a börtönőrök szalutálnak nekik. De , ezredes az több, mint törvényszéki elnök. ] És aki varázsló, az még ennél is több. A varázslóknak nem parancsol senki, még a miniszter se. Ezért kár, J^ogy nem lett semmi az egészből A vizből hűvösség csap föl. Kalmük mozdul, mozdulatára Buli felriad: — Mit csinálsz? » — Haza kell már menni. — Korán van, maradj még. Es ma nincs is semmi hideg, nézd a kezem, én nem fázom egy csöppet sem. — .Sötét van már. — Nincs sötét. Egész világos van, olvasni lehet, olyan világos. És nem maradunk, csak egy rövid ideig. Jó? — Nem. —- Kalmük, ha nem szereted, hogy én anynyit beszélek ezekről a varázslási dolgokról, hát többet ne mszólok róluk agy szót se. Csak még ne menj el. tudod mit? Kuruttyol' junk s akkor idejönnek mind a békák. — Haza akarok menni. —- Te tudsz fűzfából madárcsapdát csinálni? Ha akarod, megtanítlak rá. — Nem, nem. Majd máskor. — Várj. Már fent van a hold, meglátod, mindjárt milyen lesz a viz. Ilyenkor mindig a legérdekesebb a viz. Nézd! A kelő hold vékony ezüst csíkot vont a vizbe. Ezt az ezüst fátylat öltik majd magukra a viz lakói, ha elhagyják otthonukat. Szótlanul buknak fel, előbb körülnéznek, avatatlan szem nem leskelődik-e rájuk, aztán zöld viziköntösüket levetik, pár pillanatra meztelenek maradnak s végül ezüstbe öltöznek mindahányan. Valahonnan ezüstmadarak is érkeznek ide ilyenkor, különös alakú s ismeretlen nevű madarak; nem lehetetlen, hogy a holdból röppentek le a földre. És f /üst fuvolák hangja mellett megkezdődik a lánc. Egykettőre bekövetkezik ez a mindennél büvÖletesebb látvány, érdemes kivárni. Buli egyetmást lát is már. Tágranyilt szemmel áll a csónak véecben, nem kerülheti el semmi a figyelmét. Persze, szólani nem szabad, legföljebb nagyon halkan egyet-egyet odasúgni: — Látod? — Mit? — Ott a viz közepén:.. Pszt! pszt! csendbe légy! Szinezüst most a viz, nem egyszerű viz többé, hanem varázsviz. Árad az ezüst belőle s az ezüsttel együtt valamilyen megfoghatatlan varázslatos levegő ömlik szerteszét. Nehezebben lélegezhető ez a levegő, kissé részegít is. Bulinak rövid időre be kell hunynia miatta a szemét s tán e furcsa részegség az oka annak is, hogy két kezével megkapaszkodik a csónak oldalában, amikor — elfordulva a víztől — egyszerre csak megszólal: — KalmukI... Most!... Kalmük, nem volna kedved most mégis valami csodát csinálni? A rétből semmi se látszik, elképzelhetetlen, hogy a vizén innen vagy tul akármi is van, s akkora a csend, hogy hazugnak bélyegeznék, aki azt merné állítani, hogy valaha is hangosabb szó, kiváltkép meg pajkos ének hangzott itten el. A hold elé felhő futott, a vizén uszó ezüst most eltűnik a szem elől. — KalmukI — Nem! — Kalmük, ha azt hiszed, hogy a bácsikád nem engedi meg, én tudom, hogy ő szívesen megengedné. Kalmük, hisz aztán megmondhatnád neki, hogy én már letettem a varázslói esküt... Kalmük! Semmi válasz; türelmetlen mozdulatok zaja hallatszik csak. — Mit csinálsz? — Haza akarok menni: — Nem! Rövid ez a nem, de erős, mint az ökölcsapás. Kalmük megtántorodik. Ez a sző, vagy csakugyan egy ököl taszitotta volna meg? És most billen egyet a csónak. Csobbanás zaja vet véget a szavaknak, a viz megzavarodik, nyugtalán körök rajzolódnak rája s aztán egy kiáltás tör fel a magasba, de a kiáltást elfojtja, elöli a viz. Buli áll a csónakban és néz. A csodát várja. Ott lent Kalmük épp most találkozik a vizikirállyal s ketten együtt a legnagyszerűbb csodát csinálhatják csak. Vagy a vizi halottakkal üz majd valaminő varázslatot. Vagy talán épp a hableány akadt az útjába s ami most jön, az mindennél csodálatosabb csoda lesz. Egy kéz nyúlik ki a vizből s a holdvilágnál látszik, hogy integet. Bizonyára azt jelzi, hogy nem* kell várni sokáig .:. 6. Epp tálalták be az ételt, amire Buli hazaért. Rántott borjumáj volt, a kedvenc étele. Kitűnően is izlett. De másodszor mégse kért belőle. (Vége.) Legszebb, legalkalmasabb ajándék egy jó rÁ€*ió, irógép, csillár, Az összes gyári rádiók raktáron. Nagy választék. Régi rddlófál becserélem. Megérkeztek az 1937. kerékpárok. Mielőtt vásárol, kérjen ajánlatot — Nflfí« íaVftÓmtttielQ. villanykörték. 1(616191611 MáPfOI\ ícca"1«. ? liol vásároltunk ! noi dolgoztasson« \ »einwguarország Hls Clm írtra ANTIQUARIUM: •ungirla könyveket resv elad és r«*rél FÉRFIRUHA: •tan Ignác*. Ke.lemen-n. ILLA i SZER IAR: üáspár Illatszertár. Ssécfaeayl-Mr t IRODABERENDKZÉS: Virth és Renjiey. Széchenyi-¥» l HARDTMUTH KALYHAATR U- < m'K ÉS TISZTÍTÁS: Léderer János, Mérei u. 6. KÁRPITOS: Dómé Vince, Dugonics tér 10. M /¡Ml vtvA: Fischer „Kézímunkaház" Kárász a 12 KO I 0 n - es SZÖVŐ H ARU: -iiiiípvi ¿s H»gy1, Pflspolv miir Luszttg Imre. Szédienvt-tér & szegedi hereshedOhrdi es iparosokra OLAJ- ÉS MŰSZAKI CIKKEK: Huh Vilmos, Mikszáth K. a. I. RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: Kelemen Márton, Kelemen-«. 11 SELYEMARUK: Holtzer & én Ptai, • föpostávaj situiuc, SZŐNYEG: Onmán Mihály és Fi», Kárésr-n. 12. SZOCS: tosmann Dávid, Kárász-«. & ÜVEG ÉS PORCELI^AN: >chT'i<"-.ger Kálmán, Oc'conle o. I. VILLAMOSS AG: Rosner József. Tisza Lalos-Mrnt M VIZVEZETÉKSZERELO: Fekete Nándor, Kossuth Lajos-sngárnt 18. Szegeden szerezzük be minden szükségletünket!