Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-13 / 293. szám

Vasárnap, 1W6 december 13. D£LMÁGyARORSE!!B Megtalálták Középeurópa legrégibb templomi freskóját A daróci templom falának titka Késmárk és Lőcse között, nem messze Csütőrtökhelytől fekszik egy kis falu: Daróc. Párszáz lakosa van. Ha az ember haltot tart itt az autóval, akkor fenséges panorámában van része. Az azúrkék mennyboltból szinte előtörnek a Magas tálra felhőkkel csókolódzó hólepte esucsai. Oreg, góthikus templom áll a falu közepén, ezt a templomot megviselte az idő és hosszas tárgyalások után a csütörtökhelyi minoritakolostor gvardiánja elrendelte, hogy a falakról verjék le a lehulló maltert és mázolólegények újra fessék át a templom falait. A kézművesek ineg is jelentek Darócon, létrákat ós állványokat vittek a templomba, hozzákezdtek a munkához, de már az első napon tapasztalták, hogy a levert vakolat alatt valamilyen régi festmény csodálatos élénkszinü kontúrjai bontakoznak ki. Akadt a környéken egy töldbirtokos, aki erről a felfedezésről értesítette lőcsén a Szepességi Történelmi Társulat kiváló mütárosát, Kőszeghy Elemért, az ismert mütörté nészt, aki sokáig igazgatója volt a kassai niuzeunitiak. Kőszeghy nyomban az értesítés vétele után Darócra utazott és kérésére a csütörtökhelyi nv • norita-kolostor gvardiánja, dr. Chrappa Sándor •lános. aki egyben a daróci plébános tisztjét is betölti, azopnal intézkedett, hogy a mázolok és kőművesek a munkát beszüntessék és a legteljc sobb mértékben segítségére volt Kőszeghy Ele mérnek abban, hogy speciális eljárással és a leg nagyobb gonddal tegyék szabaddá a daróci tem plom falának átvakolt régi freskóit. Ez a munka, amely nagv körültekintést és gondot igényelt, sikerrel járt és a XI. század művészetének olyan kincsei kerültek napvilágra, amelyek szinte párjukat ritkítják. Az egykori kórus keleti oldalán két képet tártak elő, ezek a képek a Megváltás első és utolsó jelenetét ábrázolják, az ablaktól jobbra egy kép a Szeplőtlen fogantatást, balra egy másik festmény a Keresztrefeszitését ábrázolja, mindeme képek a bizánci miniatűrök jellegzetességeit viselik magukon. Nem fér kétség hozzá, liogy már ezek a falfestmények is felette értékes művészi leleteknek tekinthetők, a templom igazi kincse azonban az a négyszáznyolc centiméter ln>sszu és százharmincöt centiméter magas freskó, amely a templom északi falának nagy részét beborítja és Remete Szent An.tal életéből tartalmaz jeleneteket. Francia szerzetesek kulturmunkája. „T"-alakn kereszten két harang lóg és a két harang alatt két malac bámul a keresztre... Ez az antoniták cimere. Az antoniták kétszázötven évig tartó munkájából ez a eimer maradt meg a Szepességben a Magas Tátra égbenyúló csúcsainak aljában. Kétszázötven évig munkálkodott ez a szerzet a Szepességben. Az első barátok Franciaországból kerültek ide, 1095-ben a Vienna provinciában levő Snint Didier de la Mothe-ban alakult meg a szerzel. ott. ahol Remete Szent Antal földi maradványait nyugalomra helyezték. Száz évvel később kerüllek a szerzetesek a Szepességre, ahol csakhamar földmüvelésre és állattenyésztésbe 'oktatták a népet. Betegápolással is foglalkoztak, kórházakat tartottak fenn, a nép szerette őket és az antonitáknak jelentős szerepük volt a pogány kunok megtérítésében. A daróci templom egyik festményé,, látható ínég az öltözékük is: feliér darócruhában jártak — talán innen ered a község neve is —, e felelt fekete köpenyt viseltek, a köpeny vállán hordták azt a T alakú keresztet, amelyet Antonius-keresztnek ismer az egyháztörténelem. Az idők során privilégiumot kaptak arra, hogy a Bükkösökben sertéseket htzlalianak, ha megérkeztek egy faluba, a kezükben tartott harangalaku csengetyüvel jelezték érkezésükét, ezért került a re„d címerére a harang és a két ma'ac az antoniták állattenyésztését reprezentálja Ez a címer, fába faragva a daróci templomban ma is megtalálható. \ huszita háború, a XVI. század elejénél szomorú állapotai megzavarták azt a kuli «mimikát, amiket a rend végzett, a mohácsi vészt követő fsTitrndiSben a szerzetesek már nem tudták » br. legeket ápolni, kénytelenek voltak eladni malniai! kat is, birtokaikat a szepesi vár urai ragadták , magukhoz, körülbelül négyszáz évvel ezelőtt a , rend működése végleg megszűnt. Az utolsó nyom, ámit róluk találunk, egy régi irás: Lőcse annelesci jegyzik fel, hogy az 1553-ban megválasztott lőcsei evangélikus tanítónak „Cruciger alias Kreützer" volt a mellékneve, ez az evangclikus tanító eredetileg antonita barát lehetett és a rend pusztulásával vált protestánssá. Klastromot, kórházat, szegényházat, nagy kiterjedésű gazdaságot tartottak fenn Darócon az antoniták, ezaknek a kulturidőknek a nyomát ( csak a templom mutatja és az a csodálatos épségben megmaradt gót stilü hid, amely egykoron egy halastó táján állhatott és a templomhoz vezető útnak lehetett, a folytatása. Ki volt ,.Z. Z"? A daróci templom falán felfedezett freskóról Kőszeghy Elemér azt tartja, hogy ezt feltétlenül .1317 előtt festették a daróci templom falára, lehat ez a kép Középeurópának legöregebb templomi i falfestménye. Nem fér kétség hozzá, hogy a festmény egy francia baráttól származik, kiérzik Iwlőlc a XII. század francia könyvfestészetének befolyása, de meglátszik rajta a bizánci stilus is, a mester Darócra való érkezése elölt ¡¿rhatntl Hi zancban, ahol elsajátította azt a • nagyszerű technikai készségét, amelyet ötszáz év multán is elárul a nagyértékii lelet. A festmény négv részből áll, mind a négy részt különös alakú épületek és majdnem a padlóig húzódó vonalak választják el egymástól. Az első jelenet Szélit Pál és Szent Antal találkozását, a második- Remete Szent Antalnak az ördögtől való megkinzását, harmadik a Szentnek egy nőtől való megkisértését és a negyedik a vérében kínlódó Szentnek az ördögtől való elhagyását ábrázolja. A képek világosan mutatják, hogy a jeI lenetek a művész fantáziájában születtek meg olyan időben, amikor Remete Szent Antal életéről még néni birt sémával a templommiüvészet. Sem a Szepesbélán. sem az egyéb helyen feltalálható Remete Szent Antal-képek nem hasonlilitanak ehhez a festményhez. Szent Pál arckifejezésén észrevehető az öregség jele, hiszen a szent kilencvenesztendős volt már, amikor Remete Szent Antallal találkozott, a Szentet korbácsoló ördögök közül az egyik vörös, a másik fekete, hosszú fiilük van. szőrrel fedett testük, de nincsen szarvuk, holott a későbbi templomi képek az ördögöt mindig szarvval ábrázolják. A jelenet harmadik képe úgyszólván teljes egészében megmaradt. Ezen a képen a Szentnek határozottan széip arca van. keskeny orral, kis szájjal és kerek állal. Ralkezét olutasitóan tartja fe!. jobbkezének ujjait behajtja, a művész ezzel azt akarta jelezni, hogy a kisértő Gonosz ellen kfizd a Szent Szemcég üzleteiben Káráfiz-ucca 3. Megkezdődölt a Karácsonyi Fonyű Soma Kölceev-ucca 4. sz. Telefon 11-65. Telefon 21—65. Tájékoztató árak! _ ~ Villamos főzőlap - p 6.50 Villamos vasaló c^aílakozó zeinórra! P 7.— Modern hangulatlámpa pergament ernyővel P 7.— Modern asztali lámpa masszív talp kapcsolóval P 5.50 5 + 1 lángú ebédlő csillár többféle üvegezéssel P 26.— Karácsonyfa körtegarnitura 110 Volta? P 7 — Tekintse meg üzleteimet rételköteUzettséy nélkül! ben áll vele a Gonosz: egy szép nő képébe ne V nőn barnásvörös, köpeny van, csak a kezei Játszanak ki, ezeket ölelésre tartja, a lábából .^lig látszik ki más, mint a cipője orra. Lepel ftídjfva lejét is. Az utolsó jelenet technikai megoldása'jelentette a művész számára a legnehezebb fefi»d;Vtot. Ebben az időben mindent a sikban ábrázóf tak és a távolságot nem tudták még kifejezésre) juttatni. A Szent, fejét könyökére hajtva rézsut-' fekvésben pihen, jobboldalt, hosszú farokkal- és (tenevérszerü szárnnyal száll az ördög, az. épiilet tetejének a fele . lefelé esik, ezzel akarta kifejezésre juttatni, hogy az. ördög a mennyezeten ál távozik és repülésével magával rántja a mennyezet felét. Az egyes jelenetek között liároin épületet látunk. Kct épület tornya átnyúlik a freskót bezáró círádán. az épületek egyikének kerek abbVRn van, a tornyok határozottan gótikusak, ezeken H gót tornyokon azonban láthatunk egy olyan ablakot, amilyent a gótika sohasem ismert. Legfel* lünőbb azonban, hogy a tornyokon mindenütt feltűnik néha egyedül, néha párosan egy '/.. betű, Kőszeghy Elemér szerint ez a belli a művész new vének kezdőbetűje lehetett. Amig a Szepesség középkori falfestményeinek inkább nrcheologiai jelentősége van, addig ennek, a képnek művészi értéke felbecsülhetetlen. A titokzatos Z. mester mgyszerü technikával dolgozott, kemény krétaalapra tempera festékkel festett, kötőanyagnak viaszt is használt és mindössze né'g* szint: fehéret, okkersárgát, feketét és vöröset találhatunk a képeken. Feltűnő, hogv a kék é* zöld szinek teljesen hiányoznak, a Szepesség Je^ öregebb freskóinál különösen a zöld szín f ordul gyakran elő. Elsősorban ezeknek a színeknek a hiánya bizonyítja, hogv a daróci lelet minden is: mert freskót megelőz és a miivésztörténelemnck olyan kincse, amihez foghatót Kozépearópában sehol nem lehet' találni. .Paál Jób. B£»r«*c$ Díva (házben télikabátot, oonavolál! Réeri. «¡használt, süket rádiócsőből ni csöve» csinálunk l B rádió 9 feiuiifott iámoával||| MarkOVÍCS Szilárd utjy do gozik, mint hí korában • • • tus» la«o* k»rut 4-4.^ Teteion 30-20 ——— Páratlan Kedvezményű lDülmagyarország oluasfiinah A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes 5Ss RteponH feEvSsu ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI.. PODMANICZKY U C C A 8. SZ. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, Hogy olvasóink 20 százalék«-* kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyoyiz, kéjponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százaleko« kedvezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadómra«»*» díjmentesen bocsáj» olvasói rendelkezésére.