Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1936-12-13 / 293. szám
nef MAGyARORSZïo Vasárnap, 1936 december IS, MFTII YIITa Lakberendezők Iparcsarnoka ifi t II II I ILI hol ízléses, jó bútorok szolid árban beszerezhetők Horváth HHM u. Miért ütöd le a falevelet? Irta Szép Ernő. Egész nyáron láthatom ezt, vagyis láthatom áprilistól késő novemberig, míg csak levél szerepel a faágon meg a bokor ágazatán. Tudniillik Iiogy a járókelők, a sétálók leütnek egy árva falevelet a lombról a bottal, vagy lecsípik azt a levelet a lejjebb ereszkedett lombról, meg az utjuk mentén levelező bokorról. Láthattam tavaly is, tavaly előtt is. láthattam, mióta látok, mióta csak észreveszek valamit magam körül. Láthattam az országúton, az erdőn, láthattam faluhelyt és láthattam mindig a városok uccáin és parkjaiban. A gyerek lecsípi a bokor levelecskéjét, meg elkapja, leszakasztja a kerítés lécet, vasrácsa közül kibúvó orgonalevelet; a fiu felugrik elkapni egy elérhető falevelet a fáról; a fiatalabb ember is szereti megpróbálni, eléri-e a karjával azt a levelet, ágaskodik is érte szívesen: ha magasabban van az a lehajló ága a Iának, akkor, mondom, a botjával célozza meg és üti le azt a kiszemelt falevelet az emel>r, az érett férfi csakúgy, mint a fiatalja. Bűn ez? Csúnyaság ez? Édes Istenem. Annak a falevélnek nem fáj a meghalása. .Vem jajdul, nem sikolt, mikor lecsapják a bot végével vagy lecsípik ujjhegygyel. Olyan gyengéden, kellemesen hintál az ág. ha lekaplak róla egy falevelet, mintha csak jól esett volna néki. Nem a fáról van szó. melyet megrabolunk, nem a levélről, amelynek az életét szakítják el. nem: az emberről van szóMiért ütöd le a falevelet, te emter? ín magam is észreveszem magam, hogy levertem, vagy hogy lecsíptem egy-egy levelet u sétámon, ma is bizony. Én sc vagyok szent. fiúkorban sportunk volt, hogy akdclevelct, eperlevelet téptünk, a szánkra tapasztottuk, erős szívással kipukkasztottuk. Természetesen csak azért a pukkasztó virtusért áldoztam fel zsenge éveimben annyi ezer zöld levél egészségét. Nem tudom ma az ösztöneim homálydhun kinyomozni, szcrzelt-d külön örömet a pusztítás, az, irtás, amit a levéltépéssel műveltem. Dehát a Teremtő jobban tudja, mint magunk, nincs-e már ébren a játékos gyercklélekben is a gyilkos hajlandóság. Te, te felnőtt ember, te müvetl ifjú, te érzékeny, vallásos urileány, te miért ütőd le, miért csíped le a falevelet? Mert most is játszol, mert gyermek maradtál. Megszoktad, hogy egy-egy falevelet erőszakkal a birtokodba végy. Szórakozottságból tépjük le, verjük le a levelet, szórakozásból Az a levél szinte kínálja magát, ott az oldalunk mellett, ha járunk, meg ott közel m fejünk felett. Csoda a falevél, a természet, a te emtés csodája. Mi magunk is istencsodái vagyunk, hogy itt találjuk magunkat a Földön. Elkaptuk, az ujjunk közt érezzük az eleven zöld levelet, amely olyan ámító mód támad itt a semmiből. Mintha csak igy győződnénk meg igazán felőle, hogy valóság ez a falevél, ez a csoda, ez a napsütött zöld vízió. És a mi álomszerű ittlétünk, a mi fel-feleszmélő djulatunk, az életünk, az is hihetőbb és megdllapithatóbb az ilyen pillanatban, mikor eltévedt merengésünk közt hirtelen cselekedtünk valamit: leszakítottunk, leütöttünk egy falevelet. A halál, az, hogy egyszer el kell vesznünk, mulnunk innen, az is olyan megfoghatatlan csoddlatosság, akár az itt való megjelenésünk, körülnézésünk. Vájjon nincs ebben a levélverésbe.n afféle ösztön, ami a falevél megölésében a halál valósága, bizonyossága felől szerez az eszmélet sötét mélyeibe szóló értesítést? Itt vagyunk, itt járunk millió, meg millió teremtett, megfoghatatlan megfoghatósdg közepett. Miből, hogyan lett az mind, amit látunk és tapogatunk, föld és víz, állat és élőfa, fűszál és virág? Ami mind nem építészet, nem ipar és nem vegyi gyártmány. A képesség és képzelet megzavarodva, megsemmisülve néz szembe azzal, amit a Teremtés teremtett. Ezzel nem mérkőzhet, ezt utói nem érheti. Ezzel a hatalommal, ezzel a zsenivel szemben. hogy tudja a maga csodatévő álmát, a maga égigérő becsvágyát kielégíteni az ember? Mivel válaszol a Tcrcmctés isteni csodájára? Azzal válaszol hogy egy szempillantás alatt el tudja pusztítani azt, amit az isteni álom életre keltett. Leüti a falevelei. Iparos Polgárok! Szavazzatok az ipartestület hivatalos felöltfeire akik iparospolitikát és iparosérdeket képviselnek a törvényhatóságban. Jelöltek: Takács Béla szabó Varga István mészáros Horváth Ferenc vendéglős Gábo,' György gyárigazgató Wirth István műszerész Palkovics Károly borbély Vénig Gyula cipész Ábrahám Szilveszter paprikakikészitő. Csütörtökön este 6 órakor eliam egy Diaman'-gyárftnfinyu kerékpár a zsidó iskola folyosójáról. Nyomravezető 20 pengő jutalomban részesül NAGY ALBERT fü-« szerkereskedésében Valéria-tér. DóCZI « vtléz DÓCZI IMRE, Hld ucca 1. sarok ti Olcsó I m Megbízható ! II». Hegedűs Béla diszlemefkezésl vállalata a „SZENT GYÖRGY" höz. Klinikák, gyermekmenhely, Soroméi Irgalomház szerződéses szállítója. Szent György fér 1. (Fe s ö városi templomnál) Telefon éjjel-nappal : 16 65. Autó. Kalász és Hermes szelvények érvényesek. százalékos kedvezmény Délmagyarország előfizetőinek a színház hétfői operaelőadására Vendégszerepel a bécsi Volksoper első tenoristája, a budapesti Operaház két tagja, öt operaénekes és Komor Vilmos karnagy Kilenc kiváló vendégszerepifi Szinre kerül Eugen D'A lbert világhírű operája, a HEGYEK ALJÁN 25 százalékos kedvezménnyel ez alkalommal a DÉLMAÓYARÖRSZAG csak korlátolt számban adhat jegyeket, miután a jegykontingenst a színháztól a színházi pénztárnál érvényes felemelt áron vette meg és amig ez a készlet lart, karácsonyi figyelműi adja előfizetőinek ez alkalommal kivételesen ooeraelőadásra is kedvezményes áron a íeeveket.