Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-12 / 292. szám

DELM AGYAKORSZAG SS°2Í552£XS3fíS5S£SSi Szombat, 1936 december 12. kmc>bnk»nvvt«r Imbnil» Árndl Ara ÍO fillér XII. évfolyam, Z91. KHlctttnkUnyvtAi «t jegyiroda: Aradi ucCb S. Teleion: 13-06. - Nfomdn: Lflw ' Ipói nc'n 19. Telelőn: 13-Oft, - Tftvlrnt' c» eveletTUT l)*liri«jyeror<>í*a, Szrgefl El0HZEt£s t Hnvontn helytHM 3.»« vidéken é* Budapetten 3.»«, kUltöldön tt.40 penqtf. — Egye* tr«m Ara helkBl nap 1", VBUOr- é» Ünnepnap 1® Hlrdrléiek 'elvétele tarlta »«ortnt. Meole. •enlk héttő Kivételével naponta recioel. A gázgyár és a város A gázgyár képviselője a héten újra Szegeden járt s tárgyalt a város vezetőivel a gázgyár által nyújtott hárommilliós függőkölcsönnek törlesztéses kölcsönné való átalakítása kérdésében. A gázgyár ugyanis, még a koncesszió meghosszabbítása idején hárommilliós kölcsönt nyújtott több részletben a városnak. A gázgyár akkor csudálatos előzékenységről, megejtő készségről tett tanúságot, amikor a koncesszió meghosszabbításán fáradozott; — ha a közgazdasági élet emberei számára tánc és illemtant kellene irni, nem lehetne a példát másról venni, mint Jaszovszky vezérigazgató urnák a szerződés aláírása előtti magatartásáról. De amennyi eltérés van a használat előtti és használat utáni reklámképek között, ugyanannyi az eltérés a gázgyár magatartásában is koncesszió meghosszabbítása előtt és után. Amikor a szerződés nem készült el, maguk voltak a nyájas előzékenység, a figyelmes törődés, az odaadó készség, — pénzre van szüksége a mi jó Szegedünknek —, mondták akkor Jaszovszky urék —, ejnye-ejnye, miért nem szól nekünk ez a rossz kis gyerek, hiszen csak a száját kell kinyitnia ahhoz, hogy mi kinyissuk az erszényünket! Akkor valósággal babusgatták a várost, ha megtehette volna, Jaszovszky ve?érigazgató ur az ölébe vette volna ezt a várost, aranypénzeket nyomott mind a két markába s dúdolgatta fülébe: jő a gázgyár feketén, te ne félj kicsikém, csak alugy, kicsi lány, csak alugy. S a kedves Jaszovszky szeretete és törődése odáig ment, hogy még a mellényét is kigombolta —• megpróbálni, nem tudná-e táplálni ezt a szegény pénzért síró, rossz kis habét. Dehát a nagy ajnározás csak addig tartott, íimig a város a koncessziót nem hosszabbította meg. A jó Mikulásból egyszerre az jes/tő Krampusz lett. A döngicsélve dúdolgató szavakat egyszerre mord és zord ügyvédi felszólítások váltották fel, az erszények becsukódtak, az anyatej forrásának díszébe most* már a szőrös szív öltözködött bele. A lágy fuvalmakat az égi háború fenyegető moraja váltotta fel s az a kedves és kecses előzékenység, mely addig a város rendelkezésére állott azt akarván elhitetni, hogy a város és gázgyár nászát ezután a boldog harmónia s derűs béke fogja betölteni, hirtelen ugy változott meg, mint az összegömbölyödve kifelé fordító sün. A város nem alkalmazkodhatik ehhez a íempóhoz, a városnak a maga érdekével kell törődnie függetlenül a szerződés aláiráNYILATKOZAT Kaptuk a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! A Délmagyarország f. hó 8-iki számának vezércikkében közölt azon állítás, miszerint a Villamtelep kijelentette volna, hogy ..ő bizony akkor sem arl díjtalanul áramot, lia akármelyik miniszter kérné" a valóságnak meg nem felel, miután •y. áram ingyenes szolgáltatását a rendezőség egy tagja sem kérte a vállalattól. Teljes tisztelettel Központi Gáz- és Villamossági Rt. szegedi üzemvezetősége. * Cikkünk állításait fennlartink sa előtti Jákobok lágy hangjától s az aláirás utáni Ézsauk szőrös kezétől. A város tartozik a gázgyárnak három millió pengővel, de joga van ahhoz, hogy ezt a tartozását méltányos feltételű törlesztéses kölcsönné alakítsa át. A város eleget adott már a gázgyárnak s pénzügyi meg szorultságában kénytelen volt olyan feltételeket is elfogadni, melyeket elutasíthatott volna magától, ha nem adósa annak, akivel tárgyal. A város vétkesen és könnyelműen, eladósitotta magát a vele tárgyaló másik féllel szemben s nem léphetett fel egyenrangú és egyenjogú félként a hitelezője ellen. Egyszer azonban az áldozatnak is véget kell vetni. A városnak természetesen vállalni kell azt a tartozását, aminek törvénytelen körülmények között történt. Ha az adósságnak is volna társadalmi helyzete, akkor ez az adósság a városnak törvénytelen gyerm eke lehetne. A város nem teheti ki magát apasági keresetnek s amit megaról megfeledkezve életre hivott vétkes fellobbanása han, annak következményeit viselnie kell a kijózanodás idejében is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gázgyár követeléseit a város engedelmesen teljesítse. Magas lóról és niagas kamatlábról beszéltek eddig a gázgyár urai, de a város nevében tárgyalóknak meg kell találr.iok azt az erélyt és azt az elhatározottságot, amit ebben a kérdésben a város polgárságának védelmében tanusitaniok kell. A mai hitelviszonyok mellett a város nem vállalhat öt százaléknál magasabb kamatbázist,, amikor a kamat törlesztésén kiviil huszonnyolc év alatt a tőke törlesztésére is fedezetet kell találnia. Ha a gázgyár képviselői nem fogadják ezt el, akkor — gyerünk a bíróság élés kérjen a város bi rói elöntést arra nézve, hogy a szerződéi szellemének és betűinek s a mai hitelviszonyoknak milyen feltételű törlesztéses köicsönkondiciók felelnek meg. Ha azonban a mai hitelviszonyokat keressük, nemcsak a hitelező étvágyára, hanem az adós helyzetére, is tekintettel kell lennünk. S éppen azért hízunk abban, hogy hosszúlejáratú, tőketör« lesztéses kölcsön mellett öt százaléknál magasabb kamatozást a tőketörlesztésre alkalmas részletek fizetésén tul a hiróság sem állapithatna meg. Erre a rendelkezésre szükség van, mert nemsokára elérkezik az az idő, amikor a város a szerződéses egységárak revízióját sürgetheti. A városnak a maga egész erejét meg kell majd mutatnia, amikor az egységárak csökkentéseért harcba indul. Rendezetlen kérdések, elmaradt kamatok nem zavarhatják és nem gyöngíthetik' a városnak az egységárak csökkentésére irányuló erőkifejtését. Ezt a kérdést meg kell oldani az igazságnak megfelelően, a városi polgárság érdekei szem előtt tartásával s csorbítatlan fegyvert kell adni a város hatóságának kezébe, amikor — immár rövidesen, — az egységárak csökkentésének szerződésben megállapított lehetősége elérkezik. VIII. Edvárd december 11-én délután 1 óra 52 perckor megszűnt Anglia királya lenni Szombaton délután lép trónra VI. György A király drámai beszédben búcsúzott el országától - Mr. Windsor elindul AnISából... London, december 11. A királydráma elérkezett utolsó fejezetéhez. Az angol nép megdöbbenve, de beletörölve a változhatatlanba, szemléli a most már gyorsan pergő eseményeket. Az úgynevezett Abdication fíill még pénteken törvényerőre emelkedett. Ez a rövid okmány arról intézkedik, hogy a volt király családfői engedély nélkül házasodhat és igy mint Mr. Windsor, akadálytalanul elveheti Mrs: Simpsont. Ugy tuaják, hogy a volt király nem reflektál semmiféle rangra, sőt az érdemrendjeit, igy a Térdszalagrendet is visszaadja. Az uj királyt, a yorki herceget szombaton proklamálják királylyá. Nem lesz lelkesedés és nem tesznek tüntetések, mert az angolok mindenekelőtt a nyugalmat, az üzleti élet rendjét és békéjét akarják, elég volt a történelmi napokból. Az uj királyt az angol nép szimpatikusnak itéli meg, ha nem is tartja olyan népszerűnek, mint fivérét. Az uj királyi május 12-én koronázzák. A lemondási törvény az alsóház előtt London, december 11. Az alsóház pénteki ülésén Baldwin miniszterelnök zsúfolásig telt ház előtt a lemondási törvényjavaslat második olvasását javasolta. Beszédében kijelentette, hogy Kanada, Ausztrália, Uj-Zéíand és Délafrika már közölte, hogy csatlakozni kiván a törvényjavaslathoz. — Az ir szabadállam nevében — folytatta , Baldwin — De Valera közölte, hogy mára hívta ! ösíze a parlamentet az alkotmányjogi kérdés el| intézésére. A törvényjavaslat — mondotta st mi ! niszterelnök — Őfelsége lemondásának *T*TCZ J érvényt és ugy intézkedik, hogy a yorki herceg éppen olyan mddon