Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-14 / 269. szám

4 D t L M A ü 1 A R O R S l A (S Szombat, 19JÖ notemjm_l5 Minden n gyArtminyu rádió újdonságok részletre is. Díjtalan bemutatás Oiere, javitás, karbantartás. — Uj nyári STANDARD 2+1 kMp"h0,3ülkilUB"* h"ncr"*!* szabályozóval, hullámcsapdával Déry Gépáruház. akció résrletre P 115. ]ok of vagy ro.s&zat?" — kérdeztem a. komaasszfnytpl. „Rosszat" — mondotta. Már mm. voltom se derén. se holt, nem kellett nekem többé az étel! A komaasszonv aztán el kezdtét faggatni, hogv hol volt hétfőn e6te a kislány. Mondtam, hogv nem tudóin, de már MVOJO órakor itthon volt. A komaaeezonv ekkor ezt mondta: Hát. tudd meg, hogv milyev a te lányod. Egy eskütt emher mesélte."annak elhiheted, mert; az nem hazudik... — ÍElmondta ezután a lány keresztanvja, hogy Korádi detektív hétfőn ette \razziából tér" haza és a feleségének állítólag elmondotta volna... Amikor az asszonv vallomásában idáig ért. hangosan felsikoltott és alig tudta folytatni vallomását. — ... azt mondta volna, hogv a lányomat ott találta a töltésen,... és be in vihette volna, ha akarta volna... SZOMSZÉDASSZONYOK... — TTíCt Kofrv került ki ez a beszélgetés? — líérdezte az elnök. — Állítólag ugv, hogv amikor Koródi hazatért, a felesége a nvitott ablaknál beszélgetett. a szomízédasszonnval. Suhajiknéval. Koródiné kérdezte a férjétől, hogy merre járt, az azt felelte, hogy razzián volt. Feleséire kérdette. hogv kit látott, mire a detektív azt, mondta, hogv azt. a Tóth-lányt látta ont a töltésen... Suhajikné ar ablakon keresztül hallotta a dolgot (is a sarkon elmondotta két másik atnzrtnymtk. ezek megint más valakinek mesél lék tovább, igy került aztán a dolog a lánv keresztanvjához... Amikor nekem ezt a keresztanyja a lánynak elmondotta, sikoltozva kiáltottam, hogy lehf* ilyent mondani, hona lehet ilyent mondani!... Az asszonyt itt megint görcsös zokogás fn/r el. majd amikor ft?v kissé megnvugodolt. mentegetőzve mondta: — Amióta a, férjemet elszakították; tőlem, vagyon sokat tudok sírni. Azt hiszem, azért is hirom a. keresztemet, mert a sírás után "rsn kirsít mindég megkönnyebbülök... De akkui nem bírtam sírni sem... Hazajött a lányom <•- i;n felelősségre vontam. Tiltakonelt. tagadott. azt. mondta., hogy ne hiprvjek Suhajikné mendemondáinak. De engem nem tudott megnyugtatni. Napokon keresztül kínlódtam, sz<*ir \idfein. teljiwn tönkrementem bele. Láttam, hog\ itt nincs kivezető ut... Mondtam a lánvomnak, liogv tönkretette magát is. engem is. Kértem, hogv menjen férjhez ahhor s férfihez. A lányom azonban azt. felelte, hogv szert, mert. ő! ártatlanul p/rtkyábo keverték. nem hajlandó magát feláldozni, nem meg» férjhez... „ Hát mivel nvutr+asmlak meg?'« — kérdezte a leányom. Elszaladt Koródihoz és elhozta hozzám. A detektív a dolgot plctvkának minősítette, de ez sem nyugtatott meg... — A maga leánya felaiánlotta. liogv megvizsgáltatja magát orvossal, miért nem fogadta el? — kérdezte az elnök. Tudtam, hogyha s/ CJVOJS rámnéz, meghalja a szeincmet, nem mondja meg nekem az igazgl... Kértem a leányomat, hogv csináljon valamit. mert ezt a dolgot nem bírom ki... Akkor említettem, hogv flev járunk mi. nem marad más hátra, mint Vicék ... Az anva kivégezte a leányát é* azután maga is meghalt... Valahogy így gondoltam, én Is a dolgot... BALTA ÉS ALOM Mikor szilfa rá magát a dolog elkövetésére? — Nem szántani rií magamat tulajdonképen. mindég ingadoztam, mindég vártam valamire. valami csodára, reméltem, hogv történik valami,,. Rensretoget szenvedtem, mindég arra a töltésre popdouam... Wőtte va'ő délután bevittem a szobába a baltát és elhehtezr trm az 'dgyam alatt. Ekkor valami nasrv nyugalom •'állt meg. A leányommal szépen elbcsrilrftfein « m j nacrv nyomás is engedett vaInmit. Aztán elaludtam és mindén rőla. mindég rőla álmodtam. Istenem! milyen rettenetes volt!... A szerencsétlen aaflzony nem tudta folytatni a vallomását, csak kis szünet után. — Róla álmodtam, láttam, amint, bokrok között bujkált, láttam a töltés oldalon, detektívek jöttek és akkor én nem bírtam tovább... Istenem. Istenem!... Rásújtottam...t De ezt én mind álmodl'am. legalább is azt hiszem... Aktán sikoltást hallottam és láttam, hogv kezemben van a balta... Azt. hittem akkor, hogy még nem sújtottam, pedig már akkor a feje vérzett... Ruhát, tettem a fejére, panaszkodott. hogv fáj a füle. Nem tudtam, hogv mi történik velem... — Miért nom küldött orvosért? — tudakolta az elnök — Nem voltam magamnál, ha időnként nem hallom a hangiát. akkor azt sem tudom, hogv ni történt... Odamentem a kemencéhez és fel akartam magam akasztani, de a nyöszörgése mindég visszahívott. Ujabb ruhát tettem a fejére... — Lassan reggel lett. akkor elküldöttem a. •szomszédasszonyt orvosért. csak az volt a kérése, liogv ne- mondj** meg a liánvániik. hogy mi történt, hogi/ fi ¿savta fejbe baltával... — Most már elhiszi, hogv n leánva teljesen ártatlan? — kérdezte ezután az elnök. — Nem tudom kérem, mégis csak az én leányom... AZ ORVOSOK VltLl'.MÉNYF. Ezután került sor az orvoxszákértők véleményére. Dr. Acs Sándor és dr. Inczr Gyula terjesztette elő a. mindenre kiterjedő véle* ményt. Az orvosszakértők szerint: özv. Tólh Sáír dorné súlyos lelki kényszer hatása alatt, körette el tettét és olyan lelki állapotban volt. amely ht'árán áll a telien he számit huta tlmsáavak. A vádlott korlátolt beszámíthatóságu. de nem beezámithatatlan. Megállapítottá, hogy öröklel csen terhelt, férie halála is súlyosan, nyomasztólag halott rá, Amikor n büncselekménvt elkövHte, a klímák-tórium korszakában volt, ami erősen feltakla'ta és befolyásolta. A szakértői vélemény kitért, arra is, hogy az anva jelen esetben nem annyira a leánvát féltette, mint inkább túlzottan önző szempontból a nia??» szemébét lájta meggyalázva és az váltotta, ki nála a feldúlt' lelkiállapotét. A szakértők véleménvt mondtak a Irány sérüléséről is. amely halálon volt fs r*ak a véletlen következtében menekült mtn. Az éles alt a a halántékán ejtett, súlyos sebet. LesoMü i leszm forrás MMsznaN K !onüa!i L^aHarö'í f\m 1 IfiZSfi PieleH ZsineaeK 2. kaiesas u. AutAbnm ál. lomás mell. Vizmentes ponyvák g y é r i rak l á r «». Re; diófát szakszerűen jsvitoin, nryierntzálom. VilljinyHzerelés, javitás olcsón, adóhivatallal szeinljen. 5 Pollák Imre, Tábor u. 7/1 m. A SZEGEDI MÍTBOROLrtGIAI OBSZERVATÓRIUM jelenti; Szexeden a hőmérő legmagasabb állá*a 1«.0, » legalacsonyabb 5.4 C. A barometer adata nulltokra és tengerszintre redukálva reggel 76«.8, este 7«ft.fl mm. A leveg« páratartalma reggel Wt. Krlhen §0 százalék. A szél iránya délkeleti, erőssége 3-4. A Meteorológiai Intézet jelenti «>ste 10 órakor. IDÓJÓSLAT: Élénk déli, délnyugati a Dunántulon esetleg májészaknyugati szét, egyes holyeken, ink.ibh esak az ország nj-ugwti felében cső. A hőmérséklet a nyugati megyékben kis-íé esökken, keeltr,) alig változik. A TANUK A PLETYKÁRÓL A szakértők vélemény« ulán a bírótá* tanukat hallgatott ki. igy elsősorban a leány keresztanyját, aki elmondotta, hosrv neki _ asz" szonyok mesélték el a dolgot és kötelességszerűen figvelmertctte az anvát. Tótbnét a/! eset, valósággal beteggé tette, mert leánvát valósáaaal bálványozta. Kihallgatták ezután « vletyka többi részesfit is, akik most mind tagadták, hogv a leánvról rosszat mondtak volna, csak annyit említettek. hogv a leánvt a detektív bizalmasan sétálva látta. Koródi detektiv vallomása teljesen tisztázta aztán a dolgot. Elmondotta, hogy felespgének arra a kérdésére, hogv kivel találkozott, azt felelte, hogv látta a szomszédi ányt. De semmi egvehet nem mondhatott, mert mikor a leánnval találkozott, téliedén világos volt. — Hallja, liogv mit. mond a tanú? — kérdezte az elnök a vádlott asszonytól., Meg ran most már nyugodva? — IIa a tanú megesküszik n vaV.om&sári. elhiszi neki. amit mondott? — kérdezte dr. Illyés Tivadar ügyész. — Nem kívánom, hogv megesküdjön, — válaszolta csendesen az asszony. — De én indítványozom — állott M M ügyész. Esküdjön meg. honv az anya teljesen •meanyuqodhassék A detektiv ezek utjfjn esküt lett. TÓTH ESZTER MEGTAGADJA1 . A VALLOMÁST Mielőtt a leányt, Tóth Esztert, beszólították Tolna a teremig, az elnök figyelmeztette az anvát. hogv viselkedjen nyugodtan. A leány az elnök figyelmeztetése után Irt jelentette, liogv nem akar vallomást tenni. — Kívánja-e. anyja megbüntetését? — Nem kívánom. felelte csendesen a laárvf és leült vőlegénve mellé a padra. Dr. íliiraer Béla védő indítványozta estitáíT, hogv az iratokat terjesszék fel, az Iaazsárr ügyi Orvosi Tanárihoz. A bíróság visszavonult, majd kihirdeti« h*" tározatát amebben elrendelte az iratok fel" terjesztését és a tárgyalást addig elnapolta, A védő még azt a kérelmet terjesztette elő, hogv a vádlott asszonyt, bel ve 7. ze a bíróság szabadi ábra. Ekörül hosszas vita indult meg, amelynek a rádióit asszony véget vetett azzal, hogv — nem. kíván szabadlábra kerülni, it börtönben akarja megvárni az üav réglegen elintézését, A teljesen kimerült, magába roskadt »<?«szonyt ezután visszakísérték a fogházba. Leánya engedélvt kért, hogy meglátogathass* szerencsétlen anvját. Derű és vidámság a Dél ma gyarorssáp II •!CMIII1H 1—1 ••• 1IHIII—IIHIIII I lllll IIIIIIllll—Wlll H karácsonyi ajándékkönyve