Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-14 / 269. szám

Szombat, 1^30 november 14. OÉtMAGYARORS28G 3 A Pia*, bevételtöbbletéből lövőre megépítik a Szenet!—Pécs közötti közvetlen vasutvonalat ? (A Délmagyarország munkatársától.) Nemrégen jelent meg a Máv. forgalmi statisztikája, amelyből az a tény állapítható meg, hogy az utasforgalom ebben az évben emelkedett. Az év első kilenc hónapjában 20 millió pengő volt a bevételszaporulat. A kedvező eredmény folytán az érdekeltek körében felmerült a kívánság, hogy a Máv. a bevételtöbbletet fordítsa beruházásokra és a fontos forgalmi területeken építsen uj vasútvonalakat. Ebből a szempontból először jöhet számításba ii Szeged—Pées közötti közvetlen vasúti vonal. A délvidék elcsatolása óta húzódik ez a kérdés, azóta már többizben számításokat tettek, hogy mennyibe kerülne a Szeged és Pécs közötti vonal megépitése, de konkrét formában nem fogtak hozzá a terv vég- j rehajtásához. Most egyidőben Pécsett és Szegeden ' is akció indult a közvetlen vonal megépitése érde- . kében, a közbeeső városok is felterjesztést intéz- I tek a kormányhoz. Hir szerint a Máv. vezetőségében is megvan most a szándék, hogy Szeged és Pécs között a közvetlen vonalat megépítse. Újra számításokat végeznek és ha továbbra is kedvezően emelkedik a Máv. forgalma, akkor a bevételi többletből jövőre esetleg megépítik a T>unántiil és az. Alföld gócpontja között a vasutvonalat Legutóbb megállapították, hogy a nagy kerülő és a hosszas várakozás ellenére is jelentős a két vidék közötti utasforgalom, sőt évről-évre emelkedik a teheráruforgalom is. De sokkal élénkebbé lehetne tenni az Alföd és Dunántúl között a kereskedelmi kapcsolatokat, ha elviselhető és gyors volna a vasúti összeköttetés. Rövidesen ugy Szegeden, mint Pécsett, ujabb közös akció indul, hogy a Máv. többletbevételét elsősorban a Dunántult és az Alföldet egybekapcsoló vonal kiépítésére fordítsák. Ingyen nyaralhat, üdülhet, szórakozhat Párizsban, Abbaziában, Semmer ingen Mátrában, Balatonon, ha részt vesz a Délmagyarországí^L" Jelentkezzék még ma a kiadóhivatalban (Aradi-ucca.). betiltották az akoltelepek használatát Az egészségügyi hatóság visszavonja a tudtán kívül kiadott határozatot (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy riadalmat keltett a szegedi akolteleptulajdono6ok körében az a határozat, amelyet a közelmúlt napokban adott ki az elsőfokú egészségügyi hatóság. A határozat szerint a jövőben egy-egy akoltelepen hatnál több sertést senki sem tarthat. Az érdekeltek az első pillanatokban a legnagyobb megdöbbenéssel értesültek az intézkedésről, később már gyanították, hogy valami félreértésről lehet ezó, hiszen Szeged hatalmas zsír- ós sertéshús szükségletén kivü ezekből a dorozsmai ut mellett lévő akol tele pékről került ki annak a hatalmas sertés- és zsirmenynyiségnek nagyrésze, amelyet külföldi piacokra exportáltak. A legfurcsább az volt a dologban, hogy a határozatról, amely közegészségügyi szempontokra hivatkozik indokolásában, a városházán az illetékesek közül senki sem tudott semmit. Kilenc akolteleptulajdonos kapta meg a határozatot és a biztonság kedvéért a kilenc közül hat máris benvuitotta ellene a fellebbezésígy tulajdonképen az ügv, mint másodfokú egsézségügyí hatóság elé, a polgármester elé kerülne, de valószínűleg nem kerül mégsem oda, mert a határozatot máris revízió alá vette sajdít hatáskörében az elsőfokú hatóság. V meglehetősen bonyolult ügyről a következőket tudtuk meg. Az érvényben lévő sertéstartási szabályrendelet értelmében a Nagvkörut, és a körtöltés közötti városrészekben hat sertésnél senki sern tarthat többet, a szabályrendelet a körtöltésen kivüli részekre korlátlan sertéstartást biztosit, de fenntartja a jogot, Bőrkesztyűi szaküzletben a készítőnél vásároljon, mert olcsón csak akkor vesz, ha jót vesz HŐffe k«*zivU»nél. Klauzál tér 3 hogy abban az esetben, ha közegészségügyi szempontok kívánatossá teszik, itt is korlátozhassa. sőt be is tilthassa bizonyos időre a sertéstartást. A dorozsmai ut melletti akoltelepek közel hetven évvel ezelőtt, 1869-ben, létesültek. A területet a város adta, még pedig öröktulajdonul, de azzal a telekkönyvbe is bejegyzett megszorítással, hogy a területet kizárólag sertéstartásra, sertéshizlalásra használhatják és abban az esetben, ha nem arra a célra használják, a terület visszaszáll a város tulajdonába. A Gyula-telepen nemrégen tifuszmegbetegcilés történt, az egészségügyi hatóságok megállapítása szerint a telepen kell keresni néhány fertőző gócpontot. Ez indította arra a főorvosi hivatalt, hogy javaslatot tegyen az elsőfokú egészségügyi hatóságnak az akoltelepi sertéstartások korlátozására. Az illetékes tisztiorvos javallata sok más aláirnivalóval együtt dr. Rőth tb. tanácsnok iróasztrf'ára, aki a sok I sablon aktával együtt azt is aláirta. A dolog! ról csak akkor szerzett tudomást, amikor az akolteleptulajdonosok felháborodva tiltakoztak az elsőfokú közegészségügyi hatóság sérelmes rendelkezése ellen ós sorra benyújtották fellebbezésüket. — Tévedésből került ki ez a határozat — mondotta dr. Rőth Dezső — és engem bánt a legjobban, hogv egyáltalában kikerülhetett. Másképen nem is tudom elképzelni a dolgot, mint UPV. hogy a tisztiorvosi javaslat az olyan blanketták közé keveredett, amilyenek naponta százával kerülnek aláírás céljából az Íróasztalomra. Természetesen nem engedem, hogv a kérdés másodfokú elbírálás alá kerüljön, hanem a magam hatáskörében igyekszem korrigálni a dolgot. A tiszti ügyészséggel már meg is beszéltem a kérdést. A tarthatatlan határozatot, amelynek egyszerű tévedés az alapja, még a fellebbezések elbírálása előtt visszavonom. Árleszállítás! Reggeli kaláccsal —.30 4 fogásos húsos menü kenyérrel 1.10 Vacsora . . —.74 Központi Tejivóban, K árász-ucca 14. ISI Négy kémet elitélt Szegeden a honvédtörvényszék (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedre kiszállott budapesti honvédtörvényszék hétfőtől péntekig tárgyalta azokat a kémkedési, hütlenségi biinpereket, melyeknek vádlottjai Ungurán János baptista prédikátor, Fanác a Teodor baptista hitközségi elöljáró idegen állampolgárok, továbbá U g 1 e s i t y Vladimír harangozó és ennek huga, Uglesity Emilía voltak. A vádlottak a közelmúltban egy idegen állam hírszerző szervének felszólítására Magyarország elleni kémszolgálatok teljesítésére vállalkoztak, amelynek során pénzvágytól hajtva több adatot szereztek meg és szolgáltattak ki m:gbizottjuknak. A bizonyítási eljárás lefolytatása után az itélöbiróság Ungurán Jánost és Fanáca Teodor vádlottakat egyenkint 7 évi fegyházra. 8 évi hivatal- és jogvesztésre és az ország területéről való kiutasításra, llglesity Vladimírt és Uglesity Emíliát pedig 2 évi fegyházra, 6 évi hivatalés jogvesztésre, valamint Budapestről való ki tiltásra ítélte. Megindult a küzdelem a biztosítási dijak leszállításáért A lakosság körében egyre többször hangzik el a nyílt panasz a biztosító intézetek „dij-diktaturája" ellen, amely előidézte azt, hogy ma Európában Magyarország az az állam, amelynek területén aránylag a legkevesebb a biztosítottak száma. A biztosító intézetek sehol olyan magas haszonkulccsal nem dolgoznak, mint Magyarországon. Ez az oka annak is, hogy a biztosítási szakma népszerűtlensége fokozódik a lakosság körében. Ezt a népszerűtlenséget növelte a háború előtt befizetett biztosítási dijak ötszázalékos valorizációja, amely többszázezer család keservesen összekuporgatott vagyonát semmisítette meg. Most ujabb visszás helyzetet teremtett a nemrégiben kiadott tűzrendészed rendelet egyik szakasza. Ez a szakasz arra kötelezi a községi elöljáróságokat, hogy évenkint legalább egyszer hívják fel a közönség figyelmét a tiizkárbiztositás fontosságára. Ez a rendelkezés ingyen reklámhoz juttatja éppen azokat az intézeteket, amelyek ellen éppen a községekben merült fel a panasz főképen a magas biztosítási dijak miatt. A Biztositő Intézetek Országos Szövetsége azonban ki akarja alaposan használni ezt a díjtalan reklámlehetőséget Körlevélben hivta most fel a rendeletre a tagintézetek figyelmét és felhívta őket, utasítsák vidéki titkárságaikat, hogy jelentsék fel igazgatóságuknál azt a községi elöljáróságot, amely — elmulasztja a lüzkárbiztositás propagálását. A vidék egyre-másra szólal fel a biztosítást diktatúra ellen. Legutóbb a körmendi járás mezőgazdasági bizottsága foglalkozott a kérdéssel és elhatározta, hogy a kormány segitségét kéri a kötelező állatbiztosítás kérdésének szövetkezeti alapon való megoldásához, egyúttal szorgalmazza a biztosítási dijak alapos leszállítását. Elhatározta a mezőgazdasági bizottság, hogy népművelést előadások keretében világosítja fel a gazdákat a biztosítási eljárás csapdáiról. ' zománc«I dények ry IHfallVlfVIImeglepő tpLST BARNA GYÖRGY raskereskedésében, Károlyi ucca t.