Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-20 / 222. szám

DELMAGyARORSZXG 1936 szeptember 20. Szőrme, bunda...? ,„. Mer* tustól! Szeged küzdelme az egyetem elsorvasztása ellen A polgármester felterjesztése a kultuszminiszterhez a hallgatók szómának felemeléséért (A Délmagyarország munkatársitól) A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. mint emlékezetes, szóba került az egyetemi felvét telek dolga is A bizottság elhatározta, hogv felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez a felvehető hallgatók létszámának csökkentése ellen. A hizoitság mogállapitotta, hogy a lét­szám ujabb csökk-iiLése az egyesem fokozatos elsorvasztásán jelenti, mivel pedig az egvetmért vállalt hatalmai lerheket a város polgársága o teljes egyetemért vállalta, sulvoe sérelemnek tekinthető az egvetem fokozatos leépítése. A közigazgatási bizottság határozata alap­ján a polgármester most a következő felter­jesztést küldötte el Hóman Bálint knltnszmi niszternek: ..Szeged sz. kir. város törvényhatósá­gának közigazgatási bizofi'sága. kimondot­ta, hogy a szegedi Ferenc József Tudo­mányegyetem hallgatói létszámának fel­emelése érdekében felirati kérelemmel for­dul Nagyméltóságodhoz. A Ferenc József Tudományegyetemen a folyó tanérben a hallgatók felvétele szűkebb keretek közé lett szorítva, mint a múlt évben, ami egy­értelmű az egyetem fokozatos elsorvasz­tásával. A szellemi pályák ilyen arányú lefokozása nem áll arányban a kényszerű helyzettel. sem azzal a céllal, hogy a szel­lemi proletáriátus elszaporodása megrend­szabályoztassék. a folyó tanévben például 10 iuj hallgatót vehetett fel az orvosi fa­kultás, amely csekély létszámú hallgaltó még a pótlásra sem elegendő. Nagyméltó­ságod előtt felesleges hangsúlyoznom. azokat az óriási áldozatokat. amelyeket a város közönsége ho­zott az egyénemért. Ezeket az áldozatokat pedig azért vállal­ta a város polgársága, hogy a város fiat­nak legmagasabb kiképzést s ezzel a város ículturnlvójának emelését. biZiositsa. továbbá, hogy a környék fiatalsága az it­teni egyetemen végezhesse tanulmányait s ezáltal is hozájáruljon a határvárossá leüt város gazdasági életének fellendíté­séhez. Legyen szabad Nagyméltósáood figyel­mét felhivnom arra a körülményre is. hogy a város hatósága azon az állásponton van. hogy TARTÓS ISKOLACIPÓK 27-t«l 30-1 g P 6"80 Gyári W C1 f iC A 7'flO *rtskonl B*"*3* A 51-től 35-ig P cipiiúTutyáx, KosautO Caioa s.-ut 6. KÖLCSÖNT KAP mindenre pl. 1 dkg. aranyra 26 P-t Kereskedők iruk ra Dr. Simon Zálogház, Oroszlán u. 6. Nyitva dél­után ie. — Disskrét bejárat kapu slstt Hadi és kény szerkői- ^^ | g |f]Q|] 0rOMláí osönt, értékpapírt vesz 1 ucoa 6. az egyetemi terhek vállalásával kétoldalú szerződés jött létre a város és az állam közölt, ami­nek természetes következménye, hogy az egyetem fokozatos fej­lődését, ezáltal fentartását mind­két fél biztosítsa. Mindezeknél fogva és tekintettel arra, hogy az egyetem illettékes karai hasonló kérelemmel fordultak Nagyméltóságodhoz, a legmélyebb tisztelettel kérem, hogy ke­gyeskedjék a létszám felemelését legalább is a tavalyi mértékhez képest engedélyezni s ezáltal a város féltve őrzött kincsének, a Ferenc József Tudományegyetemnek fennmaradását biztosítani." Jol borotválkozva É^péÉ |o a hangulat ! 'v-v, .«-.v C. Duisberg, Budapest IV; Kossuth Uijos-utca 13 Az Mé A Szegedi Meteorologiai Obezervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 27.1, a legalacsonyabb 10.6 C. A barométer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 771.9, este 769.8 mm. A levegő páratar­talma reggel 72, délben 42 százalék. A szél irá­nya délkeleti, erőssége 1—3. A Meteorologiai Intézet jelenti e6te 10 őrs­kor. Időjóslat: Délkeleti, déli légáramlás, aa ország nyugati felében több felhő, helyenkint reggeli köd, a hőmérséklet még tovább emel­kedik. Dzsingiszkhán születése Irta 8ZANTÓ GYÖROV l A puszta ásitott. Évezredekig aludt és nagy ál­mában felhorkant egyszer-egyszer. Aztán tovább lélekzett egyenletesen, egy-egy év volt a lélekzet­vétele. Még sohasem ásitott. De most a zégre tá­totta fekete torkát, és alatta nagy mélységekben, mintha valaki nyújtózott volna. Csak asszony le­hetett. Csak1 asszony tud igy ásítani, átkozott álomból egyszer felébredve, csak asszony tud igy nyújtózkodni, mélységeket bolygatva, vészthozó­<n. Ettől a nyujtózástól feszült most a puszta egy nagy, görcsös ásitásba. A felhők belenéztek a tor­kába ¿s menekültek. Valami feketéllett a pusztán, am! erősebb százszor aruknál, a viharnál. Egy ember állott ott a puszta közepén, egyedül a végtelennel. Hegyes kutyabőr süvege belefúró­dott a vágtató felhőkbe és a láthatár lesiilyedt felkunkorodó orrú csízmái alá. Bozontos subája, keményen borult rá testére, mintha védené a te­rek rossz szellemeitől. De ferde szemei kancsitot­tak és pofacsontjain tigy feszült a sárgásbarna bőr, hogy az ajkait Is felrántotta a ritkás, sza­bálytalan fogsorról. Hosszú, faragott és rezpity­Vékkel kivert botjával hangyabolyt piszkált A faln felől most lónyerítés érke»ett hozzá. Csak az ő füle hallhatta, olyan mesztről jött a nyerítés és ő még azt is tudta, hogy két ló nye­rít és hogy indulás előttj nyerítés volt. Meg sem fordult, hiszen a sátrak nem látszottak s messze­ségben. csak a földre nyomta a fülét Kíváncsiságból, hogv va j ion két Jó-e, avagy •gy. Kis idő multán hallotta a dobogóst és elvi­gyorodott fektében Két 16 volt. Tovább piszkálta a hangyabolyt, de most már leguggolt hozzá, hogy jobban lássa. Kancsi sze­mei, amelyeinek a szivárványhártyája is alig lát­szott ki a ferde, keskeny résből, nagy figyelemmel meredtek a megbolygatott vörös hangyákra. Szem­bogara kitágult, mint mindig, ba borult volt az ég, szemfehérje eltűnt a szemhéj alatt. Tar kopo­nyájában ott a magas süveg alatt ugy sürögtek a gondolatok, mint a hangyák. Sárgahátu bogár futott most a hangyaboly fe­lé, két hangyát hurcolva a lábain. Hullabogár volt. Hát ez honnan jön? Ekikor emlékezett a he­gyessüvegü, hogy nem messze halott macskát lá­tott utjáíian, már megnyitották ezek a bogarak. Elnézte, hogy ciplei futtában a két hangyát. Fény­lő sárga hátán két fekete sáv fut végig kereszt­ben. Csápjai kis legyezők és tátogat a szája, hogy a kis ellenséget összeroppantsa. De hiába forog önmaga körül, a két hangya hátsó lábain csügg, nem érheti el őket. Most a bolyból fut ki egy vörös. Tisztán látni a szürke homokban. Kö­rülszaladja a hullabogarat, aztán visszasiet a bolyba, talán csak hdrt vinni? De igen. Pillanat alatt két nyílegyenes sorban jönnek a hangyák. Nem futnak, hanem jönnek. Az egyik sor megáll, a másik félkört kanyarít a bogár körül. Egyes hangyák kifutnak a félkörből és neki a bogárnak. De nem a hátsó lábaiba csimpaszkodnak, hárem a fejének szaladnak. Most működnek az ollók, egyik vörös a másik után hull a homokba, ketté­harapva. És most a másik sor bezárja a gyfirüt a bogár körül. A hegyessüvegű szája vigyorra húzódott. Gyér bajusza, amely lekonyult a szájszegletekre, most felfelé húzódott. Kancsi szemei sarkában megrán­cosodott a bőr. Aztán megint csak komolyan fi­gyelt. A bogár őrjöngve fqtkos. már mindenhol mar­dossák a kis fogak, az egyik szemét is megkapta három eüenség. Bármerre forduL, körül van fogva. Most megáll, ppircha és lábai m*r egé«y~n be'"ft­ve. hangyával. Hirtelen nekirohan a gyuriinek. Át­töri és fut halálos félelemben. De már nem lát és belerohan a bolyba. Kis idő multán már felfelé merednek a lábai, a hangyák a potrohát bontogat­ják, csak ugy, mint az imént a macskáét a bo­garak. Mégis, a macskát nem tudnák a bogarak megölni, ezek a parányi jószágok megküzdöttek az óriással. Miért? Mert sokan vannak? Nem. Mert bolyban vannak. Hát a többi állat mért nem él vájjon bolyban, miért érti, érzi éppen ez a paránjd, hogy milyen hatalmat ad neki a boly? Igy tűnődött gugoltában a hegyessüvegü, észre sem véve a két lovast, aki kivágtatott a bucka mögül. Csak mikor rászóltak, akkor egyenesedett ki. Szemébe húzta a süveget és rántott a szögle­tes vállán, hogy megigazítsa a subát. Két gyerek ült a lovakon. Bátyjának és bugának a fiai. — Mit hoztok kölykök? A fiuk leugrottak a lovakról. Az egyik csene­vész, csont-bőr gyerek, feje mélyen a vállában ült, görbe háta miatt a család szégyene volt De az anya védte életre-halálra. Most már nem bán tották. Tizenegy éves volt és a legjobb lovasoki közül való. A hegyessüvegü kancsi szemei felcsil­lantak, amikor rápislogatott. A másik hón-horgas kamasz összetette mellén a kezét és térdenállva homlokát a homokihoz értette. A kicsi is A ka­masz most csúnya torokhangon megszólalt: — Atvám üzeni neked tiszteletreméltó, hogy gyé­rt a tanácsba. Oglu meghalt. A hegyessüvegü elvigyorodott. Már megint ta­nácskoznak. Hogy vájjon északnak vigyék-e a ménest, vagy délnek? Hol jobb a fii? Meg, hogy bivalyokat kellene szerezni, lám a szomszéd nem­zetségnek is van már. perzsa kereskedőktől vet­ték el. Mit akarnak ő vele, a tanácsban? Hiszen a bátyja az okos, aki s nemzetség dolgával törő­dik, adion már most magának tanácsot, hogy v4n Oglu meghalt, akinek eddig fő-ffí tanácsadója volt. Leakasztotta bőrtflszőiéről csontbál faragott k'ylíiesit <*« nsav* kertvolt Ugyan mit ts akar­nak az okosok >gy il;. CD. . szeges álmodótól, akt naphosszat a pusztát járja . in. csak nem is

Next

/
Thumbnails
Contents