Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-20 / 222. szám

DELMAGYARORSZAG Vasárnap, 1936 szept. 20. •ZEOED. SxerketxlMept Somogyi n< 22.1. em. Teleiont 1303^KIodóhlvalal, kBIe«í»-wönyvléf ét legvlrodai Aradi Dc«a ét. Telefont 13—O®. .Nyomdat LOW LIpöt neca »». Teleiont «3-0«. - TAvlraíI vn - - » e» leTélc'm: DéltrrryaroríTéo. «rrned Ali. CVIOIyallI, SZ. Ara lO fillér ElöFISEtCSI Bevonta helyben 3.20 vidéken ée Budapeeten 3.0U, kUliWdttn 0.40 pengő. — Egye« uAm Oro hetkii» nap 1°. Valér. é> Ünnepnap 10 '»U Hlr. deléiek «elvétele tarifa szerint. Megle. •enlk hétm Kivételével nnoonla reggel. II demokrácia credo-ia — Hiszek Michelangeloban, a szinek és vo­nalak mindenhatóságában, •— rebegte el di­dergő ajakkal az Orvosok fiatal piktora a művész credóját. S mintha a politikus eredő­jét mondotta volna el Leon Blum is, amikor rádióbeszédében a demokráciáról beszélt. Hiszek a demokráciában, a politikai sza­badságban, a polgári egyenlőségben, az em­beri testvériségben. Ha a politikai meggyőző­déseknek is lett volna tridenti zsinatja, a de­mokrácia Hiszekegy-ét aligha formu­lázhatta volna meg más szavakkal. Hiszünk a politikai szabadságban, a pol­gári egyenlőségben, az emberi testvériség­ben, hiszünk — s már Luthert idézzük, — és nem tehetünk másként. A demokrácia ma már nem meggyőződés, nem politikai dok­trína, nem világnézlet, vagy életfelfogás kér­dése, a demokrácia már a hit ágaza­tai közé tartozik. Vagy hiszünk benne, vagy elvetjük. Nem észokok, nem spekulatív bölcsesség, nem empirikus tapasztalat, nem matematikai levezetés győz meg igazságáról, hinni kell benne s talán már credo, quia absurdum. Leon B1 u m r ó 1 az olcsó élcelődés farag­hat tréfákat s a született, minden felvilágosí­tás elől elzárkózó tájékozatlanság s a rossz­hiszemű tudatlanság eltorzíthatja egyéni és politikai portréjának vonásait, aki azonban elfogulatlan szemlélője a jelenségeknek, az kénytelen meglátni benne a demokrácia utolsó romantikusát, talán utolsó trubadurját a politikai szabadságnak. E rém­világban (a demokráciát) még szeretni vá­gyói, — mondhatnák feléfordulva Madách szavaival. A demokrácia a hit világához tar­tozik, de üldözött vallás dogmája lett s hivői az alkotmányosság katakombái­ba kénytelenek vonulni, ha a diktatúrák gla­diátorai elől meg akarják menteni életüket. Mit köszönhet a világ a demok­r á c iá n a k, — veti fel a francia miniszterel­nök a kérdést. Az emberi méltóságot, — feleljük ró mi. A freudizmus azt tanitja, hogy az emberiségnek szüksége van a p á-ra, aki vezesse, aki büntesse, aki helyette cse­lekedjen. Vezérek és diktátorok a tömegléleknek ebből a szükségletéből szár­maztathatták hatalmukat és mithoszukat. Ve- j zérek lettek, mert vezért követeltek azok, akik engedelmességre születtek s akik sem egyéni, sem politikai életüket nem élhetik tel- ! jessé a vezéri akaratnak való alávetettségük ! nélkül. A német népiéleknek e sajátossága nélkül két, századot betöltő, történelmet for­máló eredmény nem állhatott volna elő: az egyik a freudizmus, a másik a hitleri diktatúra. Két véglet, mely egymást iga­zolja. A szemita szellem és az árja cselekvés," melyek, mint a euklidesi párhuzamosok, az idők és terek végtelenjében mégis találkoz­nak. Az az ember, aki az engedelmességre s a parancsok teljesítésére nevelő germán vér­közösségen kivül áll, ha egyszer megízlelte a szabadság szépségét és örömét, nem akar­hat újra visszamenni rabszolgasorsba, vagy jobbágyjáromba. Akit egyszer a demokrácia •p o 1 g á r-rá emelt, az nem akar újra vissza­sülyedni a jogtalanság szégyenébe és aláza­tába. A demokrácia szaggatta szét azokat a bi­lincseket, melvek az embert a földhöz, a ¡rá­Iyapadhoz, császári trónusokhoz kötötték, demokrácia nélkül soha nem ragyogott volna ki a szabadság napja. S nekünk, eltaposott kis országnak, különös okunk is van arra, hogy a világtörténelem napos oldalára menekül­jünk. Leon Blum s az európai demokrácia sze­rint „igaziésszilárdbékesemigaz­ságtalanságon, sem önzésen nem épülhet fe 1." Vannak, akik Európa béké­jét a fegyverek erejére, a nyers hatalomra bízzák s vannak, akik a történelmi igazságot akarják békévé konzerválni. Akik igaz hívei a demokráciának, azok előbb akarnak igazságot s csak azután békét, akik az erőszaknak akarnak engedelmeskedni, azok azért akarnak békét, hogy ne kelljen igazságot tenniök. A magyarságot nemzeti érdeke s történelmi végzete állítja a demok­rácia védőseregébe s a nemzeti érdeket árul­ja el az, aki végig nem gondolt programok ' szolgálatában a maga türelmetlen, gyű­lölködő, alacsony szenvedélyű lelki éle­tét s nemzete történelmi életét akarja élni idegen törekvésekhez, idegen jelszavak­hoz, idegen szellemhez szegődve. Néha ugy érezzük: világtörténelmi küzde­lemnek vagyunk kortársai. A középkori bi­gottizmus és a röneszansz, a katholicizmus és a reformáció küzdelme, a munka és a tőke harca hasonlítható csak ahhoz a birkózáshoz, mely szemeink előtt folyik le. A demokrácia vivja meg harcát a diktatúra táborával, a szabadság az alávetettséggel, az önrendelke­zési jog a kiszolgáltatottsággal. A demokrá­cia hivőínek egy táborban van a helyük s mintahogy az üldözött keresztények kereszt­vetéssel, a demokrácia üldözött hívei a sza­badság szeretetével és szolgálatával vallhat­ják magukat a szebb és jobb jövő, az élni ér­demesebb él^t kiválasztott népének. Megkezdődött Bilbao ostroma. Még szombaton is tartott a toledól Alcazar romjai közölt a kormány­csapatok és a felkelők közelharca Toledo, szeptember 19. Jelentettük, hogy a kormánycsapatok tegnap bevonultak a toledoi Alcazarba, amelyet előzőleg dinamittal felrob­bantottak. Romhalmaz lett a bevehetetlen vár, a kazmaták tetőzete azonban éven maradt és felkelők innen géppuskatűzzel fogadták a benyomuló miliciát, amely visszavonult, hogy aláaknázza a megmaradt védőállásokat és ez­zel egyidejűleg újból ágyútűz alá vették Alca­zart, amelynek minden talpalattnyi helyéért óriási küzdelem folyt. Egyes hírek szerint az asszonyok és a gyermekek a vár felrobbantása előtt elhagyták a váratt egv másik hír arról 6zámol be, hogy az ezer főnyi védőcsapat valamennyi tagja a romok alatt lelte halálát. Az Havas Iroda tudósítója szerint, a robba­nás után még órákon át tartott az elkeseredett harc. A' felkelőknek sikerült eljutni az Alcazar környékén lévő házakba, ahonnan folytatják a küzdelmet. Az esti órákban végső rohamra in­dultak a kormánvesapatok, a felkelők halálig kitartottak a kijelölt helyen. Bilbao ostroma Rabat, szeptember 19. A sevillai rádió este ezeket jelentette: — San Sebastianban az élet rendes kerékvá­gásban halad. Mola tábornok megkezdte Bil­bao ostromát. Sant Ander és Madrid között a felkelők megszakítottak minden összekötte­tést. — Toledo körül Yague csapatai az estrama­durai vonalon lefolvt harcokban 80 marxistát megöltek, 220-at elfogtak. Madrid ostroma előtt Burgos. szeptember 19. Madrid bekerítése be­fejezéshez közeledik. Rövidesen megkezdődik a döntő ostrom. Tegnap a felkelők rendkívül heves harc után elfoglalták Navafriat és be­nyomultak a Losoya-völgybe. Elfoglalták Mad­rid vízmüvét. A csatában a milíciák 200 halot­tat vesztettek és négy ágyút hagytak hátra. A felkelők jelentése Hendaye, szeptember 19. A felkelők kezén iéyő malcy-cai. rádióállomás jelentése ezerint a katalán kormány kivégeztette a vörös milícia nyolc parancsnokát. Ezeket a parancsnokokat tették felelőssé a saragossai harcvonalon szen­vedett vereségért. A sevillai rádióállomás közlése szerint, a ta' laverai harcban a kormánvesapatok 4000 ha­lottat vesztettek. A felkelők több mint ezer foglyot ejtettek. Ugyancsak a sevillai rádióállomás jelentette, hogy a madridi kormány repülőgépei bombázták az északspanyolországí Vittoria városkát. A burgosi kormány kiuta­sította Knickerbocker! és több an&ol lap munkatársát Neivyork, szeptember 19. Knickerbocker, az ismert amerikai újságíró letartóztatásának bi­re az amerikai közvéleményben nagy feltűnést keltett. A legújabb jelentések szerint a burgosi kormány utasítására nemcsak Knickerbockert. tartóztatták le, hanem még három ismert ame­rikai újságírót is. mindannyiukat azonban ké­sőbb szabadonbocsátották és Burgotből kiuta­sították. A lapok megírják, hogy a szabadon­bocsátás a St. Jean de Iunben tartózkodó ame­rikai nagykövet közbenjárására történt. Nem csak Burgosból, hanem a burgosi kormány ke­zén lévő egész területről kiutasították a Ti­mes, a Daily Express, a News Chronicle és a Morning Post tudósítóit. A kiutasítás indo­kolása az. hogy ezek a laptudósitók nem vol­tak hajlandók a burgosi kormánv csapatai' törvényes alakulatként nicsielö'ni.

Next

/
Thumbnails
Contents