Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

A HUNGÁRIA Bakaytél a Szegedi Kenderfonégyárig A régi szegediek még ma is Bakay-gyárnak mondják, az ujak azonban sehogysem tudják a kapcsoLatot megérteni. Pedig egyszerű. B a k a y Nándor jóval a háború előtt kenderfonó, szövő és kötélgyárat alapitott és ö volt Szeged és környéke kenderbeválbója. Bakay tekintélyes polgár volt, törvényhatósági bizottsági tag és főként arra szorítkozott, hogy az állam, helyesebben a katonai kincstár rendeléseinek eleget tegyen. Vállalata azonban a nyolcvanas évek elején tönkrement és ekkor 1883 végén egy budapesti érdekeltség vette meg a gyárat, amely a kezdet nehézségeivel küzdve, az első években nagy veszteségeket szenvedett. 1891-től kezdődőleg azonban rohamosan fejlődött. Az érdekeltség 1883-ban Wimmer Fülöpöt állította a vállalat élére, akinek legfőbb érdeme van a vállalat felvirágoztatásában. 1901-től 1908-ig a fejlődés olyan nagyarányú, hogy egész ucc;i részek kel kellelt a gyárai kibővíteni. Uj, hatalmas gőzgépet és modern munkagépeket állítottak a gyártás fokozására. A mechanikai fejlődést betetőzte az, hogy 1927-ben élektrifikálták az egész üzemet. Trianon után, amikor Magyarország fogyasztása a gyár produkciójának alig 40 százaíékát tudta felvenni, a gyár nem korlátozta üzemét, hanem külföldi összeköttetéseket teremtett és elvitte gyártmányait a világ minden tájára. Ma a Szegedi Kenderfonógyár zsinegeit, fonalait, kőteleit, éppúgy ismerik Fokvárosban, Hammerfestben, Sanfranciscóban, Melburnben, akár Itthon. 42 külföldi államba szállit a Szegedi Kenderfonógyár és ez az egyetlen adat mindennél ékesebben bizonyltja, hogy milyen elismerésreméltó munkásságot fejt ki a magyar iparban, amelynek nélkülözhetetlen és elsőrendű ténvezőie és külkereskedelmi mérlegünk aktívumában rendkívül jelentős tételeket szerepel. Az üzemhez szükséges nyersanyagot a gyár saját kenderkikészitő telepein termeli. 1893-ban Mezőhegyesen az állami ménesbirtokon alapította az első ilyen kenderkikészitő telepet a gyár, amely azóta állami kezelésbe ment át. 1896-ban Komádlban (Bihar m.) létesítettek uj kenderkikészitő telepet, 1908-ban Zsombolyán, (amit 1918-ban elvettek a szerbek), majd 1922-ben Gádoros mellett Királyságon rendezett be a Kenderfonógyár ilyen kikészítő telepet. A szegedi gyár gyártmányai az egész világon közismertek. Értékes gyártmányai még a gyárnak a sodronykötelek és az úgynevezett aratógépfonál, amelyet egyedül a Szegedi Kenderfonógyár gyárt. A legfőbb érdeméül a gyárnak, illetőleg a vezetőségnek azonban mégis csak azt kell betudni, boey a gyári iparnak egyáltalán nem kedvező szegedi homokon gyökeret tudott verni ez a gyár és annyira elterebélyesedett, hogy a tekintélyes és jól dotált tisztviselőkaron kivül mintegy ezer családnak ad kenyeret. Szeged meglehetősen kivül esik az úgynevezett nagyvilágon. Forgalomnélküli határvárossá degradálta a békeszerződés ezt a várost, amelynek falai kőzött csönd van, majdnem halálos csönd. Ha az ember egy kis nyugatot akar érezni, azt legfeljebb a Hungária környékén találhatja meg az évnek azokban a hónapjaiban is, amikor a szabadtéri játékok nem teremtenek, legalább átmenetileg, lüktetést, elevenséget Szegeden. A Hungária szálló bejárata előtt minduntalan megáll egy-egy külföldi rendszámot viselő turaautó és a porköppenyes utasok arcán meglátszik az öröm, a megkönnyebbülés, amikor belépnek a szálló halijába. A Hungária a Nyugat kényelmét, tisztaságát, előkelőségét reprezentálja itt, a trianoni határon, amely talán nem is országhatár, hanem egy kicsit határa — Európának is. A közelmúlt napokban történt, hogy átutaztak Szegeden az olimpiai staféta rendezői. Athénbe, Olympiába tartottak, hogy elindítsák az égből lopott tüzet a berlini stadion-város felé. Itt töltöttek egy teljes napot és pompás túraautókon átsuhantak A határon. Az utjuk egészen Horgosig nagyszerű volt, a transzkontinentális ut sima burkolata fölött valósággal repültek az autók. De ahogyan elfogyott az autókerekek alatt Magyarország, végeszakadt a nagyszerű autóutnak is és következett a — Balkán. Néhány nappal később, amikor megérkezett Szegedre az olimpiai fáklya, a rendezők ismét a Hungáriában pihentek meg és áradozva mondták P a t a t Lajos igazgatónak, hogy örömmel telt meg a szivük, amint ismét átléphették a horgosi határt, mert ugy érezték, mintha hazaérkeztek volna. — Szeged a Nyugat első állomása — mondották —, Szeged jelenti számunkra újból Európát és Szegeden is elsősorban a Hungária-szálló. Ezt különösen azok érzik, akik keletről, vagy délről érkeznek. Tiszta, csöndes szobák várnak itt az országutak vándoraira, hideg-meleg vizzel, kényelemmel, tisztasággal. Hogy mennyire igazuk volt a fáklyakisérőknek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Hungáriának mindig vannak külföldi vendégei, angolok, németek, osztrákok, amerikaiak, franciák, olaszok egyaránt. A szálló Ízléses, meghitt foyerjában sokszor egész nemzetközi a hangulat és a vendégek névjegyzéke hűségesen tükrözi viszsza est a hangulatot. A Hungária vezetősége tagadhatatlanul nagy szolgálatot tesz Szegednek é« a város idegenforgalmának, amikor mindent elkövet, hogy tökéletesen betöltse a hivatását, hogy külföldi vendégei jól érezzék magukat Szegeden. — A vendig csak akkor érzi Igazán Jól magát magyarázza a titkot érdeklődésünkre Patat igazgató —, ha o szállószobában is elhagyott ottho nának hangulatát, kényelmét találja meg A szál lónk legfontosabb hivatása az, hogy otthont nyuj< son a szó igazi, szép értelmében az utasoknak. A Hungária erre törekszik és ha azokra a nyilatko zatokra gondolok, amelyekkel vendégeink áras? tanak el bennünket, ugy érzem, hogy törekvésünk nem marad meddő. És a nagy gonddal, körültekintéssel vezeteti szállóüzemhez méltóképpen csatlakozik a kávéház is, amely szintén az európai nivót reprezentálja, a konyha, amely nagyszerű érzékkel elégíti kl a legkényesebb külföldi igényeket a pompás éttermeken keresztül és a csárda, amely magyar speciálitásként kedves meglepetés minden vendég számára. És a Hungária jeelntőségét talán a leginkább •< transzkontinentális autóut domborítja ki. Szintelképzelhetetlen lenne Szeged helyzete, ha a nem zétközi autóut utasait nem várná itt a Hungária kényelme. Ezért a szolgálatért pedig a nagyszerű intézmény vezetőségét föltétlenül megilleti az el ismerés. kárász-ucca 12. s* ^ A Központi Huscsarnok Szeged legforgalmasabb üzlete kétségtelenül a Központi Huscsarnok, amely a Széchenyi-téri bérház földszintjén van. 1925 előtt a városi hatóságé volt az üzem, tőle vették át a jelenlegi tulajdonoosk és fejlesztették a mai nívóra. A Központi Huscsarnok forgalma különösen az esti órákban élénkül meg, ilyenkor megfordul itt jóíormán as egész város. Az üzem túlnő a szokásos vidéki méreteken, de különösen a vezetésben van a fő ereje Szolidsága, megbízhatósága, modern felszerelése teszik méltóvá arra a pozícióra, amit elfoglal. A cég, amely több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza, értékes ipari vállalata a városnak. Készítményei nemcsak Szegeden, hanem messze vidéken híresek, amit természetesen a tulajdonosok ambicionálnak is. Itt csak szalámiját emiitjük meg egyelőre, amely a magyar hentesipar egyik legkitűnőbb készítménye. A Központi szalámit messze vidéken jöl ismerik és szeretik, a oég jelentős mennyiséget szállit belőle Szegni határain túlra is. Jóleső az a nagy munka cs szorgalom, amelyet ebben az üzemben tapasztal ni lehet. Tisztaság és rend, előzékenység és rae; bizhatóság, figyelmes kiszolgálás és kitűnő, ízletes áruk, ezek mind olyan kellékek, amely L nélkül egyetlen fizlet sem boldogulhat, különös manapság, amikor a konkurrencia oly nagy. * Központi Huscsarnok szerényen és csendben dol gozik, ezeket az elveket nemcsak hirdeti, hanem magáévá is teszi. Az a oég, amely ilyen nehé? viszonyok között is ugy megállja a helyét, mint a Központi Huscsarnok, megérdemli, hogy a közön ség a legteljesebb bizalommal legyen iránta. A cég múltja és jeelne biztosíték arra, hogy a Jö vőben is vezető üzeme lesz a városnak és egyik büszkesége a szegedi iparnak. Vas-, fém- és a'uminiumBntóselta! mezőgazdasági- ét szerszámgépek javítását és készítését, elektromos- és autócr^r hegesztést legolcsóbban vállalj» Deutsch József vas- és fémöntöde, gépműhely iúegai, Oaerxy Mihály u. 4, Telefonhivó 21—75. Lőwy Adolf és Társai gőz für ész lá d a g y á r fütőanyagkereskedés U]SZEGED AlaDilásí év 1868. Telefon 10 45. A szegedi ruházati szakosztály augusztus 15-én és 16-án az ipartestületben nagyszabású divatbemutatót rendez az összes rokonszakmák (női szabó-, kalapos-, cipész-, és és papucsos-iparosok) részvételévei. A divatbemutató nyitva reggel 8 órától esti 8 óráig. Belépőd!! nincs déimagyarorszógon legnagyobb a fischer LéziniunLali hil. ódám jenő. az