Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

Szegedi specialitása a gyáriparban Szeged legrégibb specialitása a világhírre szert, tett szegedi tarhonya, amelynek készítési mórija ősanváink éta leánvról leányra öröklődött. Ez adta meg a»t. a különleges izt. amelv csak a szegedi tarhonyában található fel. A Kardos tésztaárugyár 1878 óta tovább fejlesztette ezt a házi iparágat és gondja volt arra, hogy az anvák után leánvaik tanulják meg a szegedi larhonva elkészítési módját, és ma az a helyzet, hogv a na,gvmama. é& az unoka is egymás mellett teknőben gvrja a kiváló izü szegedi tarhonyát, A Kardos-gyárban a gvárszerüség abban nyilvánul meg. hogy a higiéniát a legmesszebbmenő módon csak a. cvár tudja érvén vre juttatni. Ma már a szegedi tarhonya nemcsak a belföldön, de világviszonylatban is keresett cikk lett. A Kardos tésztaárugvár evvel kapcsolatban gyárt csőtésztát (makkarónit), száraz tésztákat, és mintegv százféle alakú levestésztákat, amelyek mind kiválóan Ízletesek és az otthoni gyúrást teljesen pótolják. ízléses csomagolásban kerül forgalomba, és ugv az ország fővárosában, mint a legszebb helyen is mindenütt kapható. A Kardos tésztaárugvár szegedi elárusító helyei: Valéria-tér 12. ez. és Károlyi ucca 3. ez. II kis zsindelykészitö műhelytől a hatalmas fűrésztelepig Még az árvíz előtt t870-ben rendezte be kis asíndelvkészitő műhelyét néhai Lippay Imre, aki bizonyára nem gondolt arra, hogy MID sokkal később az árvízkatasztrófa nem várt fellendülést hoz ebbe az iiparba. Az alapító elhalálozása után 1899-ben fia, a jelenlegi tulajdonos: L i p p a y Imre vette át a zsindelykészitést, de az ö ambícióját és munkakészségét már nem elégítette ki ez a kis úaem. Előbb épület- és tüzifakereskedéssel nagyobitotta üzletkörét, amit azzal tett életképessé hogy tutajon hozatta le Felsőmagyarországból a »»agymennyiségben összevásárolt fenyöszálakat és olfákat. A világháború kitörése előtt határozta el Lippay, hogy maga dolgozza fel a leusztatott tutajokat és ezért megvásárolta egy nagvobbszabásu gözfürészhez szükséges gépeket és egyéb felszereléseket. A világháború azonban akkor megakadályozta szándéka kivitelében, Lippaynak be kellett vonulnia, a gépek pedig beraktárorca várták a világégés végét. Végre 1921-ben megkezd hette működését a felsővárosi gőzfűrész, amely rövid idő alatt ismertté és naggyá fejlődött. Üzletkörét Lippay fokozatosan bővítette. 1928 ban Hódmezővásárhelyen gőzfürészt és hengermalmot vásárolt, amelynek vezetését ugyancsak Imre nevű fiára bízta, aki ezt a feladatkört kifő gástalanul ellátja. Később megszerezte Lippay a Keramit és Mütéglagyár részvénytöbbségét és ennek a vállalatnak vezetését egyik vejére: Schwimmer Endrére bizta. aki ebben a pozícióban kitűnően megállja helyét. Ezzel azonban még mindig nem merül ki Lippay Imre tevékenykedése, mert ugyancsak az ő tulajdonában van a Belvárosi Mozi Rt. részvénytöbbsége. amely vállalat számottevő tényező Szedeti város mérlegében. Magának a Lippay-fürésztelepnek a szegedi közgazdaságra való hutását talán legjobban jellemzi az. hogy négy gáterrel van berendezve, tel|ps kapacitásának kibasznnl i•••< melleit 40 ezer köbméter fenyő feldolgozásai kt'Des és 150 embernek ad kenyeret. Az adminisztratív vezetést a fürésztelepnek Lippay másik veje, Jenev Imre végzi azzal a hozzáértéssel és alapossággal, amely » Lipp»>vállalatokat jellemzi. Tévedés azonban azt hinni, hogy ennyi segitőkéz mellett az örökifjú „öreg" Lippay fotelben ülve pihenné fáradalmait. Már a kora hajnal künn találja a telepen, ahol a munkásokat ellenőrzi és a félhetes gyorssal már Budapestre uta'.ik üzleti ügyeinek lebonyolítására, ahonnan esetleg még aznap tovább utazik Csehországba, vagy Romániába. Ha azután az esti gyorssal visszaérkezik, mintha mi sem történt volna, referáltat magának a moziban történtekről. pcNzmmcTCK Á Szegedi Kereskedelmi és Iparbanlc A Szegedi Kereskedelmi és iparbankot, városunk egyik legrégibb pénzintézetét 1867-ben alapították Kiss Dávid kezdeményezéséire régi saegedi kereskedőik. Igazgatóságában mindenkor a város legtekintélyesebb kereskedői foglaltak helyet. Gál Ferenc. Vajda Jakab Fülöp, Szarvady Lajos. Tóth Péter. WagnerGusztáv és Kiss Károly jelzik az elhunyt elnökök és alelnökök sorában azt a névsort, amely mindenkor fémjelezte az intézet komolyságát, megalapozottságát és egyben azt a pozíciót, amelyet a város kereskedelmi és ipari életében betöltött. A 400.000 frt. alaptőkével indult bank a háború előtt saját tökéit 4,000.100 koronára fejlesztette, Nagykikindáin, Pancsován, Baján alapított fiókjaival erőteljesen bekapcsolódott a gazdag délvidék financiális életébe és tárcájában 15,000.000 korona n. é. hadilkölcsönkötvény maradt, bizonyítékául annak, hogy haazfias álozatkészségének mily mértékben tett eleget. A gyászos trianoni szerződés a fiókintézetek elvesztését vonta maga után, a konjunkturális évek elmultával a bank igazgatósága előtt az a súlyos feladat állott, hogy elvesztett üzleti terrénumai helyébe ujakat építsen ki. Az igazgatóság és a bank fiatal, minden elismerésre méltó vezérigazgatója ennek a feladatnak meg is feleltek, a he lyi piacon nagy térhódítással építették ki üzletkörüket és vidéki intézeteknek nyújtott hitelekkel uj piacok szerzésén felül a vidék, főleg a környék pénzellátását is nagyban támogatták. As intézet a várót kereskedő ás iparos társadalmában előnyös pozícióval rendelkezik. Ide működési kőre kiterjed a mezőgazdaságra és egyéb terrénumokra is. Váltóanyagának alig ötödrésze van továbbadva, ami a mai vidéki bankviszonyok között majdnem egyedülállónak mondható és a bank mobilitásának fényes Mz" nyitéka. Betétállománya jelentékenyen meghaladja 4.500.000 pengő, saját tőkéd mintegy I^OO.Of» pengőt tesznek ki, kihelyezésednek összege körülbelül 7,500.000 pengő, a vidéki intézetek ót legelsője közé tartozik. A bank negyven esztendeje áll a Magyar Altalános Hitelbankkal szerződéses viszonyban, amihez utóbb a Magyar Leszámítold- és Pénzváltóbankkal kötött szerződé« járult. A két előkelő fővárosi intézet patronizálása nemcsak a devizaügyletek és bármily ezzel kapcsolatos tranzakciók előnyös lebonyolításait biztosítja, hanem egyéb ként is alátámasztja a bank nyugodt helyzetét. Minden kilátás megvan arra. hogy a Szegedi Ke reskedelmi és Iparbank további erőtelje* fejlődé? elé néz, mert a kellő pénzügyi felkészültségen fe Ifil biztosítja ezt az is, hogy a mostani vezető ség: Kállav Budolf elnök, a Magyar Altalános Hitelbank ügyvezető igazgatója, dr. Biedl Samu és Wagner Ferenc alelnökök. G r o » z Mar cel vezérigazgató, nagynevű elődeinek szellemében működik és a rábízott munkát méltóan folytatja. Hencven Léi esz Jen J n OS SzeqeJ-ísonqráJi TalaréLpénzfár A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, a vidék legrégibb pénzintézeteinek e yike, amely immár a 92. övi, a köz szolgálatából átihatott és eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza. Alapítása arra az időre esik, amelyben a nemzeti érzés legdicsőbb megnyilvánulásai rnáT érlelődni kezdtek s éppen ezek az érzések: a nemzet gazdasági megszervezés? és megerősítésének óhaja hozták létre. Klauzál Gábor táblabírónak, Csongrádmegye országgyűlési követének. Szeged sz. kir város választott polgárának, később az első felelős magyar minisztérium közmunka- és közlekedésügyi miniszterének kezdeményzésére 1845-ben alapították a város legkiválóbbjai s részvényeseinek egy jelentős hányada ma is az alapitók leszármazottaiból sorozódik. A takarékpénztár a mai súlyos viszonyok között méltó módon igyekszik kivenni részét a nemzeti újjáépítés nagy munkájából s hathatós módon segíti elő városunk mezőgazdaságának, iparának és kereskedelmének életét. Nagy összegű hitelekkel járul hozzá a városunk életében oly nagy szerepet játszó paprikatenneléséhez, feldolgozásához, bel- és külföldi forgalomba hozatalához Állandó jellegű és alkalmi hitelekkel támogatja a mezőgazdasági és ipari termelést és a kereskedelmet. A takarékpénztár a kölcsönök folvósitását még a legnehezebb időkben sem szűntette be s uj kölcsönöket állandóan folyósít A legutóbb közölt mérleg adataiból tudjuk, hogy az 1931. évi bankzárlat óta 1935. év végéig váltókölcsön formájában 4,788 tételben «.SSS.nnn P n.i váltókölcsönt folyósított. E számban azonban nem szerepelnek a más formában nyújtott kölcsönök és a nyújtott alkalmi hitelek sem. A mérleg szerint az intézet kihelyezési állománya 1935 végén mintegy 19 és y, millió pengőt, a takarékpénztárra bizott betétek állománya pedig mintegy 9 és millió pengőt tett ki. Az intézet általában tekintélyes állományok felett rendelkezik, üzletei kiterjedtek, aalpitásainak és vállalatainak nagyrésze jelentős tényezői a vidék gazdasági életének. Vidéki pénzintézeti érdekeltségein kivül érdekkörébe tartozik az Orion bőrgyár T. t . melv igen jól van foglalkoztatva, gyártmánvai országszerte ismertek és közkedveltek, sőt külföldre is be vannak vezetve. A takarékpénztár leányintézete az Ingatlan, é* Áruforgalmi rtmelyn'k Hungária szálló üzeméit Szegeden mindenki előnyösen ismert és köztudomású, hogy berendezkedése fővárosi szinvonalu. idegenforgalmi szempontból! pedig Szeg' den nélkülözhetetlen. A szöregi tégla- és eserépgyár működésére is nagy súlyt helyez a takarékpénztár, mert ez a gyár a trianoni határ mentén fekszik és nemzetpolitikai okokból is fontosnak tartja az intézet vezetősége, hogy a gyár minél jobban legyen foglalkoztatva. Általánosságban megállapítható, hogy a takarékpénztár vezetőségje as intézet érdekkörébe tartozó vállalatok működésére nagy gondot fordit, mert szem előtt tartja azt, hogy nemzetgazdasági és nemzetpolitikai okokból mily nagyfontosságú egy-egy flzem megindítása és fenntartása. A takarékpénztár vezetésében ma Is változatlanul érvényesül az a szellem, amit nagynevű alapitói hagytak örökül: az intézet vezetősége as üzlet vitelében ma is előtérbe helyezi a köz érdekeit s ma sem a mindenáron való haszon szerzést tekinti legfőbb céljának. E nemes üzleti szellem méltó reprezentánsa a takarékpénztár vezérigazgatója. Kozma Ferenc korraányfőtanácsos. aki az ország ezen egyik legrégibb pénzintézetének üzletvitelét kiváló szaktudással és kan cepcióval irányítja s akinek munkássága iránt nemcsak városunk, de az egész magyar gazdasá gi élet nagy elismeréssel ad^zlV As keretsa fel s Ne saináüa fáradságot HLondoni(-vendéglő ui magyar szobáiét (Londoni körű* 8., Ksnderfonígyárral ssemben) Kíbtnyai Peljfíri SerfőíA sörei, Ír svegedvidéki borok kitiinö maer^ar konyha. OlesA árak — Esténkir* Konkolv Grill a ciVánvzennkara játszik.