Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

»••^••i B I A L I \# A . „ ahol elsőrendű sze° ^n HANÍ-YA ÜZLETET,fipsazpaÜkmVí (1 kg. 3 p. 60 I.) és finom b o r o k a i literenként már 56 fillértől vásárolhat. Ezenkívül minden más áruk ólcsó bevásárlási forrás Szened és Vidéke „HAHGY9" Szövetkezet. Országos fatermelő ts syivánla rakereskedelml R l. Minden város abban az arányban fejlődik, amilyen arányú fejlődést mutat a gyáriparaA gyáripar fejlődésével munkalehetősegek alakulnak, munkástömegeket foglalkoztatnak, azok és azok családtagjai lüktető erőt adnak a város életének és kereskedelmének. Ez jellemzi Szeged fejlődését is, mely dacára a város határában összeszögelő hármashatárnak, a háború utáni években — az ennek következtében bizonyos visszaesés után — ismét fejlődő tendenciát mutatott. Ezen fejlődéssel szorosan összefügg a faipari üzemek élénkebb foglalkoztatása, mert különösen ebben a szakmábanmagához ragadta Szeged az ország faiparának vezetését. Itt van az ország legnagyobb fa'pari vállalata, az Országos Fatermelő és Sylvánia Fakereskedelmí Rt., melynek szegedi gyárüzemei közül az egyik 1921-ben. a másik 1933-ban alapíttattak, mintegy 250—300 munkást és tisztviselőt foglalkoztatnak. A gyárak 10 keresztfii résszel dolgoznak, az év bizonyos részeiben éjjel is. gyártmányai pedig asztalosáru, épületfa, léc. zsindely, stb. Ez év folyamán pedig uj kazánt és gőzgépet építtetett és termelését kiterjesztette a fagvapotgyártásra is, mely üzemben tojás, csomagoló, selyemgyapot és gyümölcs csomagolására alkalmas finom gyapot termelődik. Mint ahogy legnagyobb a famegmunkálás és mindennemű faáru kitermelésében Csonkamagyarországban, éppen ugy egyedül áll mint fagyapottermelő Magyaror'zag déli részében. Ezen faipari vállalat nemcsak a szegedi és a környékbeli szükségletet fedezi, hanem orszáS

os jelentősége van azért, mert az ország minen részébe irányítja szállítmányait és nem lelhető fel Csonkamagyarországon egy fatelep sem Szegedtől Miskolcig, innen áthajolva Szombathelyig, hogy ezen nagy területen szegedi termelésű Sylvánia-deszkát ne találnánk. Az Országos Fatermelő és Sylvánia Fakereskedelmi Rt. a fent vázolt méretű gyártelepei kapacitásban csak 60—65 százalékban vannak kihasználva, amennyiben azonban lehetőség adódnék, hogy legalább 50 százalékkal nagyobb mennyiségű nyersanyaghoz juthatna, ugy ugyanilyen százalékarányban nagyobb munkáslétszámot volna módjában foglalkoztatni és éppen ezért érdemes az illetékesek figyelmét felhívni ezen körülményre, hogy az ilyen életképes és tőkeerő« vállalat támogatása minden erővel elő legyen segítve, mert ez nemcsak a vállalat és nemcsak a város, hanem az egész ország érdeke. Bátran nevezhetjük orszáf

os érdeknek ezt azért is, mert amennyiben evés nyersanyag jön az országba, ugy a belföldi szükséglet fedezésére a hiányt készárubehozatallal kell fedezni és ezen készáru-behozatalhoz jelentékenyen nagyobb összegű idegen valutára van szükség, mintha ezen menvnviségü kész árunak az ország határán belül váló kitermelésére megfelelő mennyiségű nyersanyag jöhetne be. Ezáltal lehetséges volna a magyar munkások helyzetének és jólétének biztosítása és a munkanélküliség fokozatos likvidálása. A városi strand az ország lednagijobb és legolcsóbb parlfOrdO|c Szenzációs tervek a városi partfOrdő fejlesztésére Szeged most már méltán dicsekedhet a fürdőváros díszes jelzőjével. Strandkultura már régen van Szegeden, de amióta a városi partl'iirdő megnyílt, nap és nap után soha nem látott hatalmas tömegek özönlik el a Tisza partját. hogy a kitűnően felszerelt városi strand kényelmét kihasználják. A városi strand létesítésének tervét kezdetben kétkedéssel fogadták az emberek, sok kritika, gáncs érte a kezdeményezőket, de dr. P á 1 f y József polgármestert mindez nem térítette el szándékától és megvalósította régi tervét: a városi strandot. A bélmagyarország kezdettől fogva harcolt a városi partfürdő felállításáért és csak örülni tudunk, hogy ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben a város jól megtalálja számításait a strandjával kapcsolatban. Meg kell hagyni tigvanis, hogy a városi parLfiirdó aránylag rövid idő alatt jutott el az általános népszerűség tetőfokára. Ha ma a szegedi strandkultura rohamos fejlődéséről lehet beszámolnunk, ebben legfőbb része a városi partfürdőnek van. Egy rövid strandinspekrió meggyőzött bennünket arról, hogy mennyire kedveli a közönség a város strandját. Hétköznaponkínt állandóan 2 és félezer, sőt háromezer ember fürdik a városi strandon. ünnepi napokon pedig megduplázódik a forgalom: legutóbb is hatezer jegyet adtak ki. Ezek a számok nem becslés alapján készültek, hanem a csalhatatlan pénztári kimutatás adatai. Hétről-hétre bővíteni kell a strandot, mert máskülönben nem lehetne kielégíteni az igényeket. Most épült u jabb 120 kabin és a váltókabinokban további ezer fogast szereltek felE7időszerint az a helyzet, hogy 8000 ember kényelmesen elhelyezhető a városi strandon, amely az ország legnagyobb, de egyúttal legvánkozna a városi strandra. A strand vezetősége szinte szünet nélkül foglalkozik a fejlesztés tervével. Vitéz Irányi László, aki a köztisztasági hivatal, az autóbuszüzem és a gőzfürdő mellett a városi strandot is vezeti, szinte emberfeletti munkát végez. Minden nap korán reggel megjelenik a strandon. Meghallgatja a kívánságokat, utasításokat ad és személyesen utána néz a legkisebb ügyeknek is, amelyek a közönség érdeket szolgálják. A délutáni 6 óra is rendszerint a strandon találja vitéz Irányít, a legelfoglaltabb üzem igazgatót, akinek kora reggeltől késő esJ tig minden perce jól be van osztva. Kitűnő munkatársra lelt a városi strand vezetésében Salvó Hugóban, aki az igazgató helyetteseként működik és kitűnő modorával, alkalmazkodóképességével egyhamar a közönség szimpátiáját érdemelte ki. Ilyen szakférfiak vezetése mellett szinte természetesnek látszik, hogy a városi strand rohamléptekkel fejlődik. Meg kell azonban valamiről emlékezni és e» a közönség egyes rétegének viselkedése. Egyesek. nem is egyesek, hanem sokan ugy pusztítják a strand felszerelését, hogy az már nemcsak a rongálás, hanem a vandalizmus fogalmát is kimeríti- A strand beruházás« rengetegbe került és nap-nap után óriási összegeket fordítanak a további beruházásokra, csakhogy a közönség minél jobban oknélkül rongálják a felszereléseket. Mindennap nagy összegeket kell kiadni, hogy a kártételeket pótolják. A városi strand, a város közönségének a tulajdona, azt szeretni, kedvelni kell és nem szabad a felszereléseket rongálni. Ezt tanulja meg mindenki és akkor a város a strandot, mindnyájunk strandját olyan nívóra fejlesztheti, amely a szegedi paprika, a szegedi papucs és a szegedi tarhonya mellett valóságos speciálitása lesz Szegednek messze földön. Olcsé, mégis kltOnö a RALA'NRA kilünöbben felszerelt partfűrdője. Ezt a körülményt is számok bizonyítják: 16 holdon fekszik a strand és sehol ennvi szórakozásra nincs alkalom, mint a szegedi partfürdőn. De emellett — mondhatjuk — az ország legolcsóbb fürdője is a városi strand. Vidéki városok kiküldöttei számtalanszor tanulmányozták már ezt az intézményt Szegeden és nem győztek eléggé csodálkozni, hogy fillérekért hogyan nyújthat ennyi kényelmet a város a strandoló közönségnek. 20 fillér a váltókabinhasználat díja, egész napi a az egyes kabinokért pedig félnapra 50 fillért kell két személynek fizetni. Két személy után, a harmadik, vagv negyedik személy, mint vendég csupán 20 fillért fizet a kabinhasználatért. Sehol ennyi szórakozásra nincs alkalom, óriási összegekbe került a játszószerek felsze relése, a napozók, a móló, a csónakgarazsírozó és az evezőraktár megépítése. Nincs olyan kívánság, amelyet a strand kitűnő vezetősége — ha az jogos és kényelmet szolgál — ne teljesítené azonnal. Most szerelték fel nemrég az árnyékadó kabnokat, a napernyőket és rengeteg nyugágyat állítottak fel a parton. A további fejlesztés irányelveit is kidolgozta már a strand vezetősége: legközelebb angol parkszerűen kiképezik a közúti híd és a partfürdő i közti 5 holdas területet és hozzácsatolják a strandhoz. Ezzel 21 holdra növelik a strand területét. Valóságos látványosságnak szánják a strand parkját. A gyermekek szórakoztatásáról is gondoskodni kívánnak nagvobh mértékben és szenzációs terveket forralnak már az üzemvezetőség irodájában. Az a terv. hogy lovaglópályát csinálnak a strandon és ponnilovak állnak majd a gyermekek rendelkezésére. Jövőre egyetlen gyermek sem lesz, aki ne kiFSttilet: Rudolf-tér 6. Elaőrandü fagylaltok, bonbon, aötemény Szegedi Keramit és Mütéglagyár R. T. Negyven évvel ezelőtt. _ 1896-ban alakult én igv városunk egyik legrégibb üzeme, mint téglagyár pedig, a Délvidéken egyike a legnagyobbaknak. Közvetlenül a körtöltés melletti 54 hold területen fekszik és számos gyárépületével, lakóházával egv egész külön városrésa benyomását kelti. Dacára, hogv nyolc égetőkemencéjéből a« építkezések hiánva miatt csak egvet tart, üzemben, munkáslétszáma így is átlagosan 130 körül van ós ezek foglalkoztatása kora tavasztól kéeő őszig tart. Üzemágai kéz és géptégla, különböző cserepek, falburkolótógla, chamotte tégla és a nemrégen használatos lyukacsos tégla sokféle válfaja, mint, válaszfaltéglák, födémtéglák stb., melv uj építési anyagok gyártását és forgar lomba hozatalát tradícióihoz híven elsőnek kezdte meg városunkban és e téren a viszonyokhoz- mérten igen szép eredményt ért el. Kapacitása, melvet. a« mai építőipari pangá* következtében távolról 6em tud kihasználni, évi 8,000.000 tégla, 2,ooo.oooo cserép, egymillió falburkoló fémtégla, egvmillió lvukaceoe tégla. A normáltégla áruival természetesen csak a helyi piac veheti ki az őt megillető részt, mely piac felvevőképessége nagvon korlátolt, de cseréppel és lukacsos áruval az ország távolabbi vidékeire is eljut. A falburkoló fémtéglájával pedig Nagymagvarország egész területén találkozhatunk és Szeged legszebb épületei is, igv például a. fogadalmi templom, a. zsidó templom, számos iskola, köz- és magánépület abból készültek.