Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

Szeged közgazdasági életéből OyÁRMC, DJUUUATOK r A B acL ré$mnyláriaiáq j Baek Bernát Fiai Szegedi Gőzmalma és Vízvezeték R. T. Szeged egyik patinás eégs. melynek alapítása körülbelül egy évszázadra nyúlik vissza. A eégát alapító B a ek-esalád egészen kisméretű keretekből fejlesztette a háború előtti Magyarország egyik legnagyobb vidéki malomvállalatává. A trianoni szerződés által különösen sújtott és határvárossá degradált Szeged ezt a nagy vállalatot sem tudta háborúielőtti kereteiben eltartani és ennek folytán az egyik malom, leállíttatott, de helyébe az ország legmodernebb és legnagyobb befogadóképességű nyilvános tárháza létesült. A vállalatnak uj tárházi osMlya is jelentős közgazdasági missziót teljesít, mert nagyszerű technikai berendezése teszi lehetővé, hogy az a sokezer vafön gabona, amely fő termés esetén Szegeden át külföldre elszállítást nyer, itt esekély költséggel uszályokba átrakodásra kerüljön. A részvénytársaság egyike azoknak a nagy cégeknek, amely az elsők között karolta fel Szeged speciális termékét, a hirea-neves szegedi paprikát, mert már a háború előtt is és jelenleg is egyik legnagyobb vaprikamalmot tartja üzemben. A „szegedi Back-malom" lisztjei a háború előtt nemcsak a Kárpátoktól az Adriáig voltak ismeretsek, hanm a legmesszebb eső világrészeken is. Az idők sajnálatot változása után is nagyban hozzáiárul a vállalat, hogy a magyar lisztek kiváló minősége azokon a külföldi piacokon, ahová most is eljuthat a magyar liszt, jelenleg is elismertessék. HjszeqeJ J iiiloJilf jszegedeo mm az ország egyik legiiagyoLi» fexlilgyára A Magyar Kender-, Len- és Jutaipar rt.-nál naponta 24 érát dolgoznak As idegen, aki mostanában Szegedre érkezik és esténkint a Tisza partján keres a hőség ellen menedéket, meglepetve látja a túlsó parton egy hatalmas, ötemeletes épület egymás fölött sorakozó kivilágított ablakait. A távolból valamely világvárosi játékkaszinónak is nézhetné az épületet... A szegediek azonban jól tudják, hogy nem könynyelmö szórakozások palotája a sok száz világító ablakú épület, hanem gyér, Szeged közgazdasági életének egyik legkomolyabb tényezője, az ország fcejüliparáöak egyik legjelentékenyebb vállalata: a Magyar Kender-, Len- és Jntalpar Rt.: az újszeged! kendergyár A« «1nevezés 1888-ban az ujszege<ii oldalon, a tíjzaj vasúti hid mellett alakult kenderkikészitő telepet Jelölte meg teljes pontossággal. A vállalatot alapitói azonban kitűnő ipari érzékkel csakhamar felfedezték, hogy Szeged és a Délvidék, valamint a Balkán-államok mezőgazdasága kitűnő piaca lelhet egy zsák- és ponyvagyárnak. Már 1890-ben 80 szövőgépet állítottak be. 1896-ben Salzmann kasseli oég vásárolta meg az ipartelepet és mind nagyobb arányokban Indult meg a kenderkikészités, & ponyva- és zsákgyártás. Ekkor már 80 szövőgép futott, 1905-ben részvénytársasággá alakult át és lenfonógyárral bővült ki.. A fejlődés ezen stádiumában találta a világháború, amely alatt nemcsak mint hadiszállító szerepelt, hanem a külföldi piacoktól elvágott ország ruházati cikkeinek gyártásával is nagy szolgálatot tett. 1918. év végén Újszegeddel együtt szerb megszállás alá került, amely alól csak 1921. augusztus végén szabadult fel. A vállalat életének ezen legkritikusabb ével alatt a mutika teljesen szünetelt és csak a gyár vezetőségének ébersége mentette meg a gyárat a leszereléstől. A megszállás alól való felszabadulással a gyár uj fejlődésnek indult. A megindulás szerény tempóját meggyorsította az önálló magyar vámterület, a külföldről való behozatal korlátozása, amely körülmény a textiliparnak kitűnő piacot biztosit, ugy hogy 1934. év végén a szővőűzem már 260 géppel dolgozott és a legkülönfélébb textilipari áru. kat állította elő. 1935. január 1-én a vállalat vezetése és fő írényitása uj kezekbe kerülvén, annak teljes átszervezés« és a modern időknek megfelelő racionalizálás után a további kibővítés és fejlesztés gyorsVOMU tempóban haladt előre. A gyár élére G e 1lér József igazgató került, akinek szaktudása általánosan elismert. Alig egy esztendő leforgása alatt, amely idő as átszervezés, rekonstruálás és egyéb berendezkedés elvégzéséhez volt szükséges, » vállalat munkáslétszáma 580 emberről 1900-ra emelkedett, üzemben levő szövőgépeinek száma pedig 250-ről 560-ra nőtt. Maga az üzem egy modernül felszerelt és tökéletes előkészítővel, továbbá komplett kikészítő teleppel és árunyomóval bővült. Az átszervezés és az uj üzemágak bevezetése nagyarányú építkezés és átépítés megindítását tették szükségessé, amely munka egész éven keresztül folyt és nagyszámú építő és az építkezéshez hozzátartozó iparosnak nyutjott kenyeret A szövőgépek által végzett vetések száma 1934ben 2200 millió volt, mig 1936-ban 6000 millióra fog emelkedni, a gyártott méterek száma pedig 3 millióról 4 millióra, Az ujszegedi gyár gyártmányai pillanatnyilag a legszélesebb mederben mozognak. Itt készülnek többek között az összes létező len-, kender-, juta. és pamutszövetek, mint amilyenek: bélésvAszon, lepedővászon, törülköző, pohártörlő, damaszt asztalkendők és asztalterítők, nyngágyvászon, roletta vászon, matrachuzat, különböző lensávolyok, kórházi anyagok, tűzoltó, katonai, postás és egyéb egyenruhák, női és férfi divatcikkek, pyjamák, szövetek, kendertömlők, tetőfedővásznak, nyers- és telitett, vízálló és napellenző ponyvaszövetek, szitavásznak, műszaki és textilcikkek, mint szűrő- és préskendők, szijszövetek, hevederek, stb. Ezeken kívül gyártmányai közé tartoznak a legfinomabb férfi és női, téli és nyári tiszta gyapjú divatszöve. tek, tavaszi és téli kabátanyagoV. A szövődéi részen kivül az ujszegedi telepen álló kenderkikészitő telep ilyen minőségben Magyarországon a legnagyobb, az általa készített kender nemcsak Magyarországon a legjobb, hanem nemzetközi viszonylatban is az első helyet vivta kl magának és nagy hírnévre tett szert. Ezen cikk egyébként csal? mint tengerentúli exportáru kerül forgalomba. A gyár vigo.gne- és kártolt gyapjú fonódája fonalak gyártásával és azok forgalombahozatalával is foglalkozik. Az üzem varrodája készen konfekcionált ponyvákat, zsákokat, katonai és cserkész, levente és egyéb egyenruhákat, valamint kórházi és klinikai felszereléseket készit. Sátortrvára az egész magyar iparban vezető szerepet tölt be. A gyár a len- és kendoráruk különleges felkarolása, propagálása, mind saélesebb körben való alkalmazás? által nemcsak a magyar Iparnak, hanem a magyar mezőgazdaságnak is felbecsülhetett len szolgálatot tesz, mert hiszen ezen ipar! nyersanyagok termelése a gazdáknak egyrészt biztos bevételt, másrészt sokszorosan magasabb jövedelmet jelent, mint a tftbbi gabona-, vagy takarmányáruk művelés«. A vállalat az ipari épületek és gépeik ilyen hat* hatós kibővítése közben a szociális intézményekről sem feledkezett meg A levegő feljavítása érdeké-; ben a gyárudvart parkírozta. A tisztviselők éa munkások részére saját kezelésben étkezőt és étke-j ző helyiségeket építtetett, a tisztviselő- és mun» káskolóniákat rend behozatta, orvosi rendelőt létesített a munkások testi épségének és egészségének állandó felülvizsgálására és napközi otthont a munkás asszonyok csecs emőinek elhelyezésére. Végül gyárgondozónőt alkalmazott, akinek hivatásai a munkásság szociális viszonyainak, valamint étkezésének, ruházkodásának, lakásának, élete berendezkedésén ek és egyéb panaszainak állandó felülvizsgálása, orvoslása. A munkásság magánéletének helyes irányba terelése és szórakozási lehetőségeinek növelése céljából munkásdalárdái létesített, amely időnkint színjátékokkal egybekötött hangversenyeket rendez. Az ép testben ép lélek elmélet alapján az egész munkásságot sportkörbe szervezte be, amelynek libdarugó, férfi és női tornaszakosztályai vannak és az atlétika minden ágával foglalkoznak. A1 sportkör részére tornaterem, sport- és tenniszpálya áll rendelkezésre. A fentiek felsorolása után minden szó, amit elismerésképpen hozzáfűzni akarnánk, csak kisebbítené azok érdemeit, akik ezt a vállalatot Szegeden megteremtették és mai nívójára emelték. Wirth és Rengey Nevezik őket ezermesteretaek is, mert a két oégtárs külön-külön mindenhez ért ezen a világon. Hogy mi volt az eredeti foglalkozásuk, arra talán ők maguk sem emlékeznek. Lehet, hogy iparosok voltak, hiszen ma is műhelyeik vannak, ugy a fém-, mint a faszakmában, de az is iehet, hogy mint tisztviselők kezdték pályafutásukat, mert üzletvezetésük olyan precíz és mintaszerű, mintha öreg kettőskönyvelők ülnének az üvegfal mögött. Mégis az a legvalószínűbb, hogy kereskedők voltak, mert annyi találékonyság és sokoldalúság más szakmából nem igen kerülhet ki. írógépek, számológépek és ezek mindenféle kellékei, nemkülönben töltőtollak és különleges iirónok kaphatók a Széchenyi-téri üzletükben, ahol azonfelül másolásokat és sokszorosításokat is végeznek, mig az üzlet mögötti műhelyben javítják és renoválják azokat az Írógépeket, és töltő tollakat, amelyeket már kikezdett az idő vasfoga. Az igazi üzlete és komoly üzletága a Wirth és Rengei cégnek mégis osak az Alsótiszapartom levő asztalosáru gyára, amelyben kitűnő és az angol gyártmányoknak egyenrangú irodai bútorokat gyártják. Ma már azt lehet mondani, alig képes velük bárki is versenyezni redőnyös íróasztalokban és redőnyös iratszekrényekben, amelyeket főként Budapest részére gyártanak, de vannak mindig apróbb találmányaik is, amilyenek a redőnyös tolltartók voltak, amelyekből ezerszámra rendeltek az ország és a külföld kereskedői. A Nemzetközi Vásárok részére már nemcsak Bud pesten, de külföldön is ismerik a Wirth és Rengey oéget. Wírthék a szegedi strandélefcnek is egyik legfontosabb tényezői, amennyiben rendszeres liajójáratokat tartanak fenn, amivel a szegedi és újszeged! oldal közötti forgalmat bonyolítják le. Ezen a helyi forgalmon kivül társas hajókirándulásokat is rendezmek a Tápé fölött levő Szép-kocsmához. Üzleti politikájuk ra jellemző, hogy bár a hajófuvarozásban nincs konkurrencrtájuik, mégiis olyan alacsonyan szabták meg a viteldíjakat, hogy azt a legkisebb pénzű embernek is módjában van megfizetni. A szegedi partról Újszegedre oda vissza 14 fillérért, a társas kirándulásnál pedig 60 fillérért szállítják oda-vissza az utasokat. 3—400 gyetyafény, 1 1. űrtartalom, 1 éves garanciával 'Síldárs lAnne autékirosszéri», gép- és fémirnüz»HWUUW jmiua m9, Suged, Leeh»»r-tér 9. 59 28.-