Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

»»»ára — egyetlen és egyedülálló környezetet, nagyszerű clőadógárHát. segédszemélyzetet, a kultura imádatával telített szervezőket —, szinte páratlan és másutt alig felfalálható előfeltételeket. Bármily szigorúan vizsgálom magam, nem hiszem, hogy elfogultság szól belőlem, amikor azt vallom, hogy ez a példamutató produkció megérdemli, hogy előjogokat biztosítsanak számára A szegedi Dóm-tér lenyűgöző és mégis oly felszabadító erejű szépsége egyetlen és utolérhetetlen színpadot kínál a magyar Színház és Színjáték számára. Szabad-e ennek jeletőségét csökkenteni azzal, hogy aprólékos helyi érdekek elmorzsolják azokat az erőket, amelyek Szegeden egyesítve, a magyar szinházkultura. a magyar dráma, a magyar dal szépségeit felejthetetlenül beleégetik azok lelkébe, akik ennék az élménynek részesei lehetnek? Kurt v. Schuschnigg Ausztria kancellárja: A legmélyebb benyomásokat vittem magammal z&rgeé város számára felejthetetlenül szép és a szab idtéri játékok szempontjából döntő fontosságr ünnep volt az a nap, amikor Kurt v. S e h u s c h n i ? g, Ausztria kancellárja, megérkezett Szegedre, hogy végígnézae a Dóm -téren Az ember tragédiája 6aabadtéri előadását. A látogatásnak politikai szempontból is óriási jelentősége voh. hiszen ezt a napot alig néhány hét választotta el D o 11 f u s s kancellár meggyilkolásától és utódának látogatása a magyarosztrák kapcsolat megerősítését, a magyarosztrák barátság megpecsételését jelentette. As uj osztrák kancellár feleségével együtt két évvel ezelőtt, 1934 augusztus 9-én, repülőgépen érkezett meg Szegedre és a szegedi repülőtéren H ó m a n Bálint kultuszminiszter fogadta a szegedieken kívül. Schuschnigg kancellár első utja a fogadalmi templomba vezetett, hogy a templomkriptában megkoszorúzza gróf Klebelsberg Kuné síremlékét. Este végignézte a Tragédia elő adását és az első rész után hosszabb nyilatkozatot tett az újságírók előtt. Többek között ezeket mondotta: — Nagyon örültem, hogy végignézhettem Madách Imre drámai költeményét a nag" költő hazájában. Éppen ugy, mint honfitársaim, akiknek alkalmuk volt ezt a mély drámát a bécsi burgszinházi előadás alkalmával végignézni, én is a legmélyebb benyomásokat vittem el magammal. Különösen a mai nyugtalan időkben szinte prófétai nagyságát érzem ennek a költeménynek. Egyúttal arra is alkalom kínálkozott, hogy meglátogathattam boldogult Klebelsberg Kunó gróf magyar kultuszminiszternek, ennek az Ausztriában is felejthetetlen államférfiunak a müvét és az emlékezés néhány percét a szegedi Dóm kriptájában felállított síremlékénél tölthettem. Meg vagyok győződve, hogy a felfordulás és nyugtalanság .mai idejében szoros szellemi kapcsolatainkat Európa szivében gondosan kell ápolnunk. Felesleges hangsúlyoznom, hogy Ausztriában a legnagyobb rokonérzéssel figyelik a hozzánk hasonlóan nemzeti fellendüléséért küzdő Magyarország sikeres törekvéseit. Erős a meggyőződésem, hogy azok a törekvések, amelyek a két dunai ország felelős államférfiai hazájuk érdekében kifejtenek, Európa békéjét és ezzel népeinek jólétét kiváló mértékben szolgálják. Mi a békét akarjuk és meg vagyunk róla győződve, hogy a világ ezt a becsületes akaratot kell, hogy megértse. — A szegedi Dóm-tér hangulata ünnepi és Bánffy Miklós gróf egészen kitűnő rendezése a költeményt csudálatosan érthetővé teszi még azok számára is, akik nem ismerik a nyelvet. Ezeket is egészen magával ragadja a cselekmény, amelyet teljes mórtékben követni tudnak. A már említett kitűnő szcenikai beállításon kívül, ami egészen alkalmazkodik a gyönyörű tér miliőjéhez, ki kell emelnem a művészek nagyszerű játékát és nem legutolsó helyen a különösen eleven tömegjeleneteket. Még a bécsi Burgfsnnház előadásánál is jobban tudatára ébredtem itt, d swígedi Dóm-téren, a költői alkotás döbbenetes aktualitásának. ÖSSZEKÖTHETI a huszu jsat a kellemessel, ha szegedi útjával egyidejűleg kiegészíti háztartását az alföld legnagyobb háztartási szaküzletéből Alán. 1905. , /MM FP EDFNYa/ENUk Szeged, Tisza Lajos körút 38. Tel. 17-82. litfeg, oorcellán, zománcedény. háztartási *6oek, '*>**•» dísztárgyak, emléktárgyak ** Manyasssanyl kalcngyék! Ajándéktárgyak! A Dóm*tér premierje A Magyar Passió előadása Szegedem A szegedi Dóm-téren az első szabadtéri elő'dást 1931 juniusában tartották meg, amikor is V o j n o v i t s Géza Magyar Passióját adta elő a Nemzeti Sizinbáz gárdája. Vojnoviits passiójáiékát 1931 húsvétján mutatta be a Nemzeti Színház és már akkor felmerült a terve annak, hogy a passiójátékot elő kellene adni a szegedi Dómtéren is. Klebelsberg Kiraó nevéhez fűződik a gondolat. Az 6 elgondolása azonban nem csupán erre az egy darabra szorítkozott, hanem arra is. hogy a csodálatos Dóm-teret állandó sza. badtéri színpaddá avassa. Ennek az elgondolásnak köszönhető, hogy 1931 májusában bizottságot küldött le Szegedre annak a megállapítására, vájjon alkalmas-e Dóm-tér szabadtéri előadások rendezésére. A bizottság tagjai voltak: Kertész K. Róbert kultuszállamtitkár. Heves! Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója, FüleiSzán t h ó. Endre miniszteri osztálytanácsos és Vojnovits Géza, valamint töh szinházi szakember A Passiójáték szabadtéri előadásának tervezetét már Budapesten kidolgozták és kész tervvel érkeztek Szegedre. A tervezet igen jelentős számokat foglalt magában: hatszázhatvanhat szereplőt. hatvantagu zenekart. 130 szóló szereplőt és így tovább. A kórust az állami színházak személyzetiből szándékoztak Szegedre hozni, azonkívül a technikai felszereléseket, ruhákat is Budapestről készültek Szegedre szállítani A bizottság megérkezése után a Dóm-téren helyszíni szemlét tartott és az alapos vizsgálat titán megállapították , hogy tér kiválóan alkalmas szabadtéri előadás megtartására." Mectállapodtak abban is. hogv az első előadást jnnius 20-án tartják a próbákat nyolc nappal az előadás előtt kezdik meg és az első előadásra 'ideiglenes tribünöket építenek a közönség számára. A bizottság tagjai még aznap délután megbeszélést tartottak a városházán dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével. A bizottság tagjain és a polgármesteren kívül résztvett ezen a megbeszélésen dr. Pá lfy József akkori h polgármester. dr. vitéz Shvoy Kálmán altábornagy, dr. Bnócz Béla főkanitányhelyettes, dr. Balogh István lelkész. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos. Pongrácz Albert gázgyári igazgató, dr. vitéz S r, ab ó Géza kulturtanácsnok is. A zárt ajtók mögött lefolyt tárgvalásnak az volt az eredménye, hogy a teret szabadtéri előadásra kiválónak jelentették ki és megegyeztek abban, hogy az első előadás ' jnnius 50-án lesz. Az előadásnak, illetve előadásoknak minden költségit és amyasrí rizikóját a Nemzeti Színház vállalta. Az első szegedi szabadtéri előadás propagálására az idegenforgalmi iroda kapott megbízást. Elhatározták azt is, hogy az előadások alkalmával különvonatokat indítanak Szegedre és a résztvevők már Budapesten megválthatják belépőjegyüket aa előadásra. Az első szegedi szabadtéri játékok előkészítő munkálatai igv indultak él. Nemsokkal később gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ebben az ügyben értekezletet tartott a kultuszminisztériumban. Ezen az értekezletem a kultuszminiszter bejelentette, hogy a külföldön intézményessé vált szabadtéri játékokat hazánkban meghonosítani szándékozik és erre a célra arehitektoriku* keretével és akusztikájával legalkalmasabbnak a szegedi Dóm-teret jelölte meg. Az értekezleten végű' elhatározta, hogy a szegedi szabadtéri előadások sikere érdekében országos nropagandát indítanak. A Délmagyarország május 16-iki számában vezércikket irt a készül« játékról, már ekkor sürgette a szabadtéri előadások állandósítását és sikraszállt a Tragédia «zinrehozásáért. Május második felében Szegedre érkezett a Nemzeti Sz.inház műszaki rendezője a technikai problémák elintézése végett. A város szinnadépítésre szálfákat és deszkákat adott kölcsön a Nemzeti Színháznak, de a tribünépitésre, valamint a világítás kérdésének megoldására nem volt hallandó vállalkozni. Amikor a Nemzeti Színház ezt a kérelmet Somogyi polgármester elé. lerieszlftte, "a polgármester azzal utasította el azt. hogv minden bevétel a Nemzeti «színházé lesz. ebből tnbát liöséaxsen fedezhet minden kiadást Május második felében ismét Szegedre érkezett Kertész K. Róbert államtitkár és társasátfában Szedredre iött a Nemzeti Szinház több műszaki rendezőié is. fsmét helvszini tírfvalásokat tartottal; a Dóm-téren, maid délután értekezletet a városházán a szegediekkel egrütt. Ezen az értekezeten végleg kialakult az első szabadtéri előndás programút. Ekkor dőlt el hogy az első előadást nem junius 20-án. hanem iunius 13-án. sz.ombnton este nyolc órakor tartják cs a másodikat vasárnap délután fél négy óra? kezdettel. A nézőtér berendezése is szobai;eríilt és ugv határoztak, hogv a nézőteret négy mezőre osz.tiák és 303* szernél v számára készítenek ülőhelyet. A szegedi játékok iránt óriási érdeklődés nvilvánuít meg országszerte. Az indítandó vonatok jegyeit napokkal előbb lefoglalták. Erre rálő tekintettel elhatározlak, hogy junius 14-én. vasárnap este is tartanak egy előadást, összeveri teMt hármat a tervbevett kettő helyett. .Tunius elején megkezdődtek a téren a próbák. Felszerelték a hatalmas reflektorokat, hozzákezdtek a nézőtér ácsol ásához és serényen próbált a néma-személyzet is. az ötszázfőnyi statisztéria Néhánv nap múlva Szegedre érkezett a Nemzeti