Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

Szlnháa mflvészszemélyzete Is különvonaton. Az előadásokra minden jegy napokkal előbb elkelt Bécsben, ahová csak próbaképpen küldtek ki né­hányjegyet, a küldött jegyek néhány óra alatt el­fogytak és a bécsiek ujabb jegyeket kérlek. Hason­lóan nagy érdeklődés mutatkozott megszállt te­rületről is. Az előadást megelőző napon már rengeteg ide­gen tartózkodott Szegeden, akik a Magyar Passió kedvéért jöttek Szegedre. A próbák serényen foly­tak Hevesi Sándor vezetésével a Dóm-téren. Sze­gedre érkezett József Ferenc főherceg, An­na főhercegasszony, Radnav Miklós, az Ope­raház igü/.galójn, Márkus IJszló, nz Operaház főrendezője is, akik szinten résztvettek a próbá­kon, nagy elragadtatással nyilatkoztak a Dóm­tér szépségeiről és nagyszerű adottságairól. A fő­C róbát zápor zavarta meg, amely tiz óra tájban eletkézett és » sokezer főnyi próba közönség** hazazavarta. A misnapi premiert hMslmas közönség nézte és gyönyörködött végig. Megjelent az előadáson-­gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Jó­zsef Ferenc főherceg, Anna föhercegasz­szony, gróf Bethlen Margit, Kárpátuy Kí­milló, a honvédség főparancsnoka, dr. G 1 a 11 ­felder Gyula püspök, Kállay államtitkár, He­vesi Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója, R8d­nay Miklós, Herczeg Ferenc, Vojnovits Géz» és még számosan a magyar társadalmi, politikai élet kitűnőségei közül Az előadás lény«» sikert jeleateH a Nemzeti Síiwháznak és elsősorban a rendező Hevesi Sándornak. A művészgárda élén Cs- Acjél Ilona, Tőkés Anna, Gőmőri Vilma, Mátray Erzsi, Leholai Árpád, Gél Gyula, Palágyi Lajos, Harasz­ton Gusztáv, Barlos Gyula, Nagy Adorján, Gabá­nyi László tüntették ki magukat. Az előkelő kö­zönség sokat és szívesen tapsolt az első szegedi szabadtéri oVmdás szereplőinek. Haspnlö i- v sikerrel zajlott le másnap, ^ va­sárnap délután a második és vasárnap este a har­madik előadás. IROK, HIRLMPIROK Molnár Ferenc: Szeged ezen a téren megérdemli a kizárólagosságot A dunaparti szálloda első emeletének a ki­rályi várra néző szobájában lakik a magyar drámairodalom világhírű reprezentánsa: Mol­nár Ferenc. Budapestre jött pihenni Minden percél lefoglalják a jóbarátok, ismerősök, ér­deklődők és csak éjféltől délelőtt tiz óráig tud pihenni, mikor visszavonul szobájába. Minden nap délelőtt tiz órakor kel és alig hogy meg­fürdik, megszólal a telefon, amely mindaddig eseng, amig odahaza tartózkodik. A szálloda központja szerint legkeresettebb szobaszám az övé. Reggel fogadta a nélmagyarország munka­társát. Arca pirosra sült a szigeti napfénytől. Jobb szemén az elmaradhatatlan monokli csillog és ezüstös hajában már keresni kell a barna szálakat. Lelkesen beszél a szegedi sza­badtéri játékokról és nagyon sajnálta, hogy kél évvei ezelölt felesége, Darvas Lili, egyéb elfoglaltsága miatt nem vállalhatta a feiajánott szerepet. i — A szegedi szabadtéri játékok rendezőMzottsága Magyarországon szerintem úttörő munkál végzett. mert Szeged volt az első, amely felismerte a szabadtéri játékok művészi színvonalra való emelésének jelentőségét és felkeltette nemcsak a hazai, hanem a külföldi érdeklődést is. A szegedi szabadteri játékok rendezősége megér­demli az elismerési és működésük állal Szeged ezen téren megérdemli a kizárólagosságot. Erre még predesztinálja a nagyszerű Dóm­lér, amelyet személyesen még nem láttam, de hallottam, hogy kiválóan alkalmas a szabad­téri előadások rendezésére. Csak azt nem ér­lem. hogyha már előadást rendeznek Szege­den, miért ragaszkodnak csak a Dóm-térhez és ezeket az ünnepi játékokat miért nem kap­csolják össze a többi szegedi lehetőségekkel? Hiszen van ott nagyszerű színházi helviség is. Valahogy ugv kellenp ezeket rendelni, mint ahogy Salzburgban van, hogy a szabad­téri előadást ősszekaprsol ják a zárt helviségi produkciókkal. — A szegedi szabadtéri játékokat rendezési, gadasági és kulturális szempontból roppant fontosnak ta­lálom s ezért folvlatni kell. — Ha megnézzük a térképet, akkor láthat­juk hogy Salzburg vasúti szempontbél csil­lagnak számit, olvan sokfelé igaznak s$ét be­lőle a vasutavonalak Igv természetes, hevgv na­\ D óm-íérL lez 5 percre Boldogasszony sugárul 20 szóm gl«tt higiénikus fod raszterem Tartós-, vas-, és visondelálós. >*o­lid árak. Thüringer fodrász. gvon sok idegen fordul meg. A szabadtéri elő­adásokat Salzburgban az idegesek szórakozta­tására rendezték meg. Bár Salzburg önmagá­ban is látványosság és kellemes szórakozó­hely. a salzburgi előadások első éveiben a já­tékok rendezősége mégis roppant sok nehéz­séggel küzdött meg. Szeged js most van fajló­déseben, vigyázni kell nagyon az eddig el­ért eredményekre, hogy a szegedi szabadtéri előadásoknak cél­tudatos munka eredményeképpen a külföldre legyen vonzóereje. ~ Hogy a Magyarországon tartózkodó ide­genek magasnivóiu nyári előadásokat nézhet­tek meg, egymagában is nagy érdem és ha még a helyi jelentőségű gazdasági érdekeket figyelembe vesszük, mind amellett szólnak, hogy ezeket az előadásokat a jövőben fokozot­tabb mértékben kell az arra illetékeseknek tá­mogatni. Ziiahy Lajos: Szeged úttörő volt A Rózsadomb tetején, az Áfonya-Uti villá­ban, szüntelenül szól a telefon. Mindenki Z i ­1 a h y Lajossal akar beszélni tegnap érkezett Londonból és már holnap utazik vissza, mert részben filmfelvételei, részben az Utolsó sze­rep cirtü darabja kerül most bemutatóra Lon­donban és mindent személyesen akar ellenörií­ni. — Nagyjelentőségűnek tarlom az». — mond­ja —, amit Szegeden produkáltak, mert Salz­burg példája mutatta meg, hogy mit jelent idegenforgalmi és kulturális téren a szabadté­ri játék. Véleményem szerint Magyarországon egészen mást kell produkálni, mint Salzburg­ban, valami olyat., ami a magyarságnak egész külön helyzetét és gondolatvilágát tükrözi az idegenek elé. — Viszont a szabadtéri előadások megren­dezései elé nem kell korlatokat ssabni, mert akkor művészietlenné válnak. Szeged áttörő volt a szabadtéri já­tékok rendezése terén és ezeknek az előadásoknak továbbfejlesztés« révén bizonyéra a szabadtéri já­tékok rendezésének vezetőjévé vá­lik. Heltai Jenő: Ha komolyan folytatják a szegediek, — kulturmissziót végeznek A margitszigeti szállóban piheni ki A néma le­vente szerzője, Heltai Jenő, azokat a fáradal­makat é? örömöket, amiket a szerkőre is jelent a szám széria. Moft tényleg pihen, sétál a lombok alatt, elméláz a romok között és talán ujabb jam­busok készülnek a kéken szálló szivarfüstben. Mosolyogva fogadja a Délmagyarország munka­társát és mindjárt mentegeti magát: — Nagyon szégyenlem magam, hogy még nem láttam Szegeden szabadtéri előadást. Azért külö­nöse® szégyenlem magamat, hogy a híres Póm­teret csak képeslapokból ismerem. Bizony régen jártam Szegeden, mart aonyir* lefoglalt « munka, hogy csak u i«Wn érek rá qgy ki» pihenésre. A? idén előreláthatólag lesz arra időm, begy meg­nézzem azokat % hír*» előadások**, amelyekről a lapek és barátaimtól értesült*«. — Kétségtelen, hogy a SMigadi s?«bíd*éri játé­kok általános érdeklődést keltettek és absiohjte biztató jövő felé indultak e,L E* komolyan foly­tatj4k »»eket a produkciókat a szegüljek, feltétje­nfi] kulturális missziót végeznek. — A mult évi előadás híre messze tul jutott a határokon és ha ezt az idén is «1 lefeet érni, ak­kor már reflektálhat Szeged a szabadtéri előadá­sok rendezése terén a? őt megillető vezető pozí­cióra­-T A szabadtéri játékoknál nagyon fontos a ke­ret és miután én még nem jártam a Dóm-téren, erről bővebben nem tudok nyilatkozni, de ahogy hallattam, • szegedi keret majdnem mindenben megtelel a szabadtéri előadások kívánalmának. — Nagyon szeretnék még sokat monani a sze­gedi szabadtéri előadásokról, de személyes ta­pasztalat nélkül többet nem tudnék válaszolni, mások véleményét viszont nem akarom reprodu­kálni. Majd, b» »egaéjak agy előadást Ijageden, után* készséges*« elmondom további »élatnóny*­•¿••»•»•••lí^ a B nn milloceia elmenni a hamapriMsinM ég 116 iIEUl<3a5£aigazi wagTW tosayhájiröl RAFFAY-vendéglőbe 4 Kossuth Lajos sug»ru' *. »». alatt. — Arnys? kert­helyiség, Kőbányai polgár sörök, szegedvidéto borok. Cigányzene. — Mérsékelt polgári árak.

Next

/
Thumbnails
Contents